Az 51 éves tréner, aki játékosként 149-szer húzhatta magára a norvég válogatott mezét, 2015-ben döntött úgy, hogy egy időre hátat fordít a sportágnak.
„Úgy éreztem, hasznos lenne a számomra, ha néhány évet a kézilabdán kívül töltenék el – kezdte Ole Gustav Gjekstad a Nemzeti Sport Online-nak. – A biztosítási szektorban kaptam nagyon jó állást. Teljesen azért nem szakadtam el a sportágtól, mert néha szakértőként tűntem fel a norvég televízióban, szóval rajta tartottam a szemem az eseményeken. Három év után aztán erősödött bennem a vágy a visszatérésre, és úgy voltam vele tavaly, hogy eljött a megfelelő időpont.”
Több lehetősége is volt, olyan klubot keresett, amely osztja az elképzeléseit a fejlődésről, végül az ambiciózus Vipersre esett a választása. „Néhány hét gondolkodási idő után elvállaltam a munkát, ezalatt megbizonyosodtam arról, hogy érdekes projektnek lehetek a részese.”
Kettő plusz egy évre kötelezte el magát, az első idényre vonatkozó tervek között egyáltalán nem szerepelt, hogy bejussanak a final fourba, inkább távlati célként lebegett a szemük előtt. Amikor a csapatra gyakorolt hatásáról kérdeztük, elsőként a hitet emelte ki.
„A legfontosabb, hogy sikerült elhitetnem a játékosokkal, bárkit képesek legyőzni. Minden meccshez úgy állunk hozzá, hogy nyerni szeretnénk, nem számít, hogy éppen a Győr az ellenfél idegenben, vagy hazai bajnokit játszunk egy gyengébb csapattal szemben. Az idény alatt sokat dolgoztunk a védekezésünkön, ez, valamint a kiváló kapusteljesítmény a fő fegyverünk, és persze erre építve a góljaink nagy részét gyors lerohanásból szerezzük.”
A kapuban megkerülhetetlen Katrine Lunde személye, aki 39 évesen is kiváló formában véd, így érthető, hogy a norvég válogatottban is visszaszerezte a helyét. „Számomra is hihetetlen a játéka, Katrine szerintem még évekig képes lesz ezen a szinten teljesíteni, ezért is egyeztetünk jelenleg vele hároméves hosszabbításról” – tette hozzá Gjekstad, aki szerint sokat tanultak abból, ahogy a csoportkört kezdték a Bajnokok Ligájában. Magyar szempontból különösen emlékezetes volt az FTC elleni érdi mérkőzés, amelyen Kovacsics Anikó az utolsó másodpercekben szerzett labdát, és lőtte be a népligetiek győztes gólját.
„Nemcsak a Fradi elleni idegenbeli meccs volt jó lecke számunkra, az első három fordulóból is kivétel nélkül sokat tanultunk – reagált a Vipers edzője. – Csak egy ponttal álltunk három kört követően, pedig jó lehetőségünk volt további kettőre a Bietigheim ellen, mint ahogy az FTC ellen is nyerhettünk volna. A Bietigheim és a Bukarest ellen elért idegenbeli siker aztán meghozta a játékosok önbizalmát.”
A középdöntőben kétszer is összecsaptak a Győrrel (az ETO hazai pályán négy, idegenben hét góllal bizonyult jobbnak), de Gjekstad szerint nem lehet kiindulni ezekből a találkozókból.
„Akkor nem az ETO elleni meccseken volt a hangsúly, fontosabb volt számunkra, hogy a Thüringent és a Krimet legyőzzük. Nem védekeztünk túl jól ezen a két mérkőzésen, és bár egyértelmű, hogy a Győr lesz az esélyes a szombati elődöntőben, tudunk sokkal jobban is játszani annál, amit a középdöntőben mutattunk a magyar csapat ellen.”
Így jutott el a Vipers a final fourig
Nem könnyítette meg a Vipers felkészülését a Larvik anyagi problémája, mivel így a bajnoki elődöntőben gyakorlatilag egy teljesen megfiatalított csapattal találták magukat szemben, a kristiansandi klub így 39–9-es és 34–17-es győzelemmel hozta a kötelezőt. „Nem bosszankodtam túl sokat emiatt, az edzéseken ki tudunk állítani két erős csapatot, így megfelelően tudtunk készülni a final fourra. Ez nem lesz döntő faktor a négyes döntő szempontjából.”
A tapasztalat már annál inkább az lehet. Gjekstad 2015-ben második helyen végzett a Larvikkal a BL-ben, szóval már van final fouros élménye, amiért segíteni tud a játékosainak. „Az én feladatom, hogy próbálom nyugtatni azokat, akiknek ez lesz az első final fourjuk. Ez különleges esemény, normális, ha valaki idegesebb az átlagosnál.”
„Kihívóként érkezünk, ami jó pozíció nekünk, és megpróbáljuk megragadni a kínálkozó lehetőségeket. Ha Kristiansandon kívül bárkit megkérdeznek, biztos vagyok benne, hogy a másik három csapatot és különösen a Győrt esélyesebbnek tartja, de hiszünk benne, hogy az ETO-t is meg tudjuk szorítani.”
Érdekesség, hogy a Metz a francia, a Rosztov pedig az orosz válogatott magját adja, de a Vipersben is sok a norvég válogatott, míg a Győr inkább világválogatottnak felel meg, de a keretében öt norvég játékost is találunk, ebből a szempontból is speciális lesz az elődöntő.
„Örülnék három-négy norvég játékosnak a Győrből, hogy erősebbek legyünk ebben az összevetésben – mondta nevetve Gjekstad. – Néhány játékosom szeretne magának stabilabb helyet kiharcolni a norvég válogatottban, egy ilyen final four kiváló lehetőség a számukra a bizonyításra. Jelenleg csak az elődöntőre koncentrálunk, hogy sikerüljön kivívni a döntőbe jutást, de összességében ha dobogóra állhatnánk vasárnap, az kiváló eredmény lenne a számunkra.”
DÖNTŐ – MÁJUS 12. | |
Vezeti: Joanna Brehmer, Agnieszka Skowronek (lengyelek) | 18.00 (Tv: Sport1) |
A 3. HELYÉRT – MÁJUS 12. | |
Vezeti: Maike Merz, Tanja Schilha (németek) | 15.15 (Tv: Sport1) |
ELŐDÖNTŐ – MÁJUS 11. | |
Vipers Kristiansand (norvég)–Győri Audi ETO KC Vezeti: Viktorija Alpaidze, Tatjana Berezkina (oroszok) | 15.15 (Tv: Sport1) |
Metz Handball (francia)–Rosztov-Don (orosz) Vezeti: Kursad Erdogan, Ibrahim Özdeniz (törökök) | 18.00 (Tv: Sport1) |