2020-ban összesen hat központban folytatódik, illetve válik akadémiai rendszerűvé az utánpótlásképzés kézilabdában 14 éves kortól.
Budapesten az FTC, Debrecenben a DVSC, Győrben a Győri Audi ETO, Szegeden a Mol-Pick Szeged, Balatonfüreden és Veszprémben a Balatonfüredi KSE és a Telekom Veszprém vezetésével, Balatonbogláron a Nemzeti Kézilabda Akadémia rendszerében folytatódik a kézilabdázók képzése.
„Sportági szempontból történelmi jelentőségű döntés született az akadémiai rendszerről szóló jogszabállyal, hiszen az elitképzés új lendületet ad az utóbbi években rengeteget fejlődő utánpótlás-képzésnek és a műhelyeknek, állami támogatással – emelte ki Novák András, a Magyar Kézilabda-szövetség operatív igazgatója. – A férfi utánpótlás akadémiai központjai Balatonfüred és Veszprém, valamint Szeged, illetve a női és férfi vonalon egyaránt működő FTC és a balatonboglári képzési helyszín lesznek, a női szakágban pedig utóbbi két centrum Győrrel és Debrecennel egészül ki. A Nemzeti Kézilabda Akadémia – amellett, hogy képzési központ marad természetesen – az akadémiai logikában klubként működik tovább, a Magyar Kézilabda-szövetségtől szakmailag függetlenül, ám az ott már felépült infrastruktúra és képzési rendszer értékes része a nagy egésznek, kiemelt jelentőségű a sportágon belül.”
„A klubok mellett működő akadémiák pedig egy másik, szintén életképes modellt követhetnek majd, hiszen a tehetségek együtt dolgozhatnak a legjobb játékosokkal, tehát szorosan a példaképnek számító felnőtt élsportolók, világklasszisok, vezérek mellett zajlik a képzésük. Jó esély van rá, hogy képzett magyar tehetségek kerülnek ki az akadémiákból, az eddiginél is többen, ami csak pozitívan hathat a válogatottakra és az NB I-es bajnokságokra is.”
„Az elitképzés azonban nem korlátozódhat hat helyszínre, ez egyértelmű, hiszen számos más műhelyben folyik nagyszerű munka. Az MKSZ a széles körű minőségi képzés híve, ezért az akadémiák alatt, azokkal együttműködésben határokon belül és azokon túl kibővítjük a Magyar Kézilabda-szövetség Elit Programját, amelyekben tizenkét éves kortól működhetne a képzés ebben a rendszerben, így a tehetséges gyerekeknek sem kellene kimozdulniuk megszokott környezetükből.”
„Emellett az iskolai sportra is nagy hangsúlyt fektetve, a Kézilabda az iskolában program alapjain együttműködési megállapodást kötöttünk a Magyar Diáksport-szövetséggel, hogy az ország szinte minden iskolájába eljuthasson a sportág és mind több gyermek ismerkedjen meg a kézilabdázással akár szabadidős mozgásformaként, akár versenyszerű formában. Így a Gyermekbajnokság is visszakerülhet az iskolákba.”
„A Magyar Kézilabda-szövetség feladata, hogy a sportág valamennyi szereplője, azaz az akadémiák, a klubok, a játékosok, az edzők és a testnevelők is elégedettek legyenek, hiszen ez erősítheti tovább a már meglévő, erős utánpótlás-bázist, amelynek a válogatottak szereplésében kell majd tükröződnie. Az akadémiai rendszerrel, a kibővülő Elit Programmal és az iskolai kézilabdázással minden láncszem a helyére kerül, és ebből az egész sportág profitálni fog. Biztos vagyok benne, hogy olyan komplex rendszert építünk föl közösen, amelyhez fogható még nem volt a hazai kézilabdázásban.”