Davis: Sokan azt gondolják, a Veszprém kiváltságos helyzetben van, de tévednek

– A Magyar Kézilabda-szövetség döntése értelmében idén nem hirdetnek győztest sem az NB I-ben, sem a kupában. Bántja ez?
– Sokan foglaltak állást az MKSZ határozatával kapcsolatban, így vagy úgy, de mindenkiből kiváltott valamilyen reakciót. Éppen ezért én nem lennék a döntéshozók helyében. A spanyol élvonalban kikérték a klubok véleményét, de a magyaroknál is a többség akaratát vették figyelembe. Úgy gondolom, helyesen cselekedtek a szövetségben, amikor beszüntették a bajnokságokat és törölték az eredményeket. Persze megértem, hogy ez nem mindenkinek jó. Az elmúlt hetekben a saját bőrömön tapasztaltam, milyen az, amikor népszerűtlen döntéseket kell hozni. Sokan azt gondolják, a Veszprém kiváltságos helyzetben van, ám tévednek: itt nincsenek nyertesek, csak vesztesek.

– Az európai szövetség legújabb forgatókönyve szerint akár egyből az augusztusi kölni final fourba juthat a Veszprém a Bajnokok Ligájában. Erről mi a véleménye?
– Minden hírt kétkedve fogadok, amíg nincs hivatalos tájékoztatás. Spanyolországban megtanultam, nem szabad felülni a pletykáknak. Volt arról szó, hogy az ősszel rendezik meg a négyes döntőt, sőt olyat is hallottam, mely szerint decemberben. Most akkor mi az igazság? Talán az egyetlen, amit elhiszek, hogy az EHF mindenképpen be akarja fejezni az idényt.

– A júniusi folytatásra lát esélyt?
– Az első reakcióm az volt, hogy ez az elképzelés nem reális. A jelenlegi állás szerint májusban még nem lesz vége ennek a járványnak, a Bajnokok Ligájának viszont júniusban kellene folytatódnia. A fiam mondta, hogy az észak-amerikai profi kosárlabdaligában egy hónapot kötelesek biztosítani a csapatoknak, mielőtt újra elkezdődne a bajnokság. A kézilabdában azonban ilyenről nem hallani.

– Mennyi időre lenne szüksége, hogy felkészítse a Veszprémet?
– Már öt hete nem edzettünk labdával, és minél tovább tart ez az állapot, annál nehezebb lesz visszarázódni a rendes kerékvágásba – az idő ellenünk dolgozik. Úgy számolok, hogy július első két hetében kezdhetjük el az alapozást az új idényre, ami azt jelenti, négy hónapos kihagyást követően gyakorolhatunk ismét együtt. Az elején nagyon óvatosnak kell lennünk, nehogy megsérüljenek a játékosok. Legalább nyolc-tíz hétre szükség lesz, hogy visszajöjjenek a mozgások, helyezkedések, és az állóképesség.

– Ilyen hosszú kihagyás után mire lehet számítani?
– Ahogy már említettem, minden attól függ, mikor kezdhetjük el az edzéseket. A játékosok előreláthatólag öt-hat hónapig nem lépnek pályára tétmeccsen, ezért nehéz megmondani, milyen teljesítményre lesznek képesek az elején. Én mindenkitől azt kértem, ne álljon le. Nem azt mondom, ne játsszanak a gyerekekkel, ne töltsenek minél több időt a családjukkal, hanem hogy maradjanak aktívak.

– A sportolók jogosan gondolhatják, a kényszerszünet nem szabadság.
– Az idén senki sem megy vakációzni. Ha a hazájukkal részt vettek volna a tokiói olimpián, akkor lett volna szabadságuk? Dehogy! Ennek ellenére ismerem a profi sportolókat, néhány nap után úgysem tudnak meglenni mozgás nélkül. Most nehéz követni, ki milyen munkát végez, még azt se mondhatom a játékosaimnak, hogy menjenek ki futni, mivel otthon kell maradniuk. Bízom bennük, nem tehetek mást...

– Az új igazolásokkal mi a helyzet, felvette már velük a kapcsolatot?
– Korai lenne velük a jövőről beszélni, mivel még szerződés köti őket jelenlegi klubjukhoz. Magánemberként persze beszéltem velük, de semmilyen instrukciót nem adtam nekik arra vonatkozólag, hogyan töltsék az idejüket. Egyszerűen csak érdeklődtem felőlük.

– Hogyan sikerült átvészelnie az elmúlt heteket, miközben folyamatosan aggasztó hírek érkeztek Spanyolországból?
– A családom semmiben nem szenved hiányt Magyarországon: a veszprémi lakásunk jól felszerelt, mindenünk megvan és az internet is működik. A rokonokkal, barátokkal tartjuk a kapcsolatot, szerencsére mindenki jól van. Nagy kockázatot vállaltunk volna azzal, ha hazamegyünk Spanyolországba. Amúgy sem vagyok az az utazgatós fajta, csak akkor megyek, amikor lehetőségem nyílik rá. A gyerekeim a magyar diákokhoz hasonlóan online tanulnak, amíg be nem fejeződik a tanév, nem mozdulunk sehova.

– Mi a legnagyobb tanulsága ennek az időszaknak?
– Sokszor hallottam, hogy nem most kell jó formában lenni, hanem majd tavasszal. Mindenki azt számolgatta, hányadik helyen kell végezni a BL-csoportban, hogy elkerüljünk bizonyos ellenfeleket. Azzal viszont senki nem számolt, hogy előáll egy ilyen helyzet. Rájöttem, mindig arra kell törekedni, hogy mindig, minden szituációban a legjobb legyél. És az is nyilvánvalóvá vált, hogy nagyobb empátiára van szükségünk, illetve a szemléletünket is meg kell változtatni bizonyos történésekkel, döntésekkel kapcsolatban.