Női kézi: az ETO új játékosai gond nélkül beilleszkedtek

Be kell, hogy valljuk, már múlt szerdán, amikor edzés közben lestük meg a siófoki női kézilabdázókat, is az volt az érzésünk, hogy zavar támadhatott az erőben, elvégre a balatoniaknál a sportágban már-már kikezdhetetlen evidenciának tetsző bemelegítő focit floorballozásra cserélték. Döbbenetünk aztán hétfőn csak tovább fokozódott: a bajnoki, Magyar Kupa- és Bajnokok Ligája-címvédő Győrnél is – kivételesen – elmaradt a délutáni gyakorlás elején a focis játék.

De a viccet tényleg félretéve, szakmailag egy-két fokkal azért lényegesebb, amiről Danyi Gábor ETO-tréner a napokban lapunkban beszélt: nevezetesen, arról, hogy a június végi balatoni edzőtáborban a vártnál is magasabb szinten, példaértékűen dolgoztak a győri játékosok.

Erről hétfőn magunk is meggyőződhettünk, a Győr klasszisai valóban ki voltak már éhezve a labdára és a játékra. A könnyed bemelegítő futás után Holanek Zoltán erőnléti edző és a gumiszalagok „vették át a főszerepet”, csak, hogy minden izom jól meg legyen dolgozva a labdás feladatokra. A hét elején rögtön kemény munkára fogta a szakmai stáb a kerettagokat, akik fegyelmezetten, koncentráltan és nagy kedvvel hajtották végre a különböző támadási és védekezési taktikai gyakorlatokat. A három érkező, a válogatott jobbszélső, Lukács Viktória, valamint a két új kapus, az olimpiai-2. és Európa-bajnok francia Laura Glauser és vb- és Eb-győztes norvég Silje Solberg is precízen követte az utasításokat.

„Lukács Viktóriát tizennégy éves kora óta ismerem, már akkor együtt dolgoztam vele az ifiválogatottnál – tért ki a három új nyári szerzeményre Danyi Gábor. – Szóval pontosan tisztában voltam vele, hogy milyen játékos és személyiség: abszolút beleillik a koncepciónkba, olyan típusú kézilabdázó, aki a pályán és azon kívül is kell egy csapatnak. Megvan benne a megfelelő, jó értelemben vett vagányság és csibészség – ami néha-néha bizony hiányzik a csapatunkból. Hál' Istennek, hogy már eggyel több ilyen kerettagunk van. Ettől függetlenül ő is meg van illetődve, azt is mondhatnám, ahogy kell, hiszen Győrben először mindenki meg van szeppenve egy kicsit és mindenki azt hiszi, hogy kockás labdával játszunk itt, pedig az nálunk is gömbölyű. Silje Solberg tipikusan olyan norvég kézilabdázó, aki hátrafelé is lefut egy maratonit, miközben mosolyog. Bármit kér tőle egy edző, mindent megcsinál, nem is akármilyen szinten. A hozzáállása fantasztikus, akárcsak poszttársáé, Laura Glauseré. Minden mozdulatokból sugárzik, megtiszteltetésnek veszik azt, hogy itt lehetnek. Ugyanakkor megmondtam nekik is, nagyon örülök, hogy így érzik, de jó lenne, ha egy hónap múlva már ők is »csibészkednének«.”

„Jól érzem magam, profik a körülmények és mindenki nagyon kedves, segítőkész és pozitív szemléletű. Annak is nagyon örülök, hogy Danyi Gábor külön figyelmet fordít ránk, kapusokra, plusz lövőgyakorlatokat is be szoktunk iktatni, ez fontos nekem” – mondta Silje Solberg.

A győriek jövő vasárnaptól egy hétre visszatérnek a Nemzeti Kézilabda Akadémia balatonboglári edzőközpontjába, ahol a tréningek mellett a tervek szerint a Debrecen ellen lejátsszák első felkészülési mérkőzésüket is.

„ISZONYATOSAN JÓL ÉRZEM MAGAM” – LUKÁCS VIKTÓRIA

– Hogyan teltek az első hetek új csapatánál?
– Az első edzés után, amikor a szokott módon összekapaszkodott a csapat, nagyon furcsa érzés volt, hogy azt mondtuk: „Kettő, három ETO!”. Akkor fogtam fel csak igazán, hogy már másik klubcsapatnál vagyok.

– Teljesen beilleszkedett már?
– Iszonyatosan jól érzem magam, bár be kell, hogy valljam, az elején tényleg nagyon izgultam. Faluvégi Dorottya, korábbi ferencvárosi csapattársam azonban mondta, hogy ne izguljak, megyünk edzőtáborba, ahol gyorsan történnek a dolgok, minden rendben lesz, de én pont ettől tartottam egy kicsit. Végül igaza lett „Csibének”, minden szuper volt, mindenki segít, a kommunikáció is jól megy.

– Mennyivel más a munka, a módszerek vagy éppen a taktika Győrben?
– Taktikai edzésünk is volt már, igazából szerintem minden magyar csapatnál azonos néhány alapfigura, csak más a nevük, szóval nem hiszem, hogy problémám lenne ezen a téren. Meg kell szoknom természetesen, hogy ki, hogyan passzolja a labdát, milyen ütemben játszik. Remélem, a teljesítményemmel én is segíteni tudom a csapatot. Szeretném kivenni a részem a sikerekből, bízom benne, hogy teljesül a célom és ott leszek a Győrrel a Bajnokok Ligája következő négyes döntőjében.

– Danyi Gáborral egyeztettek külön is?
– Egyelőre még nem, de mindenképpen fogunk a közeljövőben, ezt már tisztáztuk. Nem vagyunk idegenek egymásnak, hiszen korábban az utánpótlás-válogatottnál dolgoztunk már együtt.

A szurkolók túltették magukat, már nem kapok üzeneteket – Lukács Viktória

A Győrbe még Lökének és Grootnak is nehéz volt beilleszkednie – Danyi