Mint megírtuk, a dán Tv2 hosszú évek óta készített egy dokumentumfilmet a kézilabda-mérkőzések befolyásolásáról, hiszen a Sportradar elemzőcég 2018-as jelentése szerint 2016 szeptembere és 2017 novembere között nyolc játékvezetői páros 26 mérkőzése – köztük Bajnokok Ligája-találkozók és válogatott meccsek – is kapcsolatba hozható fogadási botrányokkal.
A médium egy rejtett kamerás interjút is készített az Európai Kézilabda-szövetségnél (EHF) a bíróküldésért 2019-ig felelős északmacedón Dragan Nacsevszkivel, aki bár a beszélgetés alatt is visszautasította az állítólagos üzletember ajánlatát és utólag közleményben is cáfolt, de az EHF szerint „hibás jelzéseket küldött az általa képviselt szerepkörben”, ezért további intézkedésig felfüggesztették.
A legfrissebb tényfeltárás szerint a nyolc játékvezetői páros között van a koszovói Erdoan Vitaku, Arsim Vitaku kettős, akik már korábban is többször kerültek bundagyanúba.
A daniasport.hu emlékeztet, hogy 2020. október 20-án a koszovóiak vezették az akkor Császár Gábort is foglalkoztató svájci Kadetten Schaffhausen dán GOG elleni meccsét, melyet a svájciak épp a magyar irányító időn túli hetesével nyertek meg meglepetésre 29–28-ra.
A találkozó után a dánok furcsállták a történteket, Nicolej Krickau edző, a játékosok és családtagjaik 35 telefonhívást kaptak ismeretlen, koszovói számról, emellett a játékvezetők ítéletei is feltűnően érdekesek voltak. Amikor az esélytelenebb Schaffhausen a meccs favoritja lett, több fogadóiroda is lezárta az élő fogadási lehetőségeket, mások pedig gyanús fogadások miatt a mérkőzés kezdete előtt zárták ki a meccset a fogadható opciók közül.
„Az utolsó húsz percben minden alkalommal rá kellett nézni a játékvezetőkre és feltenni a kérdést: Most mit ítélsz? Mert a bizalom és a józan ész érzése teljesen eltűnt a pályáról” – idézte fel a mérkőzést a GOG edzője, akit bosszantott, hogy az előző idényben ugyanez a játékvezetői páros többször is vezetett nekik.
„Egyszerre vagyok őrülten meglepett és frusztrált, hogy egyáltalán még mindig vezethetnek meccseket” – tette hozzá Krickau.
A Tv2 által forgatott „Gyanús játék” című dokumentumfilm-sorozat második részéből kiderült, hogy az elmúlt években újra és újra ugyanaz a játékvezetői páros vezetett furcsának talált mérkőzéseken, a Sportradar jelentése szerint pedig Vitakuék 2022 őszén és idén januárban is többször érintettek voltak erősen megkérdőjelezhető összecsapásokon, mint például 2022. október 13-án lejátszott a Hollandia–Belgium (25–24) férfi Európa-bajnoki-selejtező vagy tavaly decemberben Törökországban a Kastamonu–Metz (23–28) női Bajnokok Ligája-mérkőzés, legutóbb pedig január hetedikén a norvég Vipers Kristiansand és az FTC-Rail Cargo Hungaria csoportmeccsét (27–26) vezették, ám azóta nem kaptak lehetőséget.
A Tv2 fogadóirodáktól és privát megfigyelő-szolgáltatóktól kapott információi alapján azt írta, hogy a bírópáros több fogadóirodánál is feketelistán szerepel, azaz minden alkalommal, amikor mérkőzést vezetnek, lejjebb kerül a léc, hogy mennyit lehet fogadni.
A lap megkérdezte az EHF-et, hogy kapott-e figyelmeztetést a Sportradartól 2022-es és 2023-as meccsekkel kapcsolatban, de erre nem válaszolt a szervezet, ahogy arra sem, hogy a koszovói kettős miért nem kapott mérkőzést január óta. De megkeresték Vitakuékat is, akik természetesen tagadták, hogy részt vettek volna bármilyen csalásban, s ők sem tudják, miért nem kaptak feladatot.
Megírtuk, a mérkőzés-befolyásolási ügyben a Tv2 megszólaltatott egy név nélkül nyilatkozó egykori játékvezetőt is, aki azt mondta, azért nem jelentette az EHF felé, hogy korábban mérkőzés-manipulálásra akarták rávenni, mert azt tapasztalta, hogy a szervezet nem veszi komolyan az ilyen ügyeket.
Az EHF egyébként tudott a Sportradar által jelentett 2016-os és 2017-es mérkőzésekről, de tartalmát nem hozta nyilvánosságra, valamint a játékvezetőket sem szankcionálta, mert saját vizsgálatai nem mutattak gyanús viselkedésre utaló jeleket a pályán, majd a Nemzetközi Kézilabda-szövetség (IHF) is megvédte a gyanúsított játékvezetőket, akiknek teljes bizalmat szavazott.