Elek Gábor: Nem szeretnénk szimpatikus vesztesek lenni

Fogadjunk, hogy nem dijoni mustárral szokta enni a hot dogot!     
Nem, nem! – vágta rá nevetve a női kézilabda Európa-liga hétvégi, dijoni négyes döntőjére készülő Esztergom vezetőedzője, Elek Gábor.

Ez nem lep meg. De ha jól alakul a hétvége, azzal is megkóstolná?     
Meg bizony, örömmel.

Visszatérve a sportvonalra: az El-négyes döntő hogyan illeszkedik az elmúlt hároméves menetelésükbe? Ha azt vesszük, hogy 2024-ben elsőre feljutottak az NB I-be, amelyben egyből dobogón zárva bronzérmesek lettek, a klubtörténet első nemzetközi idényében pedig most egyből éremért küzdhetnek…     
Folyamatosan jönnek a meglepetések, ami örömteli, hála a Jóistennek, úgyhogy nagyon büszke vagyok erre. De nem szeretném, ha szimpatikus vesztesek lennénk, miközben akkor sem lesz okunk az elégedetlenségre, ha végül azok leszünk. De nyilván nem ez a cél, jó lenne éremmel hazajönni.

A Ferencvárossal megnyert két KEK-trófea és a 2023-as budapesti BL-döntő után az edzői karrierjében hová teszi az újabb kupafinálét?     
Jó lenne fináléba jutni, mert Európa-liga-döntőt még nem játszottam. Nekem is különleges ez, pláne, ha azt vesszük, hogy nem egészen három éve, amikor betoppantunk Esztergomba, senki sem gondolta volna ezt, kezdetben még úgy nézett ki, hogy az NB II-re készülünk… Három évvel ezelőtt épp egy négyes döntőről érkeztem a klubhoz, csak az eggyel magasabban jegyzett sorozat volt, de a franc gondolta volna, hogy még egyszer a közelében leszek egy négyes döntőnek. Szóval nagyon örülök neki.

A játékosokon mit lát? Mennyire izgulnak?     
Elszántak. A Győr elleni múlt pénteki bajnoki után kaptak egy szabadnapot, múlt vasárnap óta készülünk újra, erőnléti edzéssel kezdtünk, utána találkoztak a labdával is, pörögnek, pattognak, úgy látom, tetszik nekik is, hogy négyes döntőt játszhatnak. Biztos, hogy van még bennük egyfajta tekintélytisztelet, ez látszott a Győr és a Fradi elleni mérkőzéseinken, de az Európa-ligában eddig szerencsére nem láttam rajtuk a túlzott izgalmat, inkább nekiestünk az ellenfeleknek, ami tetszett, pozitív volt, ahogyan beleálltunk minden meccsbe.

Ez utóbbi kell a szombati elődöntőben is?     
Persze. Meg az, hogy élvezzék, mert ez a sportág ünnepe, és mi itt lehetünk. Gondoljon bele, Faragó Lea és Horváth Fanni még játszhatna az utánpótláscsapatunkban is… Ezért is izgalmas ez az egész, hogy így összeállt minden nálunk, néhány játékosnak szép búcsú is lenne, ha érmet nyernénk, de már így sem lehet senki csalódott. Szóval ez egy nagy kaland, amit élvezni kell, nem nyomásként megélni.

Mik a dijoni együttes erősségei?     
Nagyon jó csapat, talán a legjobbnak tűnik a négyes döntőben. A játéktudása és a játékrendszere, a sebessége alapján erős együttes, azonban vannak hiányzói is, másrészt mégiscsak hazai pályán szerepel. Sok minden szól mellette, miközben az is biztos, hogy tőle elvárják a döntőbe jutást ellenünk, tőlünk pedig nem, ami kedvező is lehet nekünk. Ha nem tojjuk össze magunkat, jó meccset játszunk, amiből sok minden kisülhet. Örök mondás, és én is sokszor emlegetem: a lehetőségről nem álmodozni kell, hanem akkor kell tenni érte, amikor ott van. Ez az elmúlt idényeink mottója.

Összességében nézve valóban a négy legerősebb együttes küzdhet meg a trófeáért?     
Ezt nehéz meghatározni, mert a másik két csoporttal nem foglalkoztam annyit, mint a miénkkel és a velünk egy negyeddöntős ágon lévő négyessel. Egy négyes döntőnek mindig az a specialitása, hogy a pillanatnyi forma a meghatározó, sokat adhat hozzá és vehet is el egy-egy csapat teljesítményéből, hogy milyen napja van. Mindegy, mi volt eddig, ezen a két napon teljesen más számít.

EURÓPA-LIGA, NŐK, NÉGYES DÖNTŐ, DIJON
Szombat
Elődöntő
15.00: Thüringer HC (német, Faragó Luca, Kuczora Csenge, Szabó Anna)–Viborg HK (dán)
18.00: JDA Bourgogne Dijon Hb (francia)–MOL ESZTERGOM
Vasárnap
Helyosztók
15.00: a 3. helyért
18.00: döntő
A Sport1 minden mérkőzést élőben közvetít.