A győri dinasztia – Jakus Barnabás jegyzete
FENNÁLLÁSA SORÁN MÁSODszor nyerheti meg sorozatban háromszor a Bajnokok Ligáját a győri női kézilabdacsapat. Az ETO 2017 és 2019 között Ambros Martín és Danyi Gábor irányításával bizonyult megállíthatatlannak a legrangosabb európai kupasorozatban, a zöld-fehérek mezét ekkoriban olyan sportági ikonok viselték, mint Görbicz Anita, Nora Mörk vagy Eduarda Amorim. A 2020-as évtized elején a norvég Vipers Kristiansand ért fel egymás után háromszor a csúcsra, két éve viszont éppen a győriek ütötték el a négyes döntő kapujában az északiakat. Egyébként ez a klub azóta már megszűnt.
A Vipers elleni negyeddöntőben 2024 tavaszán már Per Johansson irányította a kisalföldieket, aki az elveszített kupadöntőt követően beugróként csatlakozott, először csak az idény végéig írt alá. Azonban ebben a rövid időben annyira meggyőzte a győri klub vezetőit, hogy már a négyes döntő hétvégéje előtt szerződést hosszabbítottak vele. Johansson meghálálta a bizalmat, öt év után BL-t nyert a győriekkel, 2024 júniusában az MVM Dome-ban már a tréner nevét skandálta az ETO tábora.
A svéd mester személyében a győriek némi keresgélés után megtalálták azt az edzőt, aki tökéletesen illeszkedik a klubhoz, és megfelel a vele szemben megfogalmazott elvárásoknak. Az előző idényben úgy vezényelt le egy generációváltást, hogy közben a teljes BL-évad során csupán egyszer kapott ki a csapata, a tavalyi négyes döntőben egyetlen percet sem töltött hátrányban. Ebben az évadban pedig még az is belefért, hogy gyermekáldás miatt négy alapember is kihagyta az idény jelentős részét.
Johansson tavaly a döntőt követően lapunknak már dinasztiaépítésről beszélt. A mostani érának is megvannak a meghatározó arcai, a Győrben nevelkedő Szemerey Zsófi például kiválóan megoldotta a kapusposztot Hatadou Sakóval váltásban, a nagyszerűen cselező balátlövőt, Bruna de Paulát nem véletlenül jelölték az Év játékosa címre, a védekezésben pedig Kelly Dulfernek jutott fontos szerep, ha kellett, még beállóként is helytállt.
A formát és a keretek erősségét tekintve a négyes döntő nagy esélyese a Győr, ezzel a főszereplők is tisztában vannak. Ha az évad jelentős részében látott stabil védekezést és gyors játékot mutatja a sorsdöntő hétvégén is az ETO, s mindez kiegészül a megfelelő kapusteljesítménnyel, vasárnap este nyolcadik alkalommal szólhat a Queen együttes bajnokokról szóló közismert dala a zöld-fehérek tiszteletére.
A dinasztia pedig jövőre épülhet tovább, idén nyáron visszatér az összes kismama és érkezik két újabb sztár, a posztja egyik legjobbjának tartott francia beálló, Sarah Bouktit és a norvégokkal az elmúlt két évben olimpiát, Európa-bajnokságot és világbajnokságot nyerő balátlövő, Thale Rushfeldt Deila…
A Nemzeti Sport munkatársainak további véleménycikkeit itt olvashatja!

Újratervezés 2.0 – Thury Gábor jegyzete

Nélkülük – Szöllősi György jegyzete

Harminc, apró szépséghibával – Vincze Szabolcs jegyzete

Hegemónia – Szeleczki Róbert jegyzete

A legenda – Thury Gábor jegyzete

Meghiúsult trónfosztás – Nagy Zsolt jegyzete

A szó elszáll – Mohai Dominik jegyzete

