A német–szlovén csoportmeccs legvégén használták először férfi Eb-n a videobírót, az más kérdés, hogy nem aratott osztatlan sikert a hosszas videózás után meghozott döntés, mely szerint a szlovénoktól Blaz Blagotinsek piros lapot kapott a középkezdés megakadályozásáért, s a németek időn túli hetest, amivel egyenlítettek.
Először a 2016-os Bajnokok Ligája négyes döntőn hívták segítségül ezt a lehetőséget, amikor a játékvezetők a videofelvétel megtekintése után adtak piros lapot a PSG horvát beállójának, Igor Vorinak a Kielce elleni elődöntőben.
A gólvonal-technológia (mindkét kapuban három kamera van felszerelve) már a 2013-as BL final fouron jelen volt, segítségével könnyen eldönthető, hogy a labda teljes terjedelmével áthaladt-e a gólvonalon, illetve miután össze van kötve a hivatalos időmérő rendszerrel, egyértelműen kiderül, hogy időn belül született-e a találat.
Szintén nem újdonság, hogy egy LED-fény villan fel az időkérések és a játékrészek végén hallható dudaszóval párhuzamosan. Az volt korábban a tapasztalat, hogy sokszor nem lehetett hallani a dudaszót, ami később vitás helyzeteket szült, ezért vezettek be egy újabb jelzést.
A női vb-vel ellentétben itt nem alkalmazzák a nagy piros gombot az időkérések megkönnyítésére, de van így is újdonság, ugyanis külön kamera veszi mindkét kispadnál a cserére kijelölt területet. Ha egy csapat rosszul cserél, de az EHF delegáltja nem biztos benne, hogy melyik játékost kell megbüntetni, visszanézheti a felvételt.
Az EHF Tv összeállítása a használt technológiákról