HARSÁNYI GERGELY NAPLÓJAHARSÁNYI GERGELY NAPLÓJA
Január 17., csütörtök
Három tétmérkőzésen vagyok túl csapatkapitányként. Két győzelemmel és egy vereséggel állunk a csoportban, még semmi sincs veszve, a minimális célunk eléréséhez, a továbbjutáshoz jó úton haladunk. A kapitányi megbízatással alapvetően ugyan nem változott meg a szerepem az együttesben, a feladataim bővültek a korábbiakhoz képest. Ha például a társaimnak valami gondja van, most hozzám fordulnak: a sokadik panasz után én jeleztem a szálloda felé, hogy bár nagyon szeretjük a halat, időnként kicsit több hússal is szolgálhatnának. A szakmai stábbal is többet egyeztetek, a szövetségi kapitánnyal minden este, vacsora után leülünk, és átbeszéljük a másnapi programot. Ilyenkor tudom jelezni, ha a srácok másnap kicsit tovább szeretnének pihenni reggel, amire a kései meccskezdések és az esti edzésidőpontok miatt már volt is példa itt Madridban. Én hívom össze a csapatértekezletet, amit legutóbb a kiutazás előtt tartottunk (valószínűleg hamarosan, talán már a spanyol meccs után lesz újabb zártkörű megbeszélés, még meglátom). Az újságírók is picit sűrűbben keresnek, mint azelőtt. A csapatkapitányi feladat ezzel együtt még új nekem, úgy érzem, van még mit tanulnom, ezért is igyekszem a társak minden rezdülésére figyelni, amikor együtt vagyunk.
A szerda a spanyolok elleni felkészülés jegyében telt. Délelőtt mindenkinek egyéni fitneszprogram jutott a hotel konditermében, este viszont a nagycsarnokban gyakoroltunk. Ismét hosszabb, nyolcvanperces tréningre kaptunk lehetőséget, így átvettünk minden fontos taktikai elemet a támadásokhoz.