Farkas Sándor óva inti csapatát a korai örömtől

Az aranyéremtől, amelyre immár három esztendeje várnak a zöld-sárgák, vagyis alaposan kiéheztek a hűség városában a sikerre. Ehhez képest kifejezetten gyengén kezdett Pécsett Farkas Sándor együttese, olyannyira gyengén, hogy az ugyancsak nem remeklő PVSK a második negyedben már tizenhárom ponttal is vezetett – aztán mégis a soproniak örülhettek a nagy vasutasrangadó végén.
Mert volt egy Zirkovájuk és volt egy Seresük. No meg volt tartásuk, és a kezdeti katasztrofális dobóteljesítmény után felálltak a padlóról, az utolsó negyedben pedig már teljesen egyértelmű volt, ki nyer, uralta a mérkőzést a GYSEV. És hogy miben kerekedett a címvédő fölé? Itt van például a mezőnybeli kísérletek mutatója, ami a végső dudaszóra 44-re javult a soproniaknál, és 32-re esett vissza a pécsieknél. De legalább ennyire beszédes a megszerzett lepattanók számának öszszevetése is: ezt a párharcot ugyancsak fölényesen, 32–15-re nyerték Baloghék, bár ezt valamelyest kompenzálta, hogy a PVSK 24 alkalommal csente el a labdát a zöld-sárgák kezei közül. Mondhatjuk tehát, hogy a dobáspontosság döntött, azzal tudta a maga javára fordítani a meccset a GYSEV, hogy amíg az első félidőben csak próbálkozásai 28 százalékát koronázta siker, addig a nagyszünet után elengedett vendégdobásoknak már a 63 százaléka volt eredményes.
"Már az első találkozót követően is beszéltem arról, hogy az ott aratott huszonegy pontos diadal milyen sokféle reakciót válthat ki a felekből. Számunkra a sima győzelem után arról kellett volna szólnia a második mérkőzésnek, hogy felszabadultan, görcsöktől és gátlásoktól mentesen kosárlabdázzunk, hiszen Pécsett mi csak nyerhettünk, itt csupán ellenfelünknek volt veszteni valója. Ennek megfelelően is játszottak a baranyaiak, nálunk viszont kicsit elaltatta a társaságot a huszonegy ponttal megnyert meccs. Viszont az, hogy mégis fordítani tudtunk, bármennyire is közhely, a csapat tartását bizonyítja. Talán a Magyar Kupa fináléjában és a Ruzomberok elleni Euroliga-negyeddöntőben elszenvedett sima vereség jól jött ilyen szempontból, hogy rádöbbentek a lányok, mi lehet a vége, ha úgy folytatják, ahogy Pécsett is kezdtek. Néhány apró védekezésbeli siker után mindenki elkezdett kilábalni a saját maga kis gödréből, legelőbb Zirková és Seres, aztán Eördögh, majd a végén Balogh is. Mujanovics esete külön téma, belőle ezúttal sokkal jobban felkészültek a pécsiek. Ennek lett viszont az a következménye, hogy Seres remekelt, mert neki sokkal több mozgástere adódott azáltal, hogy mindenki a légiósra figyelt” – összegezte csütörtöki tapasztalatait Farkas Sándor. Nem hagyhattuk ki, hogy ne faggassuk a vasárnap esedékes esetleges bajnokavatásról is a GYSEV-edzőt, ő azonban erről hallani sem akart. "Hideg fejjel, de forró szívvel. Így kell küzdenünk ahhoz, hogy megnyerjük a döntőt” – adott útmutatást játékosai számára lapunk hasábjain keresztül is a szakvezető, akinek a jelek szerint esze agában sincs előre inni a medve bőrére.
"Tulajdonképpen biztató jel volt a számunkra, hogy rosszul kezdtünk, hiszen a múltkor is ez történt, mégis mi nyertünk. A félidőben történt egy kis leszidás, vagyis nem is leszidás, hanem megbeszéltük, hogy az kevés lesz a győzelemhez Pécsett, amit addig nyújtottunk. Furcsa, de én egy pillanatig sem éreztem úgy, hogy kikaphatunk, még akkor sem, amikor biztosan vezetett a PVSK” – elevenítette fel emlékeit Seres Éva, a soproniak egyik nyerőembere, aki 16 pontot jegyzett csapata térfélcsere utáni terméséből. Ô szerezte végül a legtöbb IBM-pontot a mezőnyben, szám szerint 29-et, amiben ponterőssége mellett 7 lepattanója és 5 kiharcolt személyi hibája is vastagon benne van.
Érdekes egyébként az a párhuzam, amit Seres felvetett: mind az első, mind pedig a második ütközetet a PVSK kezdte jobban, aztán mégis mindig a GYSEV nyert, méghozzá meglehetősen simán. Sopronban kilenc- Pécsett tizenhárom pontos előnyt szórakozott el a bajnok, ami felveti azt a kérdést, nincsenek-e erőnléti problémák a fekete-fehéreknél. Nos, Rátgéber László vezetőedző szerint nincsenek. "Minden labdáért repültek a lányok még a hajrában, a letámadásnál is. Minőségi problémáink vannak, de ha bátrabban kosárlabdázunk támadásban, akkor tudunk javulni. Úgy érzem, a támadójátékunkban meglévő hibáinkat kell kijavítani elsősorban, mert ilyen rossz dobószázalékkal nem lehet bajnokságot nyerni” – jelentette ki a pénteki edzés előtt a tréner. Akitől persze azt is megkérdeztük, lát-e esélyt, arra, hogy 0–2-ről megnyerje a párharcot együttese – nem Rátgéber lenne Rátgéber, ha nem azt válaszolta volna erre, hogy igen. És hogy mi kell ehhez? Természetesen megvan a receptje: "Ha összeadjuk az első mérkőzésen elért huszonnyolc, meg a másodikon feljegyzett harminckét százalékos mezőnybeli dobószázalékunkat, mi fogunk győzni!”