Szolnok: jöhet az aranycsata!

Sok újság volt látható még a kezdő feldobáskor is, vagyis nem telt meg a létesítmény a Szolnok és a Diósgyőr összecsapására, ennek ellenére remek hangulatban indította útjára a labdát Király László, a meccs egyetlen játékvezetője, mert a B-közép mindkét városból eljött – és ha már eljött, nem kímélte a torkát, tenyerét, dobját.
Némi meglepetésre a DKSK vett jobb rajtot, talán az dobta fel a piros-fehéreket, hogy az elnyűhetetlen Csávás triplával nyitott, de csakhamar a MÁV-Coop SE nehéztüzérei is jelezték: tőlük sem idegenek a hárompontosok. A 7. percben már az ötödik kinti találatánál tartott Tapodi Péter együttese, ennek köszönhetően el is húzott hét ponttal, miközben odaát azért is ráncolódtak a homlokok, mert Abromaité villámgyorsan összeszedett három személyi hibát. Aztán, hogy teljes legyen az összhang, a riválisnál is túlságosan "belejött" egy kulcsember a faultgyűjtésbe, Csákány már négynél tartott a 9. percben, ám nemcsak ennek örülhettek a miskolci szurkolók, hanem az egyenlítésnek is a gólgazdag első negyed hajrájában.
Aztán a második játékrészben teljesen leblokkoltak kedvenceik, az első négy percben lenullázták őket a szolnokiak, akik ezalatt 12 pontot dobva tekintélyes előnyt szereztek. Akárcsak a szerdai bajnoki rangadón, Bjelica és Englert beállása megint jót tett a kék-sárgáknak, a DKSK-ban viszont sokáig nem akadt vezéregyéniség. A kulcsemberek nem villogtak, a cserék közül pedig senki sem tudott hozzátenni túl sokat a csapat játékához – ez volt a helyzet egészen Koncz pályára lépéséig, ő azonban hamarjában beszórt hét pontot, és máris látótávolságon belülre került a Diósgyőr.
A térfélcsere előtt nem sokkal három, majd a második félidő elején, 40–39-nél már csak egyetlen pont volt a különbség, vagyis kiéleződött a csata, az egyre keményedő játék miatt pedig paprikássá vált a hangulat. Ekkor újfent Bjelica állt a Szolnok sorainak élére, a dupla duplát elérő szerb légiós palánk alatti kosaraival nemcsak ellensúlyozta a fizikai fölényét ekkor jól kihasználó Nieuwveen dupláit, hanem újra biztosabb vezetéshez juttatta együttesét. A harmadik negyed hajrájában Englert triplájával ismét tíz fölé nőtt a Szolnok előnye, és ez nem sok jót ígért a maradék tíz percre Földi edző tanítványai számára.
Úgy pedig főleg nem lehetett esélyük a felzárkózásra, hogy az utolsó negyed első négy és fél percében egyetlen pontot sem dobtak, igaz, szerencséjükre, a nagy kapkodásban a vetélytárs is sokat hibázott, és kettővel toldotta meg a differenciát. A maradék kevés időben aztán beindult a kosárgyártás, de a csapkodás is, igencsak eldurvult a mérkőzés, ami bizony inkább a vesztes számlájára volt írható. Ezzel együtt az esélyesebb Szolnok nem engedett a "közte tízből", így, ha a vártnál talán nagyobb küzdelem árán is, de bebiztosította döntős helyét. ---- Ha Szolnok és Final Four, akkor fokozott veszélynek vannak kitéve a játékvezetők. Egy hónappal korábban az Európa-kupa négyes döntőjén Isztambulban a Fenerbahce–Szolnok elődöntő előtt mindkét játékvezető gépkocsibalesetet szenvedett. Ezúttal, útban Szeged felé, Szabó György karambolozott. A szerencsétlenül járt sípmester negyven perccel a Szolnok–Diósgyőr összecsapás előtt kollégája, Király László érdeklődésére elmondta: a balesetről nincs emlékképe, a körülményekhez képest jól van, percek múltán kezdődik tüzetes kivizsgálása a kiskunhalasi kórházban. Szerencse a szernecsétlenségben, hogy a szolnoki és a diósgyőri vezetők áldásukat adták az egyjátékvezetős megoldásra, így idejében elkezdődhetett a nyitó találkozó. "Igyekeztem tudásom legjavát nyújtani. Biztosan tévedtem, de a lelkiismeretem tiszta – értékelte teljesítményét a mérkőzés után Király sporttárs. – Most azonban mindennél fontosabb, hogy kollégámat nem érte nagyobb baj. Innen kívánok neki mielőbbi gyógyulást." ---- Tapodi Péter, a Szolnok edzője: – Három éve annyi néző volt Szolnokon egy mérkőzésen, mint amennyien most elkísértek bennünket Szegedre. Végig higgadtak voltunk, kontrolláltuk a játékot, aminek a döntő lett a jutalma.

Csákány Emőke: – Jobban hittünk a győzelemben, mint ellenfelünk, ez döntött.

Papp Krisztina: – A harcosabb csapat nyert.

Englert Orsolya: – Ugyanolyan nehéz volt nyernünk, mint amilyen nehéz volt Király Lászlónak egyedül levezényelnie a mérkőzést.

Eördögh Edit: – Pontatlanul dobtunk kívülről. Ma jobb volt a Szolnok, megérdemelten nyert.

Csávás Andrea: – Köszönjük szurkolóinknak a lelkes biztatást. Sajnos ma nem játszottunk jól. Ígérem, hogy a bronzérmeket hazavisszük Diósgyőrbe!

Földi Sándor, a DKSK trénere: – A Szolnok az első félidőben lepattanózásban, a szünet után pedig védekezésben múlt felül bennünket. Az elmúlt hetek jó teljesítményétől és a várakozásomtól egyaránt elmaradtak a játékosaim.