– A negyedik összecsapás során ezek szerint huszonnyolc pontot dob majd? – kérdeztük a 203 centis erőcsatárt.
– Nem hangzik rosszul, de higygye el, egyáltalán nem foglalkozom az egyéni teljesítményemmel, az a fontos, hogy a csapat nyerjen. Összeszokott, egységes gárdát alkotunk, ha okosan játszunk, szerintem beverekedjük magunkat a döntőbe. Nem lesz könnyű, de sikerülnie kell!
– Mi történt az összeszokottsággal az első meccsen?
– Még egyszer nem foghatunk ki olyan rossz napot. De azzal a találkozóval már nem foglalkozunk, előre tekintünk.
– A negyedik meccs pedig – hazai közönség előtt – már döntőt érhet…
– Igen, mindannyian tisztában vagyunk vele, hogy nagy lehetőség előtt állunk, a saját kezünkbe vettük sorsunk alakítását, de az idegenbeli győzelem semmit sem ér, ha szerdán nem nyerünk.
– Átfutott-e már az agyán, hogy összejöhet a döntő volt csapata, a Debrecen ellen?
– Igyekszem, hogy ilyesmi ne is jusson eszembe, több-kevesebb sikerrel… Hatalmas hiba lenne már a döntőről gondolkodni, amikor még az sem biztos, hogy az Albacompon túljutunk. Mondom, nagyon nehéz meccs lesz…