Tévúton az elitcsapatok?

"A hazai játékvezetés erkölcsi megújulása érdekében szükség lenne egy önként távozóra" - szólt a nyilvánvalóan Forrai Sámuel játékvezetőnek címzett mondat, és vasárnap arra kértük az elöljárót, egyet aludva történtekre, fejtse ki részletesebben, mire is gondolt.

"Azzal szeretném kezdeni, hogy gratulálok a PVSK-nak a győzelméhez, és külön Iványi Dalmának az elnyert díjához - utalt a sportvezető arra, hogy a fekete-fehérek 8-asát választotta a profi liga az évad magyar kosarasnőjének. - Az én csapatom az idény csapássorozatát elviselve az év játékosa, Lucie Blahusková vezérletével hősiesen küzdött. Újra bebizonyítottuk mindenkinek, hogy nem lehet leírni, megsemmisíteni bennünket. Konkrétan a szombati mérkőzésről és a nyilatkozatomról ne várjon tőlem részletekbe menő fejtegetést, hacsak azt nem, hogy remélem, a címzett értelmezte az üzenet lényegét. Hangsúlyozom, a találkozó nem a két együttes teljesítménye miatt volt szégyenletes és méltatlan a finálé sorozatához. Az esetet véleményem szerint a játékvezetői bizottságnak kell górcső alá vennie, elsősorban azért, hogy a két euroligás élcsapat ne járjon tévúton, és ne az elitsorozat négyes döntőjében, illetőleg a rájátszás korábbi szakaszának meccsein kelljen szembesülnünk azzal, hogy Európában más járja. Így aztán a felelősség, mint minden szervezet vagy gazdasági társaság esetében, itt is az első számú vezetőé. Mára Cziffra Mihály úr személyében makulátlan múltú, talpig becsületes, megkörnyékezhetetlen vezetőjük van a játékvezetőknek. Olyan ember, akiről tudom, képes lehet megváltoztatni a jelenlegi állapotokat. Az ő kezébe van letéve a képzés, így neki van lehetősége az egységes szemlélet kialakítására. Neki van csak lehetősége elemezni, és neki van joga arra, hogy az ilyen kirívó eseteket, mint a szombati, példás szigorral megbüntesse. Más út nem hozhat pozitív változást. A képzés, irányítás, ellenőrzés háromszöge semmit sem ér erős kéz nélkül. Erre lenne szükség, különben oda juthatunk, hogy olyan ország leszünk a kontinens és a világ kosártérképén, amelyben nem a labdával ügyesebbet, gyorsabbat fogják védeni, hanem azt, aki verekedés árán is akadályozni próbálja. A játék tisztasága feletti őrködés, és az alapszellemiség védelme tehát az, amiért szót emelek. Visszatérve a döntőre, kettő nulla az állás a PVSK javára, de a sorozatnak még nincs vége, ígérhetem, nem feltett kézzel utazunk a harmadik mérkőzésre, Pécsre!"

Ennyi a monológ, ami tényleg figyelemre méltó felvetéseket tartalmaz, de a lényege egyértelműen a Cziffra Mihálynak, a játékvezetői bizottság elnökének szóló célzás. Nos, természetesen a bírók vezetőjét is megkérdeztük - illetve megkértük -, regáljon a Török Zoltán által elmondottakra. "Nagyon sajnálom, hogy nem tudtam ott lenni szombaton, Sopronban - így az egykori híres sípmester. - Értesültem az eseményekről, olvastam is az újságban, és bekértem a mérkőzés videokazettáját, hogy teljes körű vizsgálatot indíthassak az ott történtekkel kapcsolatban. Egyetértek a velem szemben támasztott követelményekkel, ezeknek akarok megfelelni a honi játékvezetés és a sport érdekében. Ha a vizsgálat során bármi kiderül, intézkedni fogok."

---- V ---- A