Rendkívül idegesen kezdett mindkét csapat, rohanós, kapkodó volt a játék, amelyben ziccerek sorát sikerült kihagyni mindkét gyűrű alatt. A gyors vezetéshez jutó Fehérvár talált előbb magára, és már 8–0-ra is elhúzott, amikor időkérés, majd ötpercnyi gólcsend után az Olaj is „megérkezett" a meccsre. Akkor viszont a szolnokiak pillanatokon belül, 50 mp alatt felzárkóztak 10–7-re. A fehérváriak ezer fokon égő mestere, Dzunics Braniszlav ki is kérte az idejét gyorsan. Az Olaj nem igazán profitált a villámfelzárkózásból, nem úgy a Fehérvár az időkérésből. Utóbbi a támadásban és védekezésben is picit széteső szolnokiak figyelmetlenségeit kihasználva remek első negyedet produkálva kilencpontos előnyre tett szert (20–11).
A második negyedben már kiegyenlítetté vált a játék, mindkét palánk alatt eredményesek tudtak lenni a kosarasok. A Fehérvárnak nem sikerült ugyan kintről szétdobnia az ellent, viszont a bejátszásokkal, üres területre való gyors belépésekkel rendre eredményesek tudtak lenni. Az Olaj meg felnőtt a feladathoz, és saját magához: hozta azokat a látványos, eredményes figurákat, amiket az elmúlt hetekben láthattunk tőlük. Érdemben azonban nem sikerült megközelíteniük a Fehérvárt. A szünet előtti percekben viszont nagy hajrát nyitott az Olaj – meg is jött a szolnoki tábor hangja –, amely át is vehette volna a vezetést, ám parázs körülmények között ez elmaradt. Csakúgy, mint Damian Hollis némi bírói hezitálás, és fehérvári reklamálást követően érvénytelenített kosara. Az előny azonban így a Fehérvárnál maradt, igaz, minimális (35–34).
A harmadik negyed első kosara a Szolnoké volt, az Olaj így átvette a vezetést, a mérkőzésen először tudhatta maga mögött az ellent. Ráadásul James Florence gyorsan elsüllyesztett két triplát egymás után, a 0–8-as kezdés után Dzunics ismét időt kért. Sikerült is a Fehérvárnak a behúznia a szolnoki kéziféket, viszont kapaszkodnia kellett, amelynek szoros védekezéssel próbált megfelelni. Méghozzá sikerrel! Erre építve ugyanis megfogta a Szolnokot, és hét ponttal megugrott a felvonás végére (53–46).
Érezte a Fehérvár, hogy ezen az estén, ezen a meccsen megfogható a Szolnok. A fehérváriak továbbra is a védekezésükre összpontosítottak, az Olaj meg kezdte végképp elveszíteni a fonalat, amelyet egyébként is csak egy-egy periódusban talált meg a meccsen. Alig több mint öt perc volt hátra a találkozóból, amikor tíz pontra nőtt a fehérváriak előnye (58–48). Mivel nem jött a hajrában a nagy szolnoki feltámadás, de még inkább a Fehérvár továbbra sem adott teret és lehetőséget az ellenfélnek, az utolsó perc nem tartogatott izgalmat (74–54).
FÉRFI KOSÁRLABDA, MAGYAR KUPA
DÖNTŐ
ALBA FEHÉRVÁR–SZOLNOKI OLAJ KK 74–54 (20–11, 15–23, 18–12, 21–8)
Paks, 1500 néző. V: Földházi, Papp P., Benczur
ALBA: MOORE 7, SMITH 16/3, Hollis 9/3, Szabó Zs. 7/3, Keller 8. Cs: Juhos 3/3, Bódi, Supola 6, J. JONES 18. Edző: Dzunics Braniszlav
SZOLNOK: Florence 9/6, Horváth Á. 13/3, SEHOVICS 14/3, Bell 3/3, Szabó M. 2. Cs: Németh I. 3/3, Gay 4/3, Trepák 3/3, Simon B., Fodor M. 3/3. Edző: Nedeljko Asceric
Az eredmény alakulása: 3. p.: 2–0. 5. p.: 8–0. 6. p.: 10–7. 8. p.: 15–9. 12. p.: 22–17. 16. p.: 29–23. 18. p.: 32–31. 21. p.: 35–36. 25. p.: 39–43. 28. p.: 49–44. 33. p.: 56–46. 37. p.: 62–51.
MESTERMÉRLEG
Dzunics Braniszlav: – Nagyon nagy meccset játszottunk, minden volt benne, ami egy igazi kupadöntőhöz kell. Jól védekeztünk, és amikor kellett, a helyén volt a játékosok szíve. Fantasztikus siker számunkra ez a kupagyőzelemnek.
Nedeljko Asceric: – Az első perctől kezdve idegesen játszottunk. Amikor feljöttünk és hét ponttal elhúztunk, elveszítettük a fejünket. Az utolsó negyedben már nem volt játékunk.
KORÁBBAN
A 3. HELYÉRT
Atomerőmű SE–PVSK-Pannonpower 96–58