Milos Konakov: Teljesen megérdemelt a sikerünk

– Nem túl friss a hangja…
– Nagyon fáradt vagyok, hajnali fél négykor értünk Szombathelyre, lefeküdtem, de fél nyolckor felkeltem a gyerekekkel – válaszolta Milos Konakov, a vasárnap késő este története harmadik Magyar Kupa-győzelmét arató Falco-Vulcano Energia KC Szombathely szerb-magyar vezetőedzője, akinek csapata a kaposvári négyes döntő fináléjában 101–76-ra legyőzte a vármegyei rivális Egis Körmendet.

– Hogyan zajlott a hazaút? 
– Önfeledten ünnepeltünk a buszon, a megállókban a szurkolókkal, roppantul élveztük, de ennyi volt, pihenni is kell, amire nincs sok időnk, mert kedd reggel utazunk Spanyolországba a Murcia elleni Bajnokok Ligája-összecsapásra.

– Ez volt a második kupaaranya vezetőedzőnként a Falcóval, mit jelent ez önnek? 
– Ez egy különleges sorozat, így különleges boldogsággal is jár a megnyerése. Két nap alatt kell két meccset játszani, mind a kétszer jó teljesítmény szükséges a sikerhez. Kemény utunk volt az aranyérem megszerzéséig, hiszen a negyeddöntőben a címvédő Szolnokkal találkoztunk, aztán a Pakssal, végül a nagy rivális Körmenddel – talán a legjobb magyar ellenfeleket kellett legyőzni, amihez százszázalékos odafigyelés kellett.

– Valójában egyik meccsük sem volt szoros, ez azért sokat elmond a teljesítményükről…
– Mindegyik találkozó más volt. A Szolnok elleni negyeddöntő előtt és után az izraeli Maccabi Ramat Gan elleni playin-mérkőzéseken kellett jól teljesítenünk, a záró hétvégén pedig a beteg Váradi Benedek és Matthew Tiby nélkül játszottunk. Ám a játékosok jó energiával kosárlabdáztak, szerintem teljesen megérdemelten nyertük meg mindkét kaposvári meccsünket.

– Fantasztikus hangulatban zajlott a finálé, mindkét csapatot nagy szurkolótábor kísérte el, űzte-hajtotta. Önnek hogy tetszett a körítés? 
– Mindannyian nagyon élveztük! A játékosok mindig ilyen légkörben szeretnének játszani, az ilyen alkalmakkor mindenki meg akarja mutatni, mit tud, minden sportoló élvezi, hogy téthelyzetben, nagy közönség előtt plusz energiák szükségesek a győzelemhez.

– Centerük, a huszonkét pontot és hat lepattanót jegyző szerb Nikola Popovics fantasztikusan játszott a döntőben, 34-es teljesítményindexe a legmagasabb volt a fináléban. Számított tőle erre? 
– Az idény előtt már mondtam, kiemelkedő tudású játékos, aki ha rutint szerez, sokra viheti. Pontosan nem tudtam, mire számítsak tőle vasárnap, mert a döntő előtt injekciót kellett adni neki, annyira fájt a dereka, ehhez képest extra kosarakkal és szenzációs játékkal rukkolt ki, büszke vagyok rá!

– A bajnokságban a Paksot és a Szolnokot tartják a lehetséges kihívójuknak, a kupában mindkettőt simán győzték le…
– Az ASE sok sérüléssel küzdött eddig az idényben, rendre tartalékos volt, de biztos vagyok benne, ha nem dől ki a folytatásban kulcsjátékosa, akkor idővel jobb lesz és jobb ritmusba kerül a rájátszásra. A Szolnok is változtatott menet közben, Somogyi Ádám és a szerb Marko Radovanovics érkezett, emiatt a játékfelfogásuk is változott. Jó csapatokról beszélünk, amelyeknek jó edzőjük van, kemény rájátszásra számítok.

– Kedden már repülnek Spanyolországba, szerdán jön az újabb BL-mérkőzés a Murcia ellen, amely tulajdonképpen az utolsó szalmaszál a továbbjutás szempontjából.
– Nem tudom még, mennyi erőnk maradt, hét nap alatt ez lesz a negyedik meccsünk, és itthon a spanyolok ellen kétszeri hosszabbítás volt… Megpróbálunk mindent, de pokoli nehéz dolgunk lesz, ellenfelünk az elmúlt hétvégén a Real Madrid ellen játszott rendkívül szoros meccset, amit az euroligás madridiak gyakorlatilag csak az utolsó percben nyertek meg. De nem lengetünk fehér zászlót, megpróbálunk meglepetést szerezni.