Elfért a két dudás a csárdában, sőt, Vojvoda Dávid és Hanga Ádám játékkapcsolata, klasszisteljesítménye elengedhetetlen tényező volt a magyar férfi kosárlabda-válogatott remek játékában az Európa-bajnoki selejtezősorozatban, a mieink 1999 után szerepelhetnek jövőre újra a kontinensviadalon.
– Az Európa-bajnokságra kijutó magyar válogatott és a Bajnokok Ligája-szereplő Szolnok csapatkapitánya, vezére. Csinálna másképpen valamit, ha visszautazhatna az időben mondjuk másfél évtizedet?
– Jó kérdés. Sokat gondolkodom azon, és velem kapcsolatban gyakran felvetődő téma, miért nem játszom még külföldön – válaszolta Vojvoda Dávid. – Nem vagyok hülye, sokat hallom, hogy nekem is már légiósnak kellett volna állnom, mint Hanga Ádinak vagy Perl Zolinak. Igen, elmehettem volna már tizennyolc évesen Szerbiába, az Adria-ligában szereplő Mega Leksbe, Európa egyik legjobb játékosügynöke hívott a menedzseremen, Vinkó Lászlón keresztül. Ki tudja, ha akkor belevágok a kalandba, talán már magasabb szinten játszanék, de megijedtem a lehetőségtől, iskolába jártam még, jogosítványom sem volt, egyszerűen gyerek voltam, és nem mertem vállalni. Némi hiányérzet van bennem emiatt, de abszolút nem vagyok elégedetlen, szerintem a pályafutásomat úgy építettem fel, ahogy kellett. Fokozatosan lépdeltem egyre magasabbra, így jutottam el Szolnokra, ami jó döntés volt, hiszen szerepelhettem az Adria-ligában, kétszer a Eurochallenge négyes döntőjében és az Európa-kupában is. Olyan csapatokkal játszottunk, mintha légiós lennék, emellett itthon nyertünk három bajnoki címet.
– Az NBA állandóan szóba kerül önnel kapcsolatban…
– Ezt nem bánom, sőt örülök neki – vette át a szót Hanga Ádám. – Hat éve draftoltak, elég rég volt, de a célom nyilván az, hogy egyszer az NBA-ben játsszak. Ha nem ez lenne, mi értelme volna dolgozni, küzdeni? Szeretnék fejlődni, egyre jobban játszani. Meglátjuk, mit hoz a jövő, amint lehetőségem adódik rá, megyek Amerikába. Úgy tűnik, hogy jövőre szabadon igazolható játékos leszek, ez egyedülálló pillanat a karrieremben, ilyenre még nem volt példa. Magam is kíváncsi vagyok, miképp alakul, remélem, a sérülések elkerülnek, sikeres szezonom lesz, és bármi megtörténhet.
A Nemzeti Sport szombati, Hosszabbítás című mellékletében megjelenő páros interjúban olvashatnak arról, jobb játékos-e Vojvoda Dávid már az édesapjánál, mit SMS-ezett neki közvetlenül a kijutás kiharcolása után a papája, és miért nem rivalizálnak Hanga Ádámmal. És arról is, miért lehet vízválasztó mindkettejük karrierjében a jövő nyár.
És még olvashatnak arról, hogy…
– miként alakult Szilágyi Áron élete és pályafutása szeretett mestere, Gerevich György halála után?
– milyen volt a magyar férfi kosárlabdasport három mérföldkőnek számító Európa-bajnoksága? A legfényesebb sikert hozó 1955-ös budapesti torna, amelyen Magyarország lett az Európa-bajnok, az 1969-es olaszországi viadal, amely után kereken 30 évet kellett várni az újabb fellépésre, s az 1999-es Eb-szereplés, amelyet követően senki se hitte volna, hogy 18 évnek kell eltelnie, mire ismét európai parkettára léphetünk. Hódy László, Gellér Sándor és Halm Rolland emlékezik
– miért haltak meg furcsa, banális balesetben azok a sportolók, akik életveszélyes mutatványokat vállaltak versenyzőként naponta, és imádták a kalandos életet? Felidézzük Hannes Arch, Bitter Sándor, Colin McRae, Graham Hill, Andrea De Cesaris alakját
– miért őrült meg a budapesti Nagykörúton és miért próbált szürke mackónadrágban a nyáron a musical-szerepek nagyszerű tolmácsolója, a Pesten és Győrben egyaránt népszerű Nagy Balázs?