Hanga Ádám: Már nem tudok eleget adni a válogatottnak

GYŐRI FERENCGYŐRI FERENC
Vágólapra másolva!
2025.01.22. 17:10
Hanga Ádám legszebb emléke a 2017-es Eb (fotó: Koncz Márton)
A spanyol Joventut Badalona klasszisa, ha tehette volna, utolsó másodperces kosárral megnyert Európa-bajnoksággal búcsúzik a nemzeti csapattól, amely véleménye szerint profitálhat abból, hogy ő már nem lesz bevethető.

– Mindig nehéz döntés befejezni a válogatott karriert. Mi késztette erre?
– Valóban nagyon nehéz, rengeteg kifogást kereshetnék, sorolhatnám az érveket pró és kontra, de úgy éreztem, eljött az ideje – szögezte le a Nemzeti Sportnak adott exkluzív interjújában Hanga Ádám, a spanyol Joventut Badalona hátvédje. – Fizikailag és mentálisan már nem tudok annyit adni a válogatottnak, hogy hasznos tagja legyek. Rengeteg mérkőzés van a lábamban, a klubomban is vannak olyan meccsek, amelyeket kihagyok, mert fizikailag már nem bírnám. Valahol meg kell húzni a határt, fáj a szívem, rengeteget gondolkodtam, nem egyik pillanatról a másikra döntöttem, érlelődött bennem hosszú időn át. Ez a legjobb nekem és a családomnak, kihasználom a több időt, ami így a szeretteimre jut.

– Nem lett volna jobb megvárni a hátralévő két Európa-bajnoki selejtezőmérkőzést?
– Inkább az a kérdés, nem kellett-e volna még korábban határoznom… Attól is függött, bejutunk-e a Badalonával a Spanyol Kupába, elutazunk-e Gran Canariára, ahol egy, két vagy három meccs vár ránk február közepén. Ha nem kerültünk volna be, lehet, még vállalom a következő ablakot, de ez remek lehetőség a válogatottban azoknak, akiket korábban nem tudtak téthelyzetben tesztelni az edzők, tehát profitálhat belőle a csapat. Az esélyeink eléggé lecsökkentek, nem a mi kezünkben van a sorsunk, és velem sem nyertünk, hátha így megváltozik az együttes játéka, és őszintén remélem, hogy a javára is válik.

– Emlékszik még az első fellépésre? Mészáros Lajos válogatta be 2009-ben.
– Nagyon rég volt, rengeteg élményt éltem át. Eleinte, amikor bekerültem, a példaképeimmel, Báder Mártonnal, Fodor Mártonnal, Németh Istivel és Kálmán Lacival szerepelhettem együtt, aztán szépen lassan én váltam a fő játékossá. Sokáig nem jutottunk ki sehová, majd jött Ivkovics Sztojan érája, elképesztő, hogy két Eb-n is részt vehettünk, jó volt nézni a kosárlabdát, amit játszottunk.

– Mi volt a legnagyobb élménye címeres mezben?
– Karrierem egyik legemlékezetesebb epizódja a romániai Európa-bajnokság 2017-ben, a románok és a csehek legyőzése a nagyon nehéz nyár után, amikor ment a huzavona, hová igazolok. Örömkosárlabda adatott meg az Eb-n, eredményesek is voltunk, óriási élményt élhettünk át a társakkal és a szurkolókkal.

– Volt kedvenc csapattársa az évek során?
– Azok, akikkel elkezdtük, Vojvoda Dáviddal például szinte együtt kerültünk be a válogatottba, rengeteg mérkőzést lejátszottunk, félszavakból is megértjük egymást. Egyébként mindenkivel nagyon jó kapcsolatot ápolok, sosem volt ezzel probléma. Míg a klubban 12 teljesen különböző karakterű, kultúrájú és szocializációjú ember találkozik, a nemzeti csapatban magyarok játszanak, akik Magyarországon nőttek fel, ez adja meg a különlegességét.

– Válogatott pályafutása döntő részében Ivkovics Sztojan volt a szövetségi kapitány. Jól együtt tudott vele működni?
– Persze, ahogy minden más szövetségi kapitánnyal is, nem volt olyan edző, akivel bármilyen gondom lett volna. Mindegyik korszaknak megvolt a maga szépsége és kudarca, a sikeresség tekintetében egyértelműen Sztojan viszi a prímet, de mindenkitől tanultam valamit, ez nagyon fontos.

– Klubkötelezettsége sokszor tartotta távol a válogatottól. Hogyan viselte ezeket a helyzeteket?
– Nehezen, de a válogatottunknál én voltam az egyetlen euroligás, aki nem tudott eljönni, míg az országok többségének rengeteg ilyen játékosa volt. Láttuk nemrég, amikor az olaszokkal mérkőztünk, hogy ha euroligásokkal állnak fel, nem vagyunk egy súlycsoportban velük. Nekem személy szerint nem volt jó ez a helyzet, a Barcelonában tartottak erről egy megbeszélést, szó szerint nem javasolták a vezetők, hogy menjünk a válogatottba, nem tiltották meg, de senki sem ment abban az időszakban. Mindenhol ugyanezt kommunikálták, aztán mindenki azt lát mögé, amit szeretne…

– Fájlalja, hogy nem szép eredmények vagy Eb-kvalifikáció után búcsúzik?
– Száz százalékig biztos, ha kijutunk, az Eb-re akkor sem mentem volna. A nyári felkészülés egy hónapot vesz igénybe, és utána jött volna a lehetséges, hogy utolsó profi idényem, még egy év van hátra a szerződésemből a Badalonával. Nem akartam ebbe úgy belevágni, hogy mint általában, összeszedek valami sérülést, szakadást. Azért mentem el a selejtezőmeccsekre, mert szerettem volna kijuttatni a válogatottat az Eb-re, hogy azok is ott lehessenek, akiknek eddig nem adatott meg. Nem jött össze a terv, sajnálom, de nem mindig alakul úgy az élet, ahogyan szeretné az ember. Én sem így akartam elköszönni, ha tehettem volna, azt a forgatókönyvet választom, hogy utolsó másodperces kosárral megverjük a szlovéneket és Eb-győztesek vagyunk!

– Miként vélekedik a nemzeti csapat jövőjéről? Látja azokat a játékosokat, akik meghatározó szereplők lehetnek a következő egy évtizedben?
– Az én korosztályom lassan abbahagyja a kosárlabdát, Perl, Váradi és Benke harminc körül vannak, és annyira nem vagyok benne a magyar közegben, hogy lássam, milyen fiatalok készülnek betörni, nem igazán hallottam ilyen játékosokról. A generációváltás viszont elkerülhetetlen, jönnek az új erők, készen kell állni erre a más rendszerre, hogy sokkal keményebb lett a mezőny, minden nemzet fejlődik, nem lehet már leírni mondjuk Dániát vagy Svédországot, ahol kisebb a merítés, ott is magas szinten űzik a sportágat. Nem egyszerű a helyzet, de bízom benne, hogy lesznek, akik átveszik tőlünk a stafétát.

– Megnézte Pongó Marcell bravúrkosarát a Falco színeiben?
– Természetesen, körülbelül öt platformon jött már szembe, óriási dobás volt, pláne hogy a hosszabbításban esett. Egy magyar csapat ismét továbbjutott a BL-ben, ez egyértelműen előre viszi a magyar kosárlabdát, és megmutatja a magyar játékosoknak, hogy igenis vannak előttük lehetőségek a nemzetközi porondon. Ez úton is elismerésem a Falcónak!

Önbizalommal várja a Spanyol Kupát a Badalona

A Joventut Badalona kedden otthon kapott ki 100–86-ra az olasz Trentótól az ULEB Európa-kupában, ezzel Hanga Ádám szerint nem maradt esélyük a továbbjutásra, de becsülettel lejátsszák a hátralévő két mérkőzésüket a csoportban. A bajnokságban viszont az ötödik a gárda az alapszakasz féltávjánál, így elérte a Spanyol Kupa nyolcas döntőjét.

 

Nagyon fontos célunk volt a kupaszereplés. A Málagával játsszuk majd a negyeddöntőt, élet-halál meccs lesz, önbizalommal vágunk neki és bízunk abban, hogy ezúttal is hordoz magában meglepetést a kupa. Nem mi vagyunk a sorozat esélyesei, de én nagyon szeretem a Spanyol Kupát, ez lesz a tizedik fellépésem, mindig izgalmas élmény. A bajnokság nagyon kemény, harcolunk a playoffért, de sokan küzdenek még ezért, bízom benne, hogy sikerrel járunk” – összegzett Hanga.

NÉVJEGY
Született: 1989. április 12., Budapest
Magassága: 201 cm
Posztja: irányító, hátvéd
Klubjai: Albacomp (2006–2011), Manresa (spanyol, 2011–2013), Baskonia (spanyol, 2013–2017), Avellino – kölcsönben (olasz, 2014–2015), FC Barcelona (spanyol, 2017–2021), Real Madrid (spanyol, 2021–2023), Crvena zvezda (szerb, 2023–2024), Badalona (spanyol, 2024–)
Kiemelkedő eredményei: Euroliga-győztes (2023), 2x Euroliga-2. (2021, 2022), 2x spanyol bajnok (2021, 2022), 3x Spanyol Király Kupa-győztes (2018, 2019, 2021), 2x Spanyol Szuperkupa-győztes (2021, 2022), szerb bajnok (2024), Szerb Kupa-győztes (2024), ABA Liga-győztes (2024), 2x Eb-résztvevő (2017, 2022), magyar bajnoki ezüstérmes (2011), Magyar Kupa-ezüstérmes (2011), a 2011-es NBA-drafton az 59. helyen választotta ki a San Antonio Spurs
Díjai, elismerései: az Euroliga legjobb védőjátékosa (2017), 7x az év kosárlabdázója Magyarországon (2011, 2012, 2013, 2016, 2018, 2021, 2023), a Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetettje (2018)

 

Legfrissebb hírek
Ezek is érdekelhetik