Ha van olyan esemény, amelytől mindenki retteg és könyörög a jóistennek, hogy ne vele történjen, ne éljen át, az a szívmegállás a sportpályán. A hétfői Budafok–Göd NB II-es mérkőzés második negyedének első percében a hazaiak játékosa, Vajda Péter (a Törökországban légióskodó volt válogatott kosárlabdázó, Vajda Anna öccse) felugrott egy lepattanóért, aztán összeesett, és nem állt fel, nem volt pulzusa, nem vert a szíve. A nézők beszaladtak a pályára, majd azonnal mentőt hívtak. Mindenki sokkhatás alatt állt, szerencsére a találkozó egyik játékvezetője hatalmas lelkierőről tett tanúbizonyságot.
Ha van olyan esemény, amelytől mindenki retteg és könyörög a jóistennek, hogy ne vele történjen, ne éljen át, az a szívmegállás a sportpályán. A hétfői Budafok–Göd NB II-es mérkőzés második negyedének első percében a hazaiak játékosa, Vajda Péter (a Törökországban légióskodó volt válogatott kosárlabdázó, Vajda Anna öccse) felugrott egy lepattanóért, aztán összeesett, és nem állt fel, nem volt pulzusa, nem vert a szíve. A nézők beszaladtak a pályára, majd azonnal mentőt hívtak. Mindenki sokkhatás alatt állt, szerencsére a találkozó egyik játékvezetője hatalmas lelkierőről tett tanúbizonyságot.
„Volt már hasonlóban részem, tudtam, mit kell tennem, mert vízi mentős végzettségem van – mondta a Nemzeti Sportnak Lövei László. – Természetesen én is megdöbbentem, de muszáj volt felülemelkednem rajta. Szívmasszázst alkalmaztam, aztán szűk negyedóra után kiértek a mentők. Ők harminc-negyven percen keresztül élesztették újra Pétert, utána kórházba szállították.”
A szerencsétlenül járt 27 éves fiatalembert mesterséges altatásban tartják, hamarosan megpróbálják feléleszteni ebből az állapotából. A hírek szerint nem károsodott az agya. Inkább ne is gondoljunk bele, mi történhetett volna Lövei sporttárs szakszerű közbelépése nélkül: a kiérkező mentők szerint ez teremtette meg annak lehetőségét, hogy Vajda Péternek egyáltalán maradjon esélye a túlélésre.