Jók az esélyeink a 2021-es férfi kosár Eb társrendezői helyére

– Tizennyolc éve tagja az Európai Kosárlabda-szövetség, a FIBA Europe elnökségének, két cikluson át vezette a női bizottságot, minap pedig beválasztották a végrehajtó bizottságba. Ki volt az ajánlója?
– A FIBA Europe török elnöke, Turgay Demirel. Nyolcan vagyunk a testületben, rajtunk fut keresztül minden ügy, amely aztán az elnökség elé kerül. Másfél havonta ülésezünk majd.

– Hol?
– Éveken át zajlott a kötélhúzás a Nemzetközi Kosárlabda-szövetség, a FIBA és az európai szekció között a székhely miatt. A FIBA 2013-ban a svájci Mies-be költözött, és erős nyomást gyakorolt ránk, hogy kövessük. A FIBA Europe stábjának azonban tökéletesen megfelel München, ráadásul ha hátat fordítottunk volna a bajor fővárosnak, az eddig kapott adókedvezményekkel el kellene számolnunk a német adóhatósággal, ami sok millió eurónkba kerülne.

– A labdarúgásból a FIFA és az UEFA egymáshoz viszonyított helyzete ismert. De milyen a FIBA és a FIBA Europe kapcsolata?
– Nekünk is vannak saját rendezvényeink. Ilyen a férfi Európa-bajnokság, amelyet az NBA nyomására immár csak négyévente bonyolítunk le.

– Az NBA nyomására?
– Az észak-amerikai profi ligában egyre több a nem amerikai kosaras, akikre igényt tartanának a válogatottjaik is. Odaát viszont azt állítják, a többfrontos szereplés túlterheli a kosárlabdázókat… Nálunk van még a női Eb rendezési joga, erre a jövőben is kétévente kerül sor. A legnagyobb probléma az, hogy a FIBA Europe a görög Georgiosz Vasszilakopulosz elnöksége idején átengedte az Eb-khez kötődő marketingjogokat a FIBA-nak, így nincs saját kereskedelmi bevételünk. E jogok visszaszerzése kulcsfeladat. Hozzáteszem, a „nagy testvér” a FIBA Europe működéséhez szükséges összeget korrektül átutalja.

– Hányadik FIBA Europe-elnökkel dolgozik együtt?
– A negyedikkel. Vasszilakopulosz úr után jött Ólafur Rafnsson, az izlandi sportvezető halálát követően rövid ideig a belga Cyriel Coomans állt a szervezet élén. Turgay Demirel – aki a Galatasaray játékosaként kétszer nyert török bajnokságot – a második ciklusát kezdte. Viharos volt az újraválasztása, mert törökországi utódjával, a hajdani NBA-kosaras Hedo Türkogluval annyira elmérgesedett a viszonyuk, hogy a török szövetség a szerb főtitkár, a szintén jeles kosaras karriert befutó Dejan Tomasevics pályázatát támogatta…

– Visszatérve a FIBA Europe mozgásterére: mi a helyzet a férfi kupasorozatokkal?
– Ha lehet, még kuszább a helyzet. A sportág három nagyhatalma, a FIBA szolgáltatásaival elégedetlen Olaszország, Franciaország és Spanyolország még 1991-ben életre hívta az Union of European Leagues of Basketballt. Az ULEB-hez az évek során újabb országok csatlakoztak, s a szervezet 2000-ben az elitcsapatok részvételével elindította az Euroligát. Ezzel szakmailag és pénzügyileg is lefölözi a piacot, ráadásul a válogatottakkal is kiszúr, mert az ULEB-hez kötődő klubok a novemberi és februári időszakban nem engedik el játékosaikat a válogatottakhoz. Amikor 2012-ben a cseh Kamil Novák lett az európai főtitkár, tárgyalások kezdődtek az érdekek összecsiszolásáról, de a megállapodás elmaradt, s azóta – ha lehet – még rosszabb a viszony.

– Mit kínál a FIBA Europe az Euroligával szemben?
– A Bajnokok Ligáját, amelynek működési elve megegyezik a futball BL-ével. Vagyis vannak alanyi jogon főtáblások, de egy selejtezősorozaton át a többiek is – ide értve a magyar bajnokot – bekerülhetnek a csoportkörbe. Nálunk is tisztes a díjazás, a végső győztes jutalma egymillió euró. Az ellenlábas Euroliga az amerikai profi bajnokságok mintájára zárt liga, ez a szisztéma FIBA Europe-nak nem elfogadható, mert a kis országoknak is esélyt kell adni. E gondolat jegyében karolta fel a FIBA az immár az olimpia műsorán is szereplő 3x3-as kosárlabdát. A minapi vb-ezüsttel a magyar női csapat kivívta a jogot, hogy megküzdjön a tokiói indulásért. Más kérdés, hogy a FIBA stratégiája nekünk nem kedvező.

– Mert?
– A FIBA szeretné leválasztani a 3x3-as játékot a hagyományos kosárlabdáról. Ezért úgy szervezi a bajnokságokat, hogy a két sorozat eseményei párhuzamosan fussanak. Az amszterdami magyar vb-együttesben csupa olyan kosaras szerepelt, aki NB I-es klub alapembere. Annyi minőségi játékosunk ugyanis nincs, hogy a 3x3-ra is jusson elegendő létszámú külön keret. A magyar szövetség mindenesetre sok pénzt és energiát áldoz arra, hogy versenyképesek legyünk a 3x3-ban.

– Mennyire használja ki az MKOSZ, hogy egy magyar sportdiplomata is tagja az európai vezérkarnak?
– A 2015-ben, a magyar-román közös rendezésű női Eb évében részt vettem a szövetség elnökségének ülésein, és a véleményemet azóta is kikérik. Erős sportdiplomácia nélkül nem is lehet labdába rúgni, a személyes kapcsolatokat semmi sem pótolhatja. Kétezerkettő óta minden olyan eseményt megkapott a magyar szövetség, amelyet meg akart rendezni, sőt néha olyan tornát is ránk bízott a FIBA Europe, amelyre nem is pályáztunk.

– Férfi felnőtt Európa-bajnokságot legutóbb 1955-ben rendezhettünk…
– Viszont most kandidálunk a 2021-es kontinensviadalra, és jók az esélyeink. Főrendezők nem lehetünk, ehhez hiányzik egy tizenhatezres csarnok, de csoportmeccsekre pályázhatunk a Papp László Budapest Sportarénával is. A főrendezői szerepet csak Németország vállalná, míg a három társrendezői helyért hat ország fut versenyt. Július tizenötödikén lesz a prezentáció Münchenben, s ezt követően születik meg a döntés. Szijjártó Péter elvállalta, hogy felszólal a kormány nevében, és jó előjel, hogy a külgazdasági és külügyminiszter úr már a 2015-ös női Eb kandidálásában is szerepet vállalt – akkor mi kaptuk a rendezést a románokkal közösen.

– Nem mintha ez lenne az aduász, de talán erősítené a magyar pozíciókat, ha nekünk is lennének NBA- és WNBA-játékosaink.
– A WNBA-nek elsősorban marketing­értéke van. Ami az NBA-t illeti, Hanga Ádám harmincévesen alighanem már elengedte azt az álmot, hogy a San Antonio Spurshöz kerülhessen, ráadásul kétéves szerződés köti még a Barcelonához. Golomán Györgyről nemrég beszélgettem Jirí Zídekkel. Ő az első draftolt cseh kosaras, három idényt játszott a Charlotte, a Denver és a Seattle csapatában. Szerinte Golománnak nem szabadna az NBA előszobájaként emlegetett G League-ben leragadnia, mert onnan túl rögös az út a profikhoz. Allen Roscót a Los Angeles Lakers teszteli az idei nyári ligában, meglátjuk, mire jut.

– Vannak kedvenc kosarasai?
– Nagyra tartom az egyetlen magyar NBA-kosarast, Dávid Kornélt. Kiváló játékos volt a honvédos Gyurasits István és a MAFC-os Kucsera József is, utóbbival sokat dolgoztunk a streetball magyarországi meghonosításáért. A nőknél talán Kiss Lenke minden idők legjobb hazai kosárlabdázója. Büszke vagyok rá, hogy sportvezetőként olyan legendákkal dolgozhattam együtt, mint a hétszeres BEK-győztes olasz Dino Meneghin, a kétszeres világ- és háromszoros Európa-bajnok szerb Dejan Bodiroga, a jelenlegi szerb elnök, az NBA-ben is megforduló Szasa Danilovics vagy az orosz olimpiai bajnok Szasa Volkov.

– Elsősorban a férfi kosárlabdáról beszéltünk, miközben a karrierjének jelentős része a női vonalhoz kötődik. Két külön világ, de közelebb lehet-e hozni őket egymáshoz?
– A FIBA azzal, hogy hetesről hatos méretűre cserélte a női labdát, szerintem letudta ezt a témát. Nem hallottam semmiféle szakmai tanulmányról, amely e kérdéskört boncolgatná. S nincs is ötletem, mit lehetne tenni. Ha húsz centivel lejjebb kerülne a gyűrű, ami őrületes költségekkel járna, akkor persze több hölgy tudna zsákolni, ám kérdés, ettől vonzóbbá válna-e a női kosárlabda.

– A most kezdődő ciklusra melyek a személyes céljai?
– Gőzerővel dolgozom azért, hogy a 2021-es férfi Eb-re olyan prezentáció­val álljunk ki, amely sikerre viheti a magyar pályázatot. Hosszabb távon pedig szeretném „felépíteni” az utódomat, mert azt gondolom, ez lesz az utolsó négy évem az európai szövetségben. Világbajnokságokon, Európa-bajnokságokon, európai kupadöntőkön voltam már a FIBA Europe főellenőre, jó lenne hivatalos delegáltként eljutni a tokiói olimpiára is – ez még szerepel a bakancslistámon.

(A cikk a Nemzeti Sport szombati melléklete, a Hosszabbítás 2019. június 29-i lapszámában jelent meg.)