Ez már nem véletlen és nem vak szerencse.
Ezt már nem elég egy elismerő biccentéssel letudni, most már tényleg figyelni, lelkesedni, támogatni kell.
Mert a Falco olyat tesz a férfi kosárlabda Bajnokok Ligájában, amelyre elvétve akad példa a szakág hazai képviselői részéről, valami hasonlóra négy éve a Szolnoki Olaj volt képes, amely az ULEB Európa-kupában halmozott bravúrt bravúrra, és lépett tovább az első csoportkörből.
Azt nem tudjuk, hogy a szombathelyiek ugyanerre képesek lesznek-e, de a lehetőséget megnyitották maguknak azzal, hogy az összes eddigi hazai csoportmeccsüket – szám szerint négyet – megnyerték, olyan kosárlabdanemzetek csapatait küldték haza pofonnal, mint Litvánia, Németország, Franciaország vagy Görögország.
Ez már magában is örvendetes, az viszont még inkább, hogy a Falcóban nemcsak mutatóba kerül be néhány magyar kosaras, hanem négyen is kulcsszereplői a gárdának. Perl Zoltán rendre csapata legeredményesebbjei közé tartozik, és élmény nézni intelligens játékát, Váradi Benedek csapatkapitányként irányít, nyugtat és melózik sokat, Filipovity Márkó a nyár óta szintet lépve rendre nyerőember, Benke Szilárd pedig óriási mezőnymunkával, gyilkos hármasokkal és betörésekkel tölti általában sok játékpercét.
Nagyon fontos hangsúlyozni: az említett négy fiatalember egyike sincs még 25 éves.
Szombathely boldog, és boldog lehet Ivkovics Sztojan, a magyar válogatott szövetségi kapitánya is, mert a jövő februári Európa-bajnoki selejtezőkre megedződött harcosokat kap majd a keretébe.
A Falcót persze azért is dicséret illeti, mert a Bíró Olivérrel és Krivacsevics Márkóval kiegészített magyar mag mellé nem „statisztikagyáros” légiósokkal tömte tele a keretét, hanem igazi csapatemberekkel, akiknek mindig van eszük – és persze tehetségük – a legjobb helyre továbbpasszolni a labdát, miközben a saját térfélen mindenki megszakad, hogy kivédekezzen egy-egy támadást. Gasper Okorn, a magyar bajnok mestere tökéletesen rakta össze az együttest, olyan kosárlabdázókat választott, akik minden tekintetben megfelelnek az általa képviselt stílusnak, filozófiának.
„Mindenki szombathelyi!” – harsan fel gyakran a kórus a mérkőzéseken az Arena Savariában, és most tényleg azt érezni, hogy együtt lélegeznek az emberek a városban, ha kosárlabdáról van szó. Még azok a tengerentúli légiósok is úgy tepernek a Falco sikeréért, akik korábban térképen nézegették Európát, mint a saját nevelésű Perl vagy Váradi.
Öröm, hogy magyar férfi kosárlabdázás kapcsán megint menetelésről beszélhetünk.