– Újoncként stabilan a török bajnoki tabella harmadik helyét foglalja el a klubja. Mindenki boldog és elégedett?
– Abszolút – szögezte le Simon Zsófia,korábbi magyar válogatott kosárlabdázó. – A csapat vezetősége szerint várakozáson felüli a teljesítmény, amit nyújtunk, az edzői stábot ugyanakkor nem érte meglepetésként. Nagyon jó az edzésmunkánk, remekül lett összeállítva a keret. Az alapszakasz első fordulója után egyértelműen inkább az esélyes csapatok közé lehetett sorolni minket.
– Leginkább irányítóként szerepelteti az edzője?
– Az én pozícióm az, amire éppen szükség van. Jelen pillanatban egyik irányítónk sem sérült, az amerikai lány jó formát is mutat, így az utóbbi időben visszakerültem a hátvéd-bedobó posztjára.
– A szombati győztes bajnokin a megszokottnál több játéklehetőséget kapott, tizenhét ponttal be is állította az idénycsúcsát. Jót tett az önbizalmának a mérkőzés?
– Igen, mert az edzéseken is jó formában voltam. Meccsről meccsre változnak a játszott perceim, ahogy a többieknek is. Próbálunk minél szélesebb rotációt alkalmazni, aminek ez a következménye – hol csak tíz, hol húsz-huszonöt perc lehetőséget kapok.
– Összességében elégedett az eddig mutatott teljesítményével?
– Olyan szempontból igen, hogy kiegyensúlyozott vagyok. Ha tíz percet játszom, a mutatók alapján hasznos vagyok a pályán, ezen a téren tehát elégedett lehetek. Persze mindig jó lenne többet szerepelni, de ha az eredményesség azt kívánja meg, akkor kevesebb idő jut, ez van.
– Mi a legnagyobb erőssége csapatának, és mennyivel jár előrébb a Fenerbahce, Galatasaray kettős?
– Sokkal nagyobb a rotációjuk, és a játékosokat nézve is nagy a teljesítménybeli különbség. Nagyon szerencsések voltunk, mert nálunk a koronavírus csak egyszer ütött be keményen, így elég sokat tudtunk együtt edzeni, ami a többi csapathoz képest jelentős előny. Lekopogom, még én sem kaptam el a betegséget.
Simon Zsófia arra a kérdésre, hogy mi a helyzet a magyar válogatottal, amelyben legutóbb 2019-ben szerepelt (de a nyári Európa-bajnokságon már nem volt kerettag), részleteket nem kívánt elárulni, de néhány gondolatát megosztotta a Nemzeti Sporttal. „Nagyon szurkolok a lányoknak! – szögezte le. – A fiatalítási folyamat nem állhat le az előző másfél év miatt, nagyon elhivatottnak kell lenni, és sok türelemre van szükség.” |
– Megméretnék magukat az Euroligában a következő idényben?
– A vezetők álmodoznak erről, ehhez meg kell szereznünk a harmadik helyet a bajnoki végelszámolásnál. Az Európa-kupa-szereplés már biztossá vált, és úgy döntöttek az elöljárók, hogy szeretnék megpróbálni az Euroligába kerülést is, amihez minden bizonnyal selejtezőt kell játszanunk. Március huszonnegyedikén a Galatasarayjal vívjuk az utolsó alapszakaszmeccsünket, huszonkilencedikén kezdődik a rájátszás, ami ugyanolyan a szisztémában zajlik, mint a magyar bajnokságé.
– Beszélgetett már a vezetőkkel a folytatásról, a jövőről?
– A vezetőség már jelezte az összes játékosnak, hogy szeretné együtt tartani a csapatot. Nagyon jó az összhang a keretben, ezért is tudunk együttműködni, senkinek sem probléma, hogy egyszer sokat játszik, aztán legközelebb kevésbé. Konkrét ajánlat még nem hangzott el, sok mindentől függ a folytatás. Nem venném biztosra, hogy maradok, de azt sem, hogy nem térek vissza ide – megtanultam életem során, hogy sohase mondjam, soha. Még nincs vége az évadnak, nem szeretnék előre gondolkodni, képlékeny a jövő.
– Hogy érzi magát Törökország hatalmas fővárosában?
– Nagyon jól érzem magam, de a Covid-helyzet nehézzé teszi a dolgom. Augusztus óta nem voltam otthon, azóta eléggé egysíkú az életem: hosszú hónapokon át csak edzés, utána irány haza… Voltak hullámvölgyeim, reméljük, hamarosan jobb lesz a helyzet, hiszen még Ankarát sem tudtam tisztességesen megnézni, nem sikerült megismerkednem a kultúrával. Olyan időszakot élek, amelyben a kosárlabda van a fókuszban!