Női kosárlabda: Juhász Dorka jó helyen van Minnesotában

– Ugorjunk vissza egy kicsit az időben... Május tizenkilencedikén jelentette be hivatalosan a Minnesota Lynx, hogy ön is tagja az idei tizenkét tagú keretnek. Hogyan élte meg?
– A délelőtti edzés után volt a csapathirdetés, mindenkit egyesével fogadott a főedző, Cheryl Reeve, s persze újoncként az utolsó voltam, így elég sokat vártam a folyosón – mondta a Nemzeti Sportnak Juhász Dorka, a négyszeres WNBA-győztes klub 23 éves magasbedobója, aki az első két alapszakaszmeccsén összesen 27 perc alatt öt pontot, hét lepattanót és két gólpasszt szerzett. – Egyáltalán nem tudtam, bekerültem-e a keretbe, amíg az edző nem közölte velem. Aztán beszélgettünk egy jót arról, mi lesz a feladatom, mit vár tőlem az első idényemben.

– Izgult előtte?
– Magabiztos voltam, mert az előző három hét alapján úgy éreztem, érdemes vagyok a kerettagságra. Persze munkált bennem az egészséges drukk, de bíztam a sikerben.

– Mi történt önnel azóta, hogy a draft után megérkezett Minnesotába?
– Részt vettem az edzőtáborban, ami nagyszerűen telt. Egy héttel hamarabb jöttem, mint a csapat nagy része, hogy akklimatizálódjak. Ez sokat segített, mert beljebb vagyok a később érkezőknél. Az első pillanattól kezdve rendkívül befogadók voltak a klub alkalmazottai, a csapat, a veteránok és a fiatalok is, gyorsan erős kohézió alakult ki. Nem akartam túlstresszelni, mindennap úgy vágtam neki az edzésnek, hogy amit tudok, azt megmutassam, de közben fejlődjek is. Így élvezhető volt a felkészülés, egyébként is, bónusznak veszem, hogy magyar kosarasként itt lehetek, ugyanakkor tudom, a képességeim miatt vagyok itt. A körülményekről csak szuperlatívuszokban tudok beszélni: nagyon profi minden, az edzőcsarnok, a felszereltség, a konyha, saját séfeket alkalmaznak a csapatok az NBA-ben és a WNBA-ben is. A város tetszik, mire ideértem, már híre-hamva sem volt a legendásan hideg télnek, sokat süt a nap. Az újoncokkal lógtam nagyrészt, hatan voltunk, együtt jártunk vacsorázni, kávézni, várost nézni. Ám nem volt klikkesedés, az idősebbek, a sztárok is csatlakoztak hozzánk, vagy elhívtak minket, ez sokat segített a beilleszkedésben. Kijelenthetem, jó helyre kerültem!

– Milyen volt az első tétmeccse?
– Egészséges lámpalázzal vártam, próbáltam rá mentálisan felkészülni. Az tuti, hogy ha az idénykezdet előtti két edzőmeccsen nem játszom, jobban izgultam volna. A stábtól sok biztatást és bizalmat kaptam, így magabiztosan léptem pályára. A meccs roppant kemény volt, főleg az én posztomon. Nehéz pozíciót fogni, nagyon meg kell harcolni a labdáért. Az egyetemi bajnokság is erős, de a WNBA-ben pörgősebb, gyorsabb a játék, ez nagyobb kihívást jelent. Szerintem jól reagáltam, próbáltam a gyorsaságomat és a rafináltságomat kamatoztatni.

– Nyilván csalódottak voltak, hogy két vereséggel kezdték az évadot.
– Nem jó veszíteni, de kívülről is látható, hogy új csapat épül, Diamond Miller és én, azaz a két újonc sokat játszik. Amikor kialakul a kapcsolat és a hierarchia a csapatban, akkor leszünk igazán jók. Megvan a kohézió, jó úton haladunk, sok pozitívum van a játékunkban. Egyre közelebb vagyunk ahhoz, hogy győzelmet arassunk.

– Van már kedvenc csapattársa?
– Nincs, én amúgy is szeretek mindenkivel jóban lenni, s már most szinte baráti a viszonyom a többiekkel. Diamonddal többet vagyunk együtt, hiszen egy cipőben járunk, nekünk még szinte minden újdonság. A bosnyák Nikolina Miliccsel, a Szekszárd korábbi centerével is többet beszélgetek, mint a többiekkel.

– A magyar kosárlabdasportot követőket mindennél jobban érdekli, hogy ott lesz-e a nyári felnőtt Európa-bajnokságon...
– Nem tudok biztosat mondani az Eb-vel kapcsolatban, folyamatosan egyeztetünk a klubbal, s a napokban beszéltem Báder Mártonnal, a szövetség új elnökével is. Szívem szerint mennék Szlovéniába, nagyon szeretném a hazámat képviselni, de ez nehéz szituáció, hiszen újoncként nem én szabom meg a feltételeket. Nekem is jó lenne, ha mihamarabb tudnám, mi lesz a végső döntés.

– Mi a helyzet a WNBA-n kívüli klubkarrierjével?
– Érkeztek ajánlatok, azzal, hogy bekerültem a tizenkettes keretbe, nyilván megnőtt az ázsióm. Ideális esetben egy erős, Euroligában is szereplő csapatban folytathatom az ősszel, amikor vége a WNBA-idénynek, de konkrétumot nem tudok még mondani.