Férfi kosár: Zubillaga előlépett, és ezüstös Albát faragott

– Nehéz helyzetben vette át a csapatot Matthias Zollnertől februárban, de utána nagyon szép győzelmi sorozatot épített. Mi volt, amin változtatnia a kellett a váltás után?
– Igazából sok változást nem eszközöltünk, csak a megszokott módon álltam a munkához – válaszolta Alejandro Zubillaga, az Alba Fehérvár vezetőedzője, aki évad közben lépett elő másodedzőből szakmai vezetővé a végül bajnoki ezüstéremig menetelő kék-fehéreknél. – Egy kicsit össze kellett kovácsolni a társaságot, vissza kellett szerezni az önbizalmat, ez szerencsére sikerült, nagyszerűen dolgoztak a játékosaim, kiváló volt az összhang a pályán és azon kívül is.

– Miután átvette a csapatot, a Falco elleni döntőig csak egyetlen vereségük volt, mégpedig a Magyar Kupa negyeddöntőjében, éppen a szombathelyiektől. Mekkora esélyt adott együttesének, hogy pályahátrányból megnyeri a finálét a címvédővel szemben?
– Igazából nem mérlegeltünk, tudtuk, hogy az aranyéremhez kell egy győzelem Szombathelyen. Az évad végéig összességében tizenöt mérkőzést nyertünk, négyet veszítettünk el, mind a négyet a Falco otthonában, hármat a bajnoki döntőben, egyet az említett kupamérkőzésen. Háromszor mi nyertünk, de a döntő ötödik mérkőzésén jobbnak bizonyultak a szombathelyiek.

– A finálé első négy mérkőzése nagyon változatos és szoros volt, aztán a mindent eldöntő összecsapáson lényegében végig a Falco akarata érvényesült. Mentálisan fáradt el a csapata?
– Nem gondolnám, azt hiszem, hogy inkább a tapasztalat billentette az ellenfelünk felé a mérleg nyelvét. A szombathelyiek nem véletlenül nyerték meg sorozatban az elmúlt években a bajnokságokat, rutinos, ilyen helyzetekben sokat edződött kosarasaik vannak, ez talán az ötödik meccsen tükröződött a legjobban. A másik két szombathelyi találkozón több esélyünk volt, főleg az elsőn, amelyen tizennyolc ponttal is vezettünk, de a Falco az utolsó negyedben akkor is fordítani tudott és nyert. Megpróbáltuk megnyerni az ötödik mérkőzést, mindent megtettünk, nem sikerült, így nem volt más hátra, mint gratulálni a szombathelyieknek, akik nagyszerű csapatot alkotnak, és Milos Konakov személyében kiváló edzőjük van.

– Hosszú évek óta Székesfehérváron dolgozik, de mindig másodedzőként tevékenykedett. Élvezte, hogy előrelépett?
– Nem volt ismeretlen a helyzet, hazámban, Spanyolországban dolgoztam vezetőedzőként, nem ért felkészületlenül a feladat. Bevallom, a meccsek reggelén azért nem volt mindig minden komfortos, de ahogy elkezdődött a mérkőzés és dolgozott az adrenalin, már kifejezetten élveztem a helyzetet.

– A döntő után a fehérváriak részéről többen elmondták, hogy az ezüst­érem szép siker, de jövőre a cél az aranyérem. Reális cél?
– Egyelőre meg kell néznünk, hogy áll össze a következő évad kerete, kikkel tudjuk elkezdeni az építkezést. Abban biztos lehet mindenki, ahogy eddig is, az előttünk álló idényben szintén rengeteget dolgozunk majd, de csak lépésről lépésre szabad haladni, meccsről meccsre gondolkodni. Rengeteg szeretetet, biztatást kaptunk a szurkolóinktól, a várostól, az önkormányzattól, amiért nem lehetünk eléggé hálásak, igyekszünk meghálálni a bizalmat. Természetesen ha olyan helyzetbe kerülünk, hogy harcolhatunk a bajnoki címért, mindent megteszünk, hogy az ezüst helyett aranyat szerezzünk.

– A kimerítő évad után jöhet az édes pihenés?
– Egyelőre nem, még körülbelül egy hónap munka következik, utána lehet fújni egyet.