Női kosár: Török Ágnesnek új impulzusokra volt szüksége, ezért igazolt Pécsre

– Mi az oka a klubváltásának?
– Győri nevelés vagyok, tíz éve játszom a felnőttcsapatban, az utóbbi öt évben csapatkapitány voltam, ez szokatlanul hosszú idő egy klubnál, kevés játékos marad egy helyen ennyi ideig – válaszolta a Nemzeti Sportnak Török Ágnes, az NKA Universitas Pécs 26 éves válogatott magasbedobója, aki a napokban szerződött a pécsiekhez a Serco Uni Győrtől. – Azt éreztem, váltanom kell, új színt szeretnék vinni a játékomba, amihez új környezetre, új impulzusokra van szükségem.

– A tanulás nem köti a szülővárosához?
– De igen, ezért sem tűnik egyszerű vállalásnak Pécsről menedzselni, de megpróbálom. Előbb a Széchenyi egyetemen nemzetközi tanulmányokat folytattam, a mesterszakot már angolul végeztem gazdálkodásból, most pedig a doktorimat csinálom, jelenleg is kutatásokat végzek sportdiplomáciai témában.

– Miért Pécsre szerződött?
– Tény, kevés csapat fogható a Győrhöz jelenleg Magyarországon, a pécsiek az előző két idényben nem jutottak be a bajnoki elődöntőbe. Más céljai voltak a klubnak az előző években, mint a nevelőegyesületemnek, ugyanakkor indul a nemzetközi kupában, az edző, Djokics Zseljko számít rám, engem akart, továbbá a klub szakmai céljai is rendben vannak.

Török Ágnes 2014 márciusában még az utánpótláscsapat tagjaként Cegléden mutatkozott be a felnőtteknél az A-csoportban, és egy nyakatekert ziccerrel a pontszerzők közé is feliratkozott. Aztán ősszel, a 2014–2015-ös idényben már állandó tagja lett a keretnek, és 260 tétmérkőzésen (196 magyar bajnoki és 64 nemzetközi kupa) játszott Győrben. Összesen 1521 pontot szerzett, amivel vezeti a klub örökranglistáját. Három bajnoki ezüst- és két bronzérmet nyert, a Magyar Kupában kétszer is harmadik volt, két idényben játszhatott az Euroligában. Legutóbbi győri bajnoki évében 21 meccsen átlagban 18 percet játszott, 5.2 pontot és 2.4 lepattanót szerzett.

– Marasztalták?
– Élő szerződésem volt kilépési opcióval. Megértették, mert tudták, nem a klub ellen szól a döntésem. Mindig szeretni fogom a Győrt, nem a statisztikám alapján döntöttem, de azért a számok rámutattak, váltani kell. Nélkülem is minden bizonnyal aranyesélyesek lesznek, szurkolok nekik, amikor nem ellenfelek leszünk.

– Van különleges emléke a Győrben töltött több mint egy évtizedből?
– Nehéz lenne egyet kiemelni, nekem az első év a legkedvesebb, amikor felkerültem a felnőttcsapathoz. Az viszonylag kis költségvetésű együttes volt, hiszen a buszbaleset utáni időszakról beszélünk. Remélem, hasonlóan jó bemutatkozás vár rám Pécsen, mint amikor Völgyi Péter edzősködése mellett többek közt Vajda Annával és Laklóth Annával lejátszhattam életem első felnőttidényét.

– Djokics szerint még azt sem lehet kizárni, hogy tiszta magyar kerettel kezdik az idényt…
– Bízom benne, hogy nem kelt el minden használható légiós a piacról. Amúgy nyilván le tudnánk játszani légiós nélkül is az évadot, de van néhány hely a keretünkben, ahol jól jönne a minőségi külföldi játékos. A legmagasabb polcokról sokan már elkötelezték magukat, ez tény.

– Új városba költözik, és változik az életritmusa – fel van rá készülve?
– Nagyon várom, noha a karrierem alakulása nem mutatja, de szeretem a változást. Hiszem, hogy az új közeg felébreszt, új színt visz az életembe és a játékomba.

– Hogy van a válla?
– Sajnos a döntőt teljesen kihagytam, most már gyógytornázom. A Szekszárd elleni elődöntőben sérültem meg, és noha szerettem volna a legjobban és a legszebben lezárni a győri karrieremet, így az utolsó meccsemről valójában nem is tudtam, hogy az utolsó lesz. Sajnálom, rossz volt a padról végignézni a döntőt.

– Az Euroliga nem hiányzik?
– Biztosan hiányozni fog, de az Euroliga- és a bajnoki szereplés nagyon sűrű együtt, az Európa-kupa könnyebb, de kiszámíthatatlanabb. Remélem, egyszer még újra szerepelhetek az elitsorozatban, a legjobb lenne a Péccsel.

– Új csapatánál lesznek barátnői az öltözőben?
– Senki sem ismeretlen, Weninger Virág a csapattársam volt Győrben három évig, jó lesz újra együtt játszani vele. Iványi Dalmával kifejezetten jó a viszonyunk, két évig volt a vezetőedzőm, és a válogatottnál is együtt dolgozunk évek óta.