Váradi Benedek: Emberként és játékosként egyaránt több lettem

– A Balaton partján elviselhető a hőség?
– Kicsit lejöttünk, hogy átvészeljük, mert ez nagyon durva… Az évad végeztével a pihenésé volt a főszerep, elmentünk nyaralni, aztán elkezdtem a kiírt edzésprogramomat, amelynek nem a kosárlabda, hanem a testem épsége áll a középpontjában, most van idő ezzel foglalkozni – mondta a Nemzeti Sportnak Váradi Benedek, aki a lengyel Trefl Sopotot elhagyva két légiósévad után kettő plusz egy évre visszaigazolt a Falco-Vulcano Energia KC Szombathelyhez.

– Elég volt két év a külföldi kalandból?
– Egyelőre biztosan. Nagyon jól éreztem magam, megvoltak benne a pozitívumok és a negatívumok is. Szerencsés helyzetben vagyok, hiszen a szülővárosomban BL-induló a csapat, folyamatosan kapcsolatban álltam a vezetőséggel és az edzőkkel, akikkel egyaránt jó a viszonyom. Ha a térdműtétjeim után azt mondja valaki, hogy két év alatt litván bajnoki ezüstérmet és lengyel bajnoki aranyérmet szerzek, azt válaszoltam volna, hogy ne vicceljen velem, és emellett persze van három bajnoki elsőségem a Falcóval is. Úgy érzem, kihoztam a maximumot abból, ami bennem van külföldön, a továbbiakról nem egyből az évad után döntöttem, hagytam, hogy leülepedjen minden. A legjobb döntésnek az tűnt, hogy itthon folytassam a karrieremet, a tapasztalatommal igyekszem segíteni a Falcót a BL-ben, és hogy minél jobb eredményeket érjünk el minden sorozatban.

– Marasztalták az ULEB Európa-kupában induló Sopotnál?
– Az idény közben és utána is beszéltem a vezetőkkel, amikor bejelentett a Falco, sokan írtak, hogy nagyon kedveltek. Az edző, Zan Tabak karizmatikus, erős személyiség, mindig őszintén és korrektül beszéltünk egymással, elmondtuk a másiknak, mi van bennünk, és együtt jutottunk arra, hogy nem maradok a klubnál.

– Több magyar csapat is csábította, elgondolkodott rajtuk, vagy itthon kizárólag a Falco jöhetett szóba?
– Különös volt, mert előbb lett vége a magyar bajnokságnak, míg tartott a lengyel, nem akartam foglalkozni a megkeresésekkel. Utána beszéltünk a menedzseremmel, és az volt a legészszerűbb, hogy a Falcót válasszam.

– Nemcsak ön tért vissza a csapathoz, hanem Bognár Kristóf, Marvin Clark és Zachary Brown is. Emberileg és szakmailag elégedett a kerettel, amely belevág a következő idénybe?
– Teljes mértékben, jó munkát végzett a vezetőség és a szakmai stáb. Lesz sok időnk felkészülni a bajnokság kezdetére és a BL-re. Ez egy jó társaság lehet, meglátjuk, hogyan erősít a többi csapat akár itthon, akár a nemzetközi porondon, utána lehet beszélni bármiféle célról.

– Hogyan értékeli a Bajnokok Ligája-sorsolást? Mehet Vilniusba a Rytashoz, korábbi együtteséhez, illetve lengyel csapattal is találkozik a Falco.
– Nagyon erős sorozat lett a Bajnokok Ligája, az ULEB Európa-kupából is jöttek át klubok az utóbbi években, tehát nincs könnyű csoport. Nincsenek nagy különbségek a csapatok között, nem biztos, hogy lesz kiemelkedő gárda, de ha igen, akkor is sok körbeverés, meglepő eredmény várható. Látom a hírekben, hogy a Wroclaw átalakul, a Rytas még a litván játékosaival is tárgyal. Érdekes, hogy tizennégy évesen harmadik ellenfelünk városában, Reggio Emiliában jártam egy kéthetes edzőtáborban, lett volna lehetőségem részt venni az akadémiai képzésben, de nem akartam.

– Ha egy fiatal magyar játékos azt kérdezné öntől, mutassa meg magát a határainkon túl, mit javasolna neki?
– Mindenki más, teljesen eltérő helyzetekkel találkozik az ember külföldön, máshogyan kell alkalmazkodni és másképpen kezelik őt. Nekem ott volt a vágyaim közt, mindenképpen megérte, több lettem emberként és játékosként is, több kapcsolatot alakítottam ki, ami a jövőben kifizetődő lesz.

– Kerékpárrajongóként zárjunk más témával: ki nyeri a Tour de France-t?
– Őszintén nem tudom, nem követem a versenyt, szinte csak pakoltam az elmúlt egy hétben. Hallottam, hogy Primoz Roglic feladta, az eredményeket láttam, egy-egy információ eljut hozzám, de még egyetlen szakaszt sem néztem. Ezzel együtt Tadej Pogacar sikeréért szorítok.