Egy nő ne írjon fociról. Ne csináljon úgy, mintha értené a meccset, sőt, leginkább ott se legyen meccs közben, leszámítva azt a két percet, amikor behozza a jéghideg sört és kiviszi a kanapé mellé hajigált büdös zoknikat a szennyestartóba. Nem, ne kérdezzen. Hallgasson. Úgyse érti, mi az, hogy les, a clean sheet meg elég, ha annyit jelent neki, hogy a tegnap éjjel után jobb lesz kimosni a lepedőt.Egy nő ne írjon fociról. Ne csináljon úgy, mintha értené a meccset, sőt, leginkább ott se legyen meccs közben, leszámítva azt a két percet, amikor behozza a jéghideg sört és kiviszi a kanapé mellé hajigált büdös zoknikat a szennyestartóba. Nem, ne kérdezzen. Hallgasson. Úgyse érti, mi az, hogy les, a clean sheet meg elég, ha annyit jelent neki, hogy a tegnap éjjel után jobb lesz kimosni a lepedőt.
Amióta a szaksajtóban mozgok, számtalanszor hallottam a fentieket. Ha mutattam, ha nem, fájtak. Jobb esetben csendesen dühöngtem, kibőgtem magam, rosszabb esetben visszakérdeztem, ugyan, miért képzeli egy-egy tesiből felmentett, sörhasú férfi, hogy bármennyivel több köze van a játékhoz, mint nekem.
Történt azonban más is ez idő alatt: találkoztam néhány kemény csajjal. Olyanokkal, akiket nap mint nap kigúnyolnak a férfiak („Ne már, hogy focizol! Szabályokat érted legalább?”), ha megemlítik hobbijukat. Olyanokkal, akik titokban tették le tizenöt évesen a játékvezetői vizsgát, mert még családjuk is féltette őket a pályától. Olyanokkal, akik – nem törődve semmilyen előítélettel – arra költötték spórolt pénzüket, hogy élőben láthassák csapatukat, megérinthessék az öltözőpadot, egy levegőt szívhassanak a legendákkal. Akik álmukból felébresztve is felmondják az összes világbajnokság összes meccsének végeredményét, s lemondják a családi programot egy Eb-selejtező kedvéért. Akik világraszóló sikereket érnek el futballtól független szakmájukban, s a hétvége mégis a tévé előtt találja őket, amint azt üvöltik, nem volt les, te majom.
S mindezért mi jár nekik? Ujjal mutogatás, lehetetlen játékkörülmények, sanda tekintetek és lenéző kijelentések, többnyire.
Régóta dédelgetem magamban az álmot, hogy ezek a nagyszerű nők, lányok végre erőfeszítéseikhez méltó platformot kapnak. Hogy azok, akiknek csak egy kis lökés hiányzik egy nagyszerű karrier irányába (legyen szó futballújságírásról, játékosi vagy játékvezetői pályáról), lássák: igen, érdemes.
A Kötényblog nem afféle feminista kiáltvány akar lenni, de vitathatatlanul fog gender studies-órákra illő témaköröket boncolgatni. Nem a sértett önérzet szócsöve ez, pedig valamennyien kaptunk már hideget-meleget szimplán azért, mert semmi sem fityeg a lábunk között. A Kötényblog mindösszesen azt szeretné kommunikálni, hogy egy győztes meccs, egy jól megírt cikk, egy hibátlanul levezetett mérkőzés vagy egy tökéletes ATW akkor is ugyannyit ér, ha nőtől származik. Pont.
Két napunk van a FIFA női világbajnokságának nyitómeccséig, ahol a világ 16 legjobb női válogatottja csap össze. Soha jobb alkalmat arra, hogy a Kötényblog útjára induljon, végigkövesse a mundiált szakértőkkel, szurkolókkal, olyanokkal, akik szívügyüknek érzik a női futball népszerűsítését, a prekoncepciók és üres klisék lerombolását – s természetesen a szkeptikusokkal. A vb tökéletes alkalom arra, hogy rálátást nyerjünk erre a balkézről született gyerekként kezelt „sportágra”, s ha az olvasók megtapasztalták, hogy a női foci nem afféle angolkisasszonyos szoknyalebegtetés, talán végre helyén kezelik ezeket a pénzt és energiát nem kímélve, állhatatosan küzdő hétköznapi harcosokat.
A Kötényblog központ kíván lenni, védőbástya és vitafórum, ahol észérvekkel finomkodás nélkül megvitatható minden, ami a női labdarúgással kapcsolatba hozható – sosem lesz azonban helye a hímsoviniszta, céltalan sértegetéseknek, s ugyanígy az eltúlzott női büszkeség vadhajtásainak se.
Senkinek nem nyomjuk le a torkán a női focit, de valljuk, hogy egy szép megmozdulás, precíz játékvezetés, szórakoztató poszt önmagában, önmagáért gyönyörködtet, nemtől, testalkattól és kromoszómáktól függetlenül.
A Kötényblog senkit sem buzdít arra, hogy dobja el melltartóját, és borotválatlan lábszárral szaladjon az első útba eső futballpályára, s testszagával riassza el a csúnya, kizsákmányoló férfiakat. A Kötényblog arra buzdít, hogy vegyük észre, csodáljuk és ismerjük el azokat a nőket, akik miután kötényt adnak egy rakás előítéletnek, alkalomadtán büszkén veszik fel a szakácskötényt is, és isteni vacsorát főznek.
Mert ebben a játékban épp az a szép, hogy nem csak a labda gömbölyű. Hadd legyen akkor kerek a futballvilág is.
(Megjegyzés: a nyitó fotón látható meztelen hölgy Brandi Chastain, a világ egyik leghíresebb és legsikeresebb női futballistája. Világbajnok, mellesleg sikeres sportkommentátor, diplomája van, példás feleség és családanya. Csak hogy tudjátok, mi van a labda mögött.)