Most még pénzért őrzik a rendet

No, de kezdjük az elején: az invitálás a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztériumtól érkezett, amelyet Mesterházy Attila politikai államtitkár képviselt, rajta és Szieben Lászlón kívül előadóként Hatala József rendőrtábornok, az ORFK közbiztonsági főigazgatója volt jelen. A téma természetesen a kezdődő bajnokság és a szurkolói rendbontások megfékezésére készített intézkedéscsomag volt, ám az a beszélgetés során is tisztán látszott, nézeteltérések bizony akadnak.
Ismeretes, a május 30-ai események után a kormány felkérésére a GYISM elkészítette "A felelősség és rend 7 pontja” című tervezetet, ami után megszületett az 1071/2003 (VII. 18.) kormányhatározat a nézőtéri erőszak – különösen a futballhuliganizmus – megelőzése érdekében szükséges intézkedésekről.
Nézzük, mi változik a jövőben: augusztus hatodikán kerül a kormány elé a Büntető Törvénykönyv módosítása, ami alapján a közösség elleni izgatás tényállását úgy módosítják, hogy az a sportrendezvényeken gyűlöletre uszító cselekményeket elkövetőkkel szemben is hatékonyan alkalmazható legyen. Már kihirdetés alatt áll, így a jövőben szabálysértésnek minősül, ha valaki illetéktelenül lép a játéktérre vagy az azt jól látható módon körülhatárolt területre, illetve oda valamilyen tárgyat dob be. Ezen kívül a Magyar Labdarúgóliga (MLL) kijelölte az akkreditált biztonsági szolgálatokat, és két biztonsági szakértőt alkalmazott.
Ennyi, ami kézzelfogható – a bajnokság pedig elkezdődött…
"Az intézkedési tervvel és a kormányhatározattal azt kívánjuk sugallni, hogy a magyar futballpályákon rend és biztonság lesz – mondta Mesterházy Attila. – Természetesen egyik napról a másikra nem változhatnak a dolgok, és több esetben, mint például a sporttörvény módosításában, a most nyári szünetet tartó parlamentnek kell majd döntenie. Rövid és hosszú távú tervvel álltunk elő, és holnaputánra azt üzenjük, békés és minőségi szolgáltatást ad majd a magyar labdarúgás.”
Kérdés, az üzenet eljut-e azokhoz a vandálokhoz, akik a stadionokban balhéznak… Kérdés az is, mennyi pénz áll majd rendelkezésre: a törvényi háttér egymagában ugyanis nem elég.
Az említett kormányhatározat negyedik pontjában "felhívja a belügyminisztert, hogy utasítsa a rendőrséget arra, hogy az minden rendelkezésre álló eszközzel járjon el a nézőtéri erőszak megelőzése, illetve visszaszorítása érdekében”, míg az ötödik pontban "felhívja a pénzügyminisztert, hogy alakítsa ki, és biztosítsa a sportrendezvények rendjének biztosításával együtt járó fokozott rendőri feladatok finanszírozásának feltételeit”.
Magyarra fordítva: a 2004-es, amúgy igen szűkösre tervezett költségvetésben elvileg elkülönítenek egy összeget, amit a futballmeccsek rendőri biztosítására használnak majd. Ez egyébként – csak az első osztályú csapatok esetében – mintegy 600 millió forintot jelentene…
Hatala József elmondta, neki a törvények szellemében kell eljárnia, így egyelőre csak ellenérték fejében biztosítják a stadionokat – mivel a hatályos sporttörvény így rendelkezik. (Az 54. paragrafus l pontja szerint "…a sport társadalmilag hasznos céljainak megvalósítása érdekében az állam közreműködik a sportrendezvények biztonságos lebonyolításában”, ám a 81. paragrafus 3. bekezdése azt mondja, "…ha a sportrendezvényre kibocsátott belépőjegyek, bérletek száma alapján a nézőszám a háromezer főt eléri vagy meghaladja, vagy egyébként a körülmények alapján indokolt, a szervező köteles az illetékes rendőrkapitányságnál kezdeményezni a sportrendezvénynek a külön jogszabályban meghatározott szerződésben foglalt díj ellenében történő rendőri biztosítását”.)
Ezt viszont Szieben László negatív diszkriminációnak nevezi, mondván, ha balhé van, a rendőröknek ingyen kell intézkedniük. Hogy a ligaigazgatót idézzük: "Ha én verem a feleségem, és a szomszédom feljelent, a szervnek ingyen és bérmentve kell rendet tenni, elvégre ezért is fizetünk adót…” Az asztal mögött ülők között kisebb vita alakult ki, Hatala József például megmosolyogtatónak nevezte Szieben álláspontját, pedig azt láthatjuk: amíg rendőrök nem lesznek a pályán, addig teljes rend sem lehet.
A Nemzeti Sport kérdésére a közbiztonsági főigazgató nem tudta megmondani, előzetesen kért-e bármely sportszervezet rendőri biztosítást, ám gyanítjuk, a magas biztosítási díjakat ismerve az első fordulóban nem sok egyenruhással találkozhatunk a stadionokon belül…
Mesterházy Attila azt mondja, "…elfogadom, hogy a klubok hosszú távon nem tudják megrendelni a rendőri biztosítást, ám a sporttörvény várható módosításáig hátralévő néhány meccsre megtehetnék a szükséges lépéseket…”