"Tősgyökeres sztálinvárosi, büszkén mondom, sztálinvárosi gyerek vagyok, itt nőttem fel, itt él a családom, a Dunaújvárosi Kohászban fociztam, ma is oszlopos tagja vagyok az öregfiúk csapatnak, úgyhogy életem legnagyobb hibája lett volna, ha nem fogadom el Józsiék felkérését vágott bele mondandójába Tóth Kálmán.
A Dunaújváros FC bemutatkozó sajtótájékoztatóján hangzott el mindez, azon az összejövetelen, melyen a házigazdák örömmel jelentették be, hogy "…az újjáépítés megkezdődött”.Hogy kiket tisztelhettünk a vendéglátókban? Nos, a DFC két társtulajdonosát, Héger Józsefet és Andics Józsefet, a klub ügyvezető igazgatóját, a fentebb említett Tóth Kálmánt, Lengyel Ferenc vezetőedzőt, valamint – talán illett volna vele kezdeni a sort – Buzánszky Jenőt. E helyütt még nem akarjuk lelőni a poént, úgyhogy csak a végén írjuk le, miért is jelent meg a Régi Sipos étteremben az ötvenes évek legjobb jobbhátvédje…No nézzük azt az újjáépítést. Finoman fogalmazva: tavaly gyakorlatilag reménytelen helyzetbe került az újvárosi futball (valamint a jégkorong és a röplabda), hiszen az addig bőkezű Dunaferr Rt. "elzárta a csapokat”. Fájdalom, az anyagi problémák a csapat teljesítményére is kihatottak: miután a télen több meghatározó játékos is búcsút intett az egyletnek, hiába csatlakoztak a felnőttkerethez saját nevelésű tehetségek, a fiataloknak még túl erős volt az élvonal. A gárda búcsúzott, mi több, sokan attól tartottak, a kiesés egyúttal széteséssel jár. Ám, mint a mesékben, a legjobbkor jött a fordulat: a Pentele Sport Kft. elöljárói pénzt és fáradtságot nem kímélve, most már nyugodtan kijelenthetjük, megmentették az együttest."Van egy csodálatos stadionunk, kiváló az utánpótlásunk, stabil az anyagi hátterünk, érezzük a szurkolók szeretetét, úgyhogy semmi sem indokolja, hogy ne optimistán várjuk a másodosztályú bajnokságot” – jegyezte meg Andics József, aki a városi összefogásra is felhívta a figyelmünket: az önkormányzat a DFC költségvetésének egyharmadát állja.Kicsit szakmázzunk is: a Fót indulási jogát megvásárló Dunaújvárost az a Lengyel Ferenc edzi, akit az egylettel ellentétben nem kellett bemutatni. A Dunaferrt néhány hónapja még csapatkapitányként segítő szakember sietett leszögezni: lesznek remek meccsei a piros-fehér helyett mostantól arany-kékben pompázó társulatnak, de mivel az együttes átlagéletkora mindössze 22 év, a drukkereknek arra is fel kell készülniük, hogy egy hullámvölgybe került csapat mérkőzésére váltanak jegyet. "Persze, amíg csak lehet, elkerüljük a gödröt” – ígérte az ősztől már a kispadot koptató tréner, aki bőszen bólogatott, amikor a vezetők arról beszéltek, hogy az első hat hely valamelyikén kell végeznie a több utánpótlás-válogatottat is a soraiban tudó gárdának.A tervek egyébként is nagyszabásúak Újvárosban: a közeljövőben már villanyfényes találkozókat rendeznének az Eszperantó úton; a hamarosan piacra (illetve a pénztárakba) kerülő családi jegy jóvoltából azt szeretnék, ha tényleg kellemes vasárnapi program lenne egy futballmeccs (a szóban forgó tikett 1800 forintot kóstál, amivel két felnőtt és két gyerek léphet be a létesítmény kapuin); a szurkolók napokon belül az interneten is nyomon követhetik Jefersonék szereplését (www.dfc.hu); és tárgyalnak már arról is, hogy a városi televízió képernyőre tűzi a DFC fellépéseit.Végezetül pedig a "poén”: 2003 augusztusától a Dunaújváros FC tiszteletbeli elnökeként és "meghatalmazott nagyköveteként” is aposztrofálhatjuk Buzánszky Jenőt. "Dombóváron kezdtem, Dorogon lettem neves futballista, ezért nem mondhattam nemet egy harmadik d betűs település, Dunaújváros felkérésére. Megható, hogy rám gondoltak a vezetők, amiben csak tudom, segítem a csapatot, ha kell a szövetségben, ha kell a ligában képviselem a klubot. Időközben tájékozódtam, hallom, sok a fiatal a keretben, örülök, hogy mi ifjak együtt dolgozhatunk. Mert tudják, én azt szoktam mondani, nem vagyok öreg, csak korán születtem…”Hogy az élő legenda valóban a csapat tagjává vált, azt bizonyítja, hogy a tájékoztató végén átvehette a 2-es számmal ellátott, Buzánszky feliratú dresszt.Jól kezd a DFC, egyes: Bertalan, kettes: Buzánszky, hármas: Vaskó…