Ha fogadást kellett volna kötni, hogy a Magyarországon dolgozó edzői karból ki lesz ott Győrött a Bayern vendégjátékán, egyvalakit biztosan megemlített volna mindenki: Lothar Matthäust, a magyar válogatott szövetségi kapitányát.
Az ő neve évekig szinte egybeforrt a bajor klubéval, kérdezni sem kellett arról, mi jut az eszébe, ha azt hallja, Bayern München. – Hét bajnoki cím, kupagyőzelmek, UEFA-kupa-siker, több mint tíz év munka, mégpedig eredményes munka – mondta lapunknak Lothar Matthäus. – Mi a legszebb emléke a Bayernről? – Azt hiszem ennyi, közösen eltöltött idő után, ennyi sikerrel a hátunk mögött, nem lenne szerencsés, ha csak egy szép emlékem lenne. Hullámhegyeken és -völgyeken jutottam, jutottunk túl, de mindennek megvolt a maga szépsége. – Akár még az 1999-es Bajnokok Ligája finálénak is, amelyet a Manchester United ellen az utolsó pillanatokban veszített el a Bayern?
Böjte Attila megijedt, míg Roy Makaay bátran szemezett a labdával
– Na, látja, az például egy rossz emlék, de az is ugyanúgy hozzátartozik a futballhoz. – Mint ahogyan az is, hogy magyar szövetségi kapitányként és egykori Bayern-játékosként eljött erre a találkozóra? – Inkább azt mondom, elsősorban az Audi miatt vagyok itt Győrött. Természetesen a jó futball is csábított, meg az is, hogy újra találkozhattam egykori csapattársakkal, edzőkkel és vezetőkkel. – A régi társak közül kivel futott össze? – Ottmar Hitzfeldet, Jens Jeremiest és Oliver Kahnt is láttam, váltottam velük néhány szót, de túl hosszú csevegésre nem volt időnk, hiszen nekik a mérkőzés miatt sietniük kellett. – Mi lehet az értelmük az ilyen találkozóknak? – Reklámot csapni a labdarúgásnak. – Jó reklám lehet a Győr–Bayern találkozó?… – Remélem, lesz olyan jó, mint a Magyarország–Brazília mérkőzés volt. Szükségünk van az ilyen rendezvényekre, hogy a futballt ismét közelebb hozzuk az emberekhez.