Vadócz Thaiföldön legyőzte legnagyobb félelmét

Míg két esztendeje csak egy sokra hivatott fiatal volt Vadócz Krisztián, ma már a legkapósabb kispesti játékos, nemrég bemutatkozott a válogatottban is, és klubcsapatában mindenki tőle várja a kiemelkedő produkciót. Nagy kérdés persze, hogy egy 19 éves srác mennyire tud megbirkózni ezzel a nem kis teherrel.
"Ó, visszasírom még a régi szép időket, hiszen most, hogy válogatott lettem, biztosan még többet várnak majd tőlem… - nevetett a középpályás. - De eddig sem volt ezzel különösebb probléma, szép lassan hozzászoktam ahhoz, hogy egyre többet és többet kell nyújtanom, és jólesik, ha mások szerint ez sikerült is."
A jelek szerint sikerült: a játékosrangsorban megszerzett 31. hely ugyan nem kiemelkedő szereplés, de mivel az Arany Ászok Ligában középcsapatnak számító Honvédban értelemszerűen nehezebb jobb osztályzatot kapni, mint mondjuk, a bajnoki címre törő Ferencvárosban, nem érheti kritika Vadócz Krisztiánt.
Ráadásul, idén alaposan megnőtt az ára - főleg két évvel ezelőtti fizetéséhez, a jól csengő 60 ezer forinthoz képest.
"Számomra teljesen természetes, hogy egy fiatal, úgymond pályakezdő labdarúgó ennyivel indul" - mutatkozott be szerény oldaláról a futballista.
Igen ám, vetjük fel, csakhogy miután már akkor is húzóembernek tekintették a szakmában, a közönség szerint kaphatott volna nagyobb megbecsülést is: "Kár, hogy a szurkolók ezt nem jelezték a vezetőknek a szerződéskötés előtt…" - zárta rövidre egy félmosollyal a vitát Vadócz Krisztián, aki persze csöppet sem elégedetlen, ugyanis a teljesítményével, a kitartásával, az akaratos futballjával elérte azt, hogy a Ferencváros és az Újpest is szívesen látná.
Szóval kínálja magát a kérdés: a zöld vagy a lila szín lesz a kedvence?
"A piros és fekete együtt - halljuk a Honvéd-hívek lelkét melengető választ. - A Kispestből sosem tudnék kiszeretni, ugyanakkor azzal is tisztában vagyok, hogy talán hamarosan már máshol játszom. Régen azt hittem, hogy nem tudnék futballozni a Ferencvárosban, de most már igyekszem profibb álláspontot képviselni. Jó csapat az Újpest, jó csapat a Fradi is, de azt hiszem, a legnagyobb álmom mégis egy külföldi szerződés lenne. S bár jóval nyugatabbra vágyom, lehet, hogy Németország lenne számomra az igazán megfelelő, hiszen nem vagyok az a rakkolós típus - ám ott kénytelen lennék ezt is megtanulni."

Na, egész korrekt hozzáállás. Ráadásul azért is aktuális, mert egy fiatal, ambiciózus játékosnak a félelmeit le kell győzni, és hogy ez működhet, azt Thaiföldön már bizonyította Vadócz Krisztián.
A lapunk fotóriportere által készített bangkoki felvételek tanúsága szerint a játékos nyakában ugyanis akkora kígyó terpeszkedett, amely egy egész ökörcsordát különösebb megerőltetés nélkül fogyasztott volna el. Vadócz Krisztián persze nem véletlenül kapta magára a nem túl idilli terhet - úgy volt vele, hogy ezzel a mozdulattal egycsapásra megszabadul minden korábbi előítéletétől.
"Nem nagyon szeretem a hüllőket és a pókokat, na de ez kiváló alkalom volt, hogy megkedveljem őket - mesélt érdekes barátjáról a futballista. - Furcsa volt hozzáérni a kígyóhoz, de különösebben nem zavart a bőre. Mondjuk, otthon a családom enyhén elcsodálkozott, hogy én, aki minden ilyesmitől irtózom, milyen boldogan mosolygok új haverommal a nyakamban."
Hogy mégis miféle hüllővel került közelebbi ismeretségbe Vadócz Krisztián, azt nem tudta megmondani ("Nekem aztán minden kígyó egyforma…"), de bevált a taktika, és nem fenyeget az a veszély, hogy a nappali sarkában üldögélő pók miatt netán gyors lakáscserét tervezzen.
Ezek után az a rakkolós foci sem lehet kihívás…

Az év pillanatai
Vadócz Krisztián számára az ősszel fontos volt, hogy…
…stabil kezdő lehetett a Bp. Honvéd csapatában;
…folyamatos játéklehetőséghez jutott a Róth Antal vezette U21-es válogatottban;
…Lothar Matthäus szövetségi kapitány felfigyelt rá, és Thaiföldön a szlovákok elleni 1-0-ra elvesztett meccsen már kezdő volt.