Garamvölgyi: ezt a bajnokságot a Loki már csak elbukhatja

A csapat, a klubvezetők, a szurkolók és a város is arra készül, hogy a szezon végén bajnoki aranyérmet ünnepelhessenek, a soros bajnokin kívül mindannyiukat ez foglalkoztatja leginkább. De vajon engedi-e kiénekelni a sajtot a szájából a Debrecen?
Erről kérdeztük a Debrecenben mind a mai napig nagy szeretettel és tisztelettel emlegetett Garamvölgyi Lajost, akinek irányításával a csapat 1993 nyarán visszakerült az élvonalba és két ével később, 1995-re máris dobogóra léphettek. Garamvölgyi második edzői időszakához egy Magyar Kupa-győzelem - 1999 - köthető.

- A Debrecen mostani körülményeit figyelembe véve azt kell mondanom - kezdi Garamvölgyi Lajos -, ezt a bajnokságot a Loki már csak elbukhatja. Remek a játékosállomány, rendezett az anyagi háttér, a szurkolókra pedig végképp nem lehet panasza senkinek. Talán a stadion az egyetlen, amelyben a riválisok előttük járnak, de ezzel aztán be is fejezhetjük. Jónéhány csapat körülményeit figyelembe véve azt látom, hogy máról holnapra, de inkább tegnapról mára élnek. Úgyhogy a legoptimálisabbak a körülmények Debrecenben, ott áll a csapat a nagy siker kapujában és biztos vagyok benne, tanultak, profitáltak annyit a tavalyi évből, hogy idén még egyszer nem engednek meg maguknak hasonló botlást. Botlást, mert szakmailag már akkor is nekik adtam volna az aranyérmet. Minden posztra két-három egyforma képességű játékos volt és van most is a keretben, az edző tud variálni. Ha jó napja van a csapatnak, bármelyik ellenfelét elkaphatja, hazai pályán mindenképpen, de akár idegenben is.
- Hol bukhatja el mégis a bajnokságot a Debrecen?
- Nagyon fontos, hogy az edző minden meccsre megtalálja azt az összeállítást, amely a leghatékonyabb. Legjobb formában van aznap és amely a legideálisabb felállásban, taktikával lép fel az ellenféllel szemben. De edzőként nagyon fontos szerep jut neki abban is, hogy azokból a játékosokból, akik azonos képességűek a kezdőkkel, de mégsem játszanak annyit, vagy éppen semmit, ne alakuljon zümmögő kórus. Ez morálisan nagyon romboló tud lenni a csapat egységére. Ha ő a huszonkettedik játékosával is úgy tud bánni, beszélni, mint a legjobbjával, akkor nyert ügye van.

- Ki lehet veszélyes a debreceni aranyéremre?
- Szerintem az MTK a mostani debreceni vereségével kiszállt a versenyből, de szerintem a fiatal csapatuk örül majd a bajnokság végén annak is, ha dobogón végeznek. A Győrnél nem tudom eldönteni, mi a helyzet, kell-e velük számolni vagy sem. Nem úgy az Újpesttel és az Ferencvárossal. A Loki szerencséjére azonban mindkét fővárosi nagycsapat csak bukdácsol a tavasszal. Főként a címvédő FTC, igaz ott más jellegű problémák is adódtak. Éppen ezért a mostani bajnokságot egy kicsit kevésbé kiélezettnek, színvonalasnak látom, mint mondjuk a tavalyit, de az újpestieket és a Fradit persze ettől függetlenül hiba lenne leírni. Biztos vagyok benne, a hárompontos vagy akár annál nagyobb előny sem kényelmesíti el a debreceni játékosokat, nem dőlnek hátra a folytatásban.

- El tudják viselni a debreceni játékosok az esélyesség terhét?
- Nem hiszem, hogy ez a kelleténél jobban megterhelné őket. A csapathoz érzelmi szállal is kötődő mag abban a korban van, hogy ha ezt a lehetőségüket elpuskázzák a bajnoki címért folytatott versenyfutásban, ki tudja, lesz-e egyáltalán következő. Ezzel ők is pontosan tisztában vannak, ezt felelősségteljesen felmérik magukban. Szerintem felnőttek már a feladathoz, elég rutinosak és ahogy mondtam, ilyen szempontból is tanultak a tavalyi évből.
- Mit gondol, ha ezúttal sem sikerül bajnokságot nyernie a csapatnak, tényleg távozik a klub éléről a többségi tulajdonos, az elnök, Szima Gábor, ahogy arra korábban burkolt célzásokat tett?
- Nehéz elképzelni. Ő az a klubvezető, aki nemcsak a pénzét adja a debreceni futballra, hanem mindezt tényleg szívvel-lélekkel is csinálja. Kevés tulajdonos mondhatja el ugyanezt magáról a magyar futballban.
- A Debrecen már tavaly is bajnokságot nyerhetett volna és ősszel is vezethette volna a tabellát, valami mégis hiányzott. Kellett az őszi edzőváltás - Szentes Lázárt Supka Attila váltotta a kispadon - ahhoz, hogy a Debrecen végre átlépjen a saját árnyékán?
- Nem ismerem egyikük szakmai munkáját sem közelebbről. Supka Attilával köszönő viszonyban vagyok, érintőlegesen vele beszéltem a futballról, a csapatról. Szentes Lázárt felkészült szakembernek tartom, aki a szakmát tekintve nagyon rendbe van, de… Már a kezdeteknél úgy voltam vele: aki nem tudja magát a jó értelemben véve eladni az öltőzőben és a lelátón, mint ember és mint szakvezető, az nem biztos, hogy megfelelően tud irányítani egy közösséget. Supka Attilát, mint szakembert és egyben az ő kinevezését majd a szezon végi eredmények igazolhatják.
- Magáénak érez még valamit a sikerből, ha bajnokságot nyer a Debrecen?
- Ennek a csapatnak az érzelmi alapjait mi raktuk le bő tíz évvel ezelőtt, a mostaninál sokkal rosszabb anyagi körülmények között. Persze, van szakmai kapcsolódás is, hiszen a Sándor Tamás, Madar Csaba, Dombi, Szatmári négyes akkor kezdte el bontogatni a szárnyait és abban a csapatban már akkor meghatározók voltak. Ők ugye most is ott vannak a keretben. Abból az olimpiai válogatottban is húzóembernek bizonyuló társaságból csak Pető Zoli hiányzik, a többiek, kisebb-nagyobb kerülővel, de "hazatértek". Igen, egy picit a magaménak is érzek majd a sikerből. Majd…
- Nemrégiben súlyos betegségből épült fel, hogy szolgál most az egészsége?
- Köszönöm, elég jól, de ezt gyorsan le is kopogom. Negatív kontroll-leleteim vannak, figyelek az egészségemre, sokat sétálok, amit tudok, megteszem. A többi pedig már nem rajtam múlik…