Az MTK kétgólos győzelemmel tette emlékezetessé edzője csúcsdöntését

Mint arról a találkozó előtt már írtunk, Garami József, az MTK szakvezetője 626. élvonalbeli mérkőzésén ült a kispadon ezen az estén, ezzel megdöntötte Lakat Károly 625-ös rekordját.

A csúcsdöntés annyira meghatotta a játékosokat, hogy jó ideig nem tudtak a futballra koncentrálni, rengeteg hiba tarkította a játékot, melyet inkább a hazaiak uraltak az első félidőben.

Többnyire távoli lövésekkel próbálkozott mindkét csapat, de az irányzékkal bizony mindig probléma akadt, egészen a 40. percig. Ekkor Simek Péter – az első igazi labdarúgásra emlékeztető mozdulatot bemutatva – egy szöglet után kifejelt labdát lőtt el kapásból mintegy 15 méterről, de Végh Zoltán a helyén volt, és szépen ütötte ki a léc alá tartó labdát.

Csalódniuk kellett azoknak, akik a második játékrészben jobb játékot vártak, a kapuk továbbra sem forogtak veszélyben. Kiegyenlített mezőnyjátéknak lehetett szemtanúja a Sóstói Stadionba kilátogató közönség, amely a 66. percben olyat látott, amit nem szeretett volna: MTK-gólt.

Pátkai ívelt lágyan középre szabadrúgásból a jobb oldalról, Marko Andics felfejelte a labdát, amelyet a hosszú saroknál helyezkedő Mladen Lambulics egyet hátralépve, 6 méterről, dropból laposan a kapuba lőtt. 0–1.

Varga István ezt követően Dvéri Zsolttal próbálta feljavítani csapata támadójátékát, de a rutinos irányítóval sem tudott több helyzetet kidolgozni a Fehérvár. Ezzel szemben az MTK több veszélyes kontrát vezethetett, amelyekben ott volt a gól lehetősége.

Egy ilyen akció végén duplázta meg előnyét a vendég csapat. Hrepka Ádám passza után Szabó Ádám egy megkerülős csellel becsapta védőjét, ziccerben vihette Sebők Zsoltra a labdát, és 15 méterről nem hibázott, higgadtan a jobb alsóba gurított. 0–2.

Mezőnyben nem volt jobb ellenfelénél az MTK, de kevés helyzeteit jobban használta ki, így megérdemelten vitte el a három pontot Székesfehérvárról.