Halmosi attól tart, a nyáron szétesik a Haladás

– Több kulcsember, köztük az ön szerződése is érvényét veszíti a nyáron. Azóta hosszabbított már?
– Még nem.

– És mikorra tervezi?
– Ezt ne tőlem kérdezze. Velem senki sem tárgyalt, és ha jól tudom, a többiekkel sem. A vezetők ugyan azt nyilatkozták, szeretnék megtartani az idősebb játékosokat is, hozzám még senki sem jött oda, hogy gyere, Cucu, üljünk le beszélgetni.

– Lehet, nem sorolják az öregek közé.
– Nyilván erről van szó… Kár, hogy a helyzet korántsem ennyire vicces. Még decemberben egyszer futólag feltették nekem a kérdést, mi van, mi legyen, azóta semmi nem történt. A gond csak az, hogy még négy hónap, és lejár a szerződésem. Lassan el kell gondolkodnom a folytatáson.

– Mármint, hogy folytassa-e a játékot egyáltalán?
– Eszembe sem jut, hogy abbahagyjam! Amíg úgy megy a játék, mint az ősszel, amíg érzem, hogy a csapatom hasznára vagyok, amíg a fiatalok nem tépik le rólam a mezt azzal, hogy húzzál innen, Halmosi, a te időd lejárt, addig nem fejezem be. Majd ha kiszorítanak és huzamosabb ideig a kispadra szorulok, akkor eltöprengek a búcsún. Megjegyzem, ahogy elnézem, messze van még ez a nap.

– Ez az ön dicsérete vagy a tehetségesnek tartott ifjak bírálata?
– Mindkettő, de inkább a fiatalok kritikája.

– Szóval hogyan tovább?
– Pillanatnyilag fogalmam sincs, ám ha a szombathelyi vezetők nem lépnek, előbb-utóbb nekem kell. Nem vagyok vevő arra, hogy úgy kezeljenek, mint egy kezdőt. Ez mindenre vall, csak profizmusra nem. Magamat nem akarom sajnáltatni, viszont a társaimat sajnálom. Ahogyan nekem, nekik is az életük a Hali – nekem ne mondja senki, hogy így kell bánni velünk.

– Az elöljárók feltehetőleg úgy vannak vele, a végén úgyis maradnak Szombathelyen.
– Ez is benne van a pakliban, csakhogy a helyzet nem ilyen egyszerű. Szerintem mindannyian tettünk annyit a Haladásért, hogy ne kerüljünk ilyen szituációba.

– Fordítsuk meg az előző felvetést: arra még nem gondolt, hogy nincs szükség önre?
– Csalódnék, ha ez lenne a háttérben. Vagy ha ez van, legalább mondják a szemembe. Kerül, amibe kerül, én mindig vállalom a véleményemet, ezért is merem kijelenteni: nem ezt érdemelnénk. Attól félek, hogy ha minden így megy tovább, nyáron szétesik a csapat. A helyzet amúgy sem rózsás, hogy mást ne mondjak, szerdán tizenhárman edzettünk. Érti, egy NB I-es csapat edzésén tizenhárom játékos vett részt!

„SZERETNÉNK BESZÉLNI HALMOSIVAL IS”

Kapjon szót Tóth Miklós, a Haladás ügyvezetője is: a klubvezető a Nemzeti Sportnak elmondta, Halmosi Péterrel is számolnak a jövőben.

„Az elmúlt időszakban három játékosnak, Nagy Gábornak, Schimmer Szabolcsnak és Guzmics Richárdnak tettünk konkrét ajánlatot a hosszabbításra vonatkozóan, ám egyikük sem fogadta el – mondta Tóth Miklós. – A tervek szerint a jövő héten folytatjuk a tárgyalásokat, akkor szeretnénk beszélni Halmosi Péterrel és Tóth Péterrel is. Természetesen szeretnénk egyben tartani a csapatot, de azt tudomásul kell vennie mindenkinek, hogy a költségvetésünk adva van, és van egy határ, amelyet nem léphetünk át.”

„NEM AKAROK FESZÜLTSÉGET KELTENI” – HALMOSI AGGÓDIK A HALADÁSÉRT, ÉS REMÉLI, NEM KERÜL BAJBA A KLUB. KERESSE A TELJES INTERJÚT A PÉNTEKI NEMZETI SPORTBAN!