197 centi, de a földön varázsol – ezért vitte el a Palermo Balogh Norbertet

Vágólapra másolva!

2016.01.14. 18:42

Címkék

Vajon mit látott a Palermo megfigyelője Balogh Norbertben, a DVSC 19 esztendős csatárában, hogy a szicíliai klub 2.2 millió eurót sem sajnált a hajdúböszörményi reménységért, aki kevesebb NB I-es mérkőzéssel a lábában és sokkal fiatalabbként vág neki a légióséletnek, mint annak idején az ugyancsak Debrecenből külföldre szerződő Dzsudzsák Balázs? Az InStat statisztikai elemzőrendszer számai alapján nem csodálkozunk: a 197 centiméter magas támadó kiemelkedő teljesítményt nyújtott az NB I 2015–2016-os idényének első tizenkilenc fordulójában.

Balogh Norbert a magyar élvonalban az előző idény második fordulójában mutatkozott be 18 évesen, az MTK otthonában Kondás Elemér a 90. percben küldte pályára (a DVSC 1–0-ra kikapott). Első szezonjában tizenöt bajnokin 685 percet töltött a pályán, ami az InStat adatai alapján a legkevesebb a 29 legjobb csatárt rangsoroló listán. A kevés játékperc miatt nem meglepő, hogy az ifjú játékos neve nem szerepelt az egyéb statisztikai kategóriák – például a párharcok, a cselek vagy a lövések – toplistáin. A debreceni támadó azonban 182-es indexével – amelyet a játékosok minden megmozdulását figyelembe véve számít ki az InStat – a hetedik legjobb volt a csatárok között.

BALOGH NEM VÁRT ANNYIT, MINT DZSUDZSÁK
Balogh Norbert 19 évesen, 33 NB I-es mérkőzéssel és A-válogatott meccs nélkül a lábában áll légiósnak. A Loki korábbi kiválósága, Dzsudzsák Balázs nyolc éve, 2008 januárjában hagyta el a DVSC-t a PSV Eindhoven kedvéért kétmillió euróért. A szélső akkor 21 éves volt, négy idény alatt 48-szor lépett pályára a magyar élvonalban (14 gólt szerzett), ráadásul a klubváltás előtt hétszer a nemzeti együttesben is szerepelt.

Tavaly nyáron meglepetésre Bernd Storck nem nevezte Baloghot az új-zélandi U20-as világbajnokságra – pedig Balogh egyike volt azon kevés fiatal futballistának, aki élcsapatban jutott rendszeres játéklehetőséghez. A nehéz gyermekkoráról nemrég őszintén beszélő támadó akkor azt mondta, érthetően csalódott, nem tudja, miért maradt ki az utazókeretből, ennek ellenére elismerően beszélt a német tréner szakértelméről, hozzátéve, hogy továbbra is azért dolgozik, hogy bemutatkozhasson a felnőttválogatottban.

A 2015–2016-os idényben egészen más Baloghot láthattunk. Kondás Elemér részéről kiváló húzásnak bizonyult, hogy a támadót többnyire a széleken játszatta, a középcsatár posztot pedig meghagyta a levegőben egyértelműen jobb Ibrahima Sidibének és Geoffrey Castillionnak. Balogh 1513 percet töltött a pályán az ősszel, az InStatnál a balszélsők közül csak a belga válogatott Roland Lamah és a nemrég a lengyel élvonalba szerződő Gyurcsó Ádám ért el jobbat Balogh 206-os mutatójánál. Sőt, az U21-es vagy fiatalabb korosztályú magyar játékosok közül a ferencvárosi Nagy Ádám mellett Balogh volt az egyetlen, aki dobogós helyen végzett posztján az InStat-indexek alapján, a debreceni futballisták közül neki volt a hatodik legjobb mutatója.

BALOGH NORBERT ÖT GÓLJA AZ NB I-BEN (A LEJÁTSZÁSI LISTÁRA VÁLTHAT A GÓLOK KÖZÖTT)

KONDÁS: BALOGH A JÖVŐ EMBERE
„Norbinak kiváló adottságai vannak, jó felépítésű, gyors játékos. Magas termete ellenére nagyon technikás, jól cselez. Jó helyen van nála a labda, képes egy vagy több védő ellen is megnyerni a párharcokat. Első szezonjában rendszeresen élt a lehetőséggel, amikor a felnőttcsapatban játszott, a nyáron pedig átálltunk háromcsatáros játékra, ahol neki a széleken jutott szerep. Ha van területe, gyorsaságával remekül oldja meg az egy az egy elleni szituációkat. Fejlődésében fontos szerepet játszottak a csapattársai. Ha Palermóban ugyanúgy nem ijed meg a lehetőségtől, mint ahogy nálunk, akkor nem kell aggódni miatta – csak éljen az eséllyel. Tudása, tehetsége alapján ő a jövő embere, de a legfontosabb az, hogy folyamatosan játsszon. A válogatott kapcsán nyilván a szövetségi kapitány dönt az Eb-keret összeállításáról, s jó eséllyel a selejtezőn pályára lépők közül választ majd, de Norbi is szóba jöhet, ha rendszeres játéklehetőséget kap és jó teljesítményt nyújt” – mondta a Nemzeti Sport Online-nak Kondás Elemér, a DVSC vezetőedzője.

Balogh három gólt szerzett és két gólpasszt adott 2015 őszén a bajnokságban (az Európa-liga-selejtezők során kétszer talált be és háromszor készített elő), ami egyáltalán nem kiemelkedő produkció. Akkor mégis mi győzte meg a Palermót? Íme, hét pont, amely alapján Balogh valóban kitűnt az NB I-ből!

• Az NB I-ben Baloghnál senki sem vívott meg több párharcot (605), a második Asmir Suljicnak (Újpest/Videoton) 519 párharca volt.

• Baloghnak volt a második legtöbb megnyert párharca (250) – csak a bosnyák Suljicnak volt több (264).

• Magas termete ellenére nem a levegőben brillírozik: övé volt a földön megvívott második legtöbb párharc (478), s a földön megnyert második legtöbb párharc (191) – mindkét esetben Suljic előzte meg (482, 254).

• Támadásban ő párharcozott a legtöbbször (493), és Suljic (ki más?) mögött neki volt a második legtöbb megnyert párharca e kategóriában (Balogh: 205, Suljic: 223).

• Baloghnál (177) csak egy játékos próbált többször cselezni, naná, hogy Suljic (257).

• A sikeres cselek alapján Balogh harmadik lett 83-mal, visszatérő „vendégünknek”, Suljicnak 176 volt, az újpesti Kylian Hazard-nak 91.

• Némi negatívum, hogy Balogh Norbert toronymagasan a legtöbb labdát vesztette el (325), a második Balázs Zsolt (Paks) neve mellett 272 szerepel. Emellett Balogh követte el holtversenyben a hatodik legtöbb szabálytalanságot (37), ellene 31-szer faultoltak, ami holtversenyben a 19. legtöbb.

Balogh gyors sikersztorija példaértékű lehet a magyar futball számára, jó teljesítménnyel az NB I-ből is fel lehet hívni a topligás csapatok érdeklődését (főleg az Európa-bajnokság közeledtével) – persze kérdés, a februárban 20. életévét betöltő támadó mennyi lehetőséghez jut Olaszországban. Ha Balogh megkapja az esélyt, s él vele, akkor Storck válogatási elveit ismerve még az sem kizárt, hogy Balogh nyári szünete franciaországi „kirándulással” kezdődik…

EGY CSEL BALOGH NORBERT REPERTOÁRJÁBÓL