Fogadási csalás: K. Zsolt felmentését kérte védőügyvédje

A Fővárosi Törvényszéken zajló elsőfokú büntetőper előző, múlt keddi tárgyalási napján a Központi Nyomozó Főügyészség képviselője perbeszédében lényegében fenntartotta a 2013 májusában ismertetett vádiratban foglaltakat a K. Zoltán és 22 társa ellen „gazdálkodó szervezet dolgozójának kötelessége megszegésére irányuló vesztegetés bűntette” miatt indított úgynevezett labdarúgó bundaügyben. A hat vádpontban érintett K. Zsolt esetében letöltendő szabadságvesztést indítványozott az ügyész, a kiszabható – két hónaptól hét és fél évig terjedő időtartamú – szabadságvesztés középmértékét meghaladó időre.

A vád szerint az egykori játékosmenedzser a bűncselekmények megrendelőjeként, finanszírozójaként, „haszonlesőjeként” aktív vesztegető volt az ügyben.

Csütörtöki perbeszédében K. Zsolt ügyvédje, Dányi Szilárd arra emlékeztetett, hogy védence tagadja a terhére rótt cselekmények elkövetését. Felidézte, hogy bár H. Gábor negyedrendű vádlott az ügy korábbi fázisában visszavonta, illetve módosította terhelő vallomásának bizonyos részeit, az általa elmondottakat az ügyész hitelesként, egységesként jellemezte. A vádhatóság képviselője szerint a negyedrendű vádlott szavahihetőségét illetően semmiféle aggály nem vetődött fel, és több pontban csak az ő vallomására alapozták a vádat – hívta fel a figyelmet az ügyvéd.

Dányi Szilárd ezzel kapcsolatban úgy vélekedett, hogy a H. Gábor által elmondottak számos esetben komoly ellentmondásban vannak a saját, illetve vádlott-társai korábbi vallomásaival, ezért nem koherensek. Ezt az ügyészség az idő múlásával magyarázza, szerinte viszont túlmutatnak a pontatlanság kategóriáján, ezért bűnösség megállapítására alkalmatlanok. A nyomozóhatóságnak – például további tanúk felkutatásával – alaposabban kellett volna ellenőriznie a H. Gábor terhelő vallomásában szereplő állításokat – mondta.

A vádirat gazdasági társaság önálló intézkedésre jogosult tagjaként említi A. Zoltánt, a Siófok és a Diósgyőr korábbi vezetőedzőjét. Ezt a minősítést Dányi Szilárd kétségbe vonta, mondván, a trénernek csak a szakmai munka irányítására volt joga és lehetősége, a futballcég vezetőinek döntéseibe nem szólhatott bele, pénzkerettel nem rendelkezett, munkáltatói jogköre nem volt. Az ügyvéd kijelentette, hogy K. Zsolt semmilyen kapcsolatban nem állt A. Zoltánnal, neki soha semmilyen ajánlatot nem tett. Az ügyvéd enyhítő körülményként kérte figyelembe venni, hogy az ügy évek óta zajlik, az „állítólagos elkövetés” óta több mint öt év telt el, a büntetlen előéletű K. Zsolt előzetes letartóztatásban is volt, a labdarúgásban megbélyegzett emberré vált, ezért ügyfeleit elveszítette, menedzseri tevékenységét nem folytathatta, és ebből jelentős anyagi hátránya is származott.

Az ügyvéd – további, a vádlott javára írandó körülményeket is megemlítve – elsősorban azt kérte a törvényszéktől, hogy minden vádpont alól mentse fel K. Zsoltot, ha pedig mégis bűnösnek találnák, akkor enyhe büntetést, valamint a pénzbüntetés és a vagyonelkobzás mellőzését indítványozta.

A 2009-ben indult nyomozás eredményeként – ebben az ügyben – tizenkét vádpontot állított össze az ügyészség, mindegyiket egy „bundagyanús” labdarúgó-mérkőzéshez kapcsolódóan. A feltételezés szerint a vádlottak ezeknek a találkozóknak az eredményét manipulálták jogellenesen – vagy segédkeztek ebben –, és ezzel megsértették a büntető törvénykönyv, a munka törvénykönyve, a sporttörvény, valamint a Magyar Labdarúgó-szövetség versenyszabályzatának és fegyelmi szabályzatának több pontját. A vád szerint a meccsekre az „aktív vesztegetők” változó nagyságrendű, 15 és 40 ezer euró közötti összegekben fogadtak, a játékosok pedig alkalmanként 1000 és 10 ezer euró közötti összeget kaptak, ha részt vettek a csalásban.