MLSZ: kötelező lesz két U19-es játékos szerepeltetése

Az MLSZ elnöksége megvitatta a hivatásos labdarúgó-bajnokságok megújulásának, fejlődésének helyzetét – olvasható az mlsz.hu-n. A korábbi döntések, melyek közül kiemelkedik az NB I tizenkét csapatosra szűkítése, elsősorban a nagyobb gazdasági stabilitás megteremtését, a keretek megfelelő kialakítását szolgálták. A magyar fiatalok több játéklehetőségének elősegítését mindenki támogatja, és ez olyan irányelv, amely – párosulva a felelős vezetői magatartással és stratégiai gondolkodásmóddal – garancia a hosszabb távú fejlődéshez.mlsz.hu-n. A korábbi döntések, melyek közül kiemelkedik az NB I tizenkét csapatosra szűkítése, elsősorban a nagyobb gazdasági stabilitás megteremtését, a keretek megfelelő kialakítását szolgálták. A magyar fiatalok több játéklehetőségének elősegítését mindenki támogatja, és ez olyan irányelv, amely – párosulva a felelős vezetői magatartással és stratégiai gondolkodásmóddal – garancia a hosszabb távú fejlődéshez.

Ezért a következő idényben folytatódik a tehetséges, karrierje elején álló hazai labdarúgók játékának elősegítése. Az alapvető cél, hogy az ügyesebb játékosok 23 éves korukra jelentős felnőtt versenytapasztalattal is rendelkezzenek. Rendszeres pályára lépésük pedig segítse a szurkolók klubjukkal való azonosulását. A most zajló szezonban úgy alakult, hogy igen magas, 73 százalék volt a magyar játékosok aránya a pályán és mindössze 27 a külföldieké. A korábbi szezonokban, az intézkedések és a cél érdekében történt összefogás előtt, 60-40 százalék volt a megszokott arány.

A fiatalok szempontjából leginkább érintett másodosztályra vonatkozó szabály, hogy kötelező két-két U19-es vagy fiatalabb korú játékos folyamatos szerepeltetése. Mindez bekerül az NB II következő idényének versenykiírásába. Aki idegenlégióst szerepeltet, továbbra is jelentős összegektől esik el.

Ami az NB I-et illeti, folytatódik a korábban az elnökség által elindított stratégiai szabályozás. Balogh Norbert, Kleinheisler László vagy Nagy Ádám játéka mindenkit meggyőzött arról, hogy a fiatalok szerepeltetése a színvonal emelkedését is segíti. Ezért növekszik az a pénz, amelyet a központi bevételből a csapatok ezzel összefüggésben megszerezhetnek. A másodosztályhoz hasonlóan kizárólag két fiatal (1996-ben vagy később született) hazai futballista szerepeltetése esetén jut hozzá az adott élvonalbeli klub a maximális összeghez. Ennek, hasonlóan az idei bajnokságra vonatkozó döntésekhez, amelyben a szövetség vezetése egy fiatal játékos szerepeltetését írt elő, bizonyosan további ösztönző hatása lesz.

Így az első két osztályban összesen közel száz tehetséges fiatal folyamatos versenyeztetése várható, amely a korosztályos válogatottak merítési lehetőségeit is nagyban segíti.

Azon klub, amely vállalja, hogy legfeljebb három külföldi játékost küld pályára, anyagilag is jól jár. Továbbra is fontos a nemzetközi versenyképesség elősegítése, ezért a kupákban induló csapatok idén is kedvezményt kapnak, és öt külföldit szerepeltethetnek. Aktuális nem BL- vagy El-szereplő ellenfelük ehhez alkalmazkodva az adott bajnokin szintén élhet az öt külföldi labdarúgó játszatásának lehetőségével. Az új szabályok mellett a csapatoknak továbbra sem lesz érdekük az idegenlégiósok ésszerűtlen igazolása, és a figyelem mindinkább a saját tehetségek felkutatása felé terelődik.

Kiérdemelt segítség az NB III-as csapatoknak

Az MLSZ stratégiája célként jelölte meg a hivatásos labdarúgó-bajnokságok színvonalának emelését, melynek előfeltétele, hogy a csapatok pénzügyi stabilitása erősödjön. Azt követően, hogy az NB I és az NB II-es klubok túlnyomó többsége már második évben érdemi lépést tett a szilárdabb gazdasági helyzet felé, sor kerülhet a regionális amatőr labdarúgás gazdasági körülményeinek erősítésére is.

Az amatőr sportszervezetek esetében (megyei I és alacsonyabb osztályok) a versenyeztetési díjak drasztikus csökkentése, kiegészítve az egyedi, az utánpótlás és gyerekfoci csapatok működését segítő TAO-támogatásokkal, megfelelő pénzügyi alapot adtak ahhoz, hogy a versenyző csapatok száma az elmúlt öt évben 7200-ról 11 500 fölé emelkedjen.

Ugyanakkor az amatőr és a profi labdarúgás közötti átmenetet jelentő harmadosztályban, az NB III-as csapatok eddig elestek a díjcsökkentési kedvezménytől, amennyiben hivatásos szerződéssel is foglalkoztatnak labdarúgót. Ez a tapasztalatok alapján igen gyakran fordult elő. Az NB III-as sportszervezetek nem részesültek semmilyen központi bevételből, ráadásul a 2014-től bevezetett új, három csoportra szűkített rendszer, megnövelte a csapatok utazási költségeit. Bár ebben a bajnoki osztályban már ugyanannyi utánpótláscsapatot kell üzemeltetni, mint a magasabb osztályú kluboknak, mely szintén növeli a kiadásaikat, az NB III-as egyesületek arányaiban kevesebb forráshoz juthattak, mint a felsőbb osztályú klubok.

Tény, hogy az NB III-as bajnokság a felsőbb osztályokban játéklehetőséghez nem jutó fiatal labdarúgók kibontakozásának bázisa, az MLSZ a mostani szezonra egy azonnali, rendkívüli támogatással, a következő idénytől kezdve pedig egy tervezhető, a finanszírozási rendszerbe beépülő, rendszeres támogatással kompenzálja a klubokat. A támogatási összeg akkor válik teljessé, amikor jövőre – a stratégiai céloknak megfelelően – női U15-ös csapatot is indítanak a harmadosztályú sportszervezetek. Azon egyesületekre a támogatás nem vonatkozik, amelyek külföldi játékosokat szerepeltetnek.

Erősödő szövetségi TAO-ellenőrzések

2014 óta a sportági TAO-programok szabályszerű felhasználását az MLSZ ellenőrzi. Az elnökségi ülésen napirendre került az ellenőrzési terület beszámolója is. Az elmúlt két évben 1466 program elszámolásának a vizsgálatát zárta le a szövetség, 197 alkalommal tételes helyszíni ellenőrzést is tartva.

A tapasztalatok azt mutatják, hogy a sportszervezetek döntő többsége szabályosan el tud számolni a folyósított TAO-támogatásokkal, sok esetben inkább alaki, mint tartalmi problémákat tapasztaltak az ellenőrök, amely egy viszonylag új támogatási konstrukciónál nem meglepetés.

Az ellenőrzések ugyanakkor összesen 742 millió forint értékben különböző szabálytalanságokat is feltártak. Ez a vizsgált elszámolások teljes értékére vetítve 5.8 százalékos szabálytalansági arányt jelent.

Előfordult, hogy a támogatottak nem a benyújtott kérelemmel összhangban használták fel a támogatást, vagy azzal nem tudtak hitelt érdemlően elszámolni.

Az MLSZ minden segítséget megad a tagszervezeteinek ahhoz, hogy a támogatásokkal szabályosan el tudjanak számolni, ezért egyrészt útmutatókat, kézikönyveket és országos tájékoztató értekezleteket szervez, másrészt folyamatosan kiterjeszti az elektronikus ügyintézést. A szövetség minden sportklubtól pénzügyi fegyelmet és a forrásokkal való felelős gazdálkodást vár el, mert ez nagyban befolyásolja a TAO-rendszer megítélését, sikerét. Ezt is szem előtt tartva, a legsúlyosabb szabálytalanságok esetén a szövetség él a jogszabályok adta lehetőséggel és a renitens klubokat évekre kizárja a támogatási rendszerből.