A stadionban összesen ötvenezer köbméter beton és vasbeton vár bontásra – ezzel nem kevesebb, mint tizenhárom úszómedencét lehetne megtölteni. A munkagépek ezután sem pihenhetnek, az építkezés ideje alatt mintegy százhetvenezer köbméter földet – öt városligeti Királydombbal megegyező mennyiség – mozgatnak meg. Ebből negyvenezer köbmétert visszatöltenek az építkezés során, hatvanezer köbmétert újrahasznosítanak más helyszínen, és majd' hetvenezer köbméter kerül lerakóhelyre. A régi létesítmény lelke tehát tovább él majd az új Puskás Ferenc Stadionban.
Az új stadion a világ legkorszerűbb sportlétesítményeivel is felveszi a versenyt, a toronyépület az újjávarázsolt arénának is része lesz, sőt az egykori Népstadion jellegzetes pilonsorai is megjelennek az „utódban”. A lelátó közelsége a tervek és remények szerint igazi futballhangulatot kölcsönöz majd, a jobb rálátást biztosító, meredekebb, fedett nézőtér pedig javítja a szurkolói élményt. A magyar labdarúgó-válogatott leendő otthona futballmeccsen hatvanháromezer, míg koncerten több mint hetvenezer ember befogadására lesz alkalmas, emellett konferenciaközpontként és multifunkciós rendezvényközpontként is üzemel. Az új stadion a legnagyobb világsztárok fellépéseinek is otthona lehet.
Az aréna várhatóan 2019-re készül el, míg 2020-ban Budapest egyike lesz annak a tizenhárom városnak, amely az UEFA újításának köszönhetően otthont ad az Európa-bajnokság mérkőzéseinek: az új Puskás Ferenc Stadionban három csoportmeccsre és egy nyolcaddöntős mérkőzésre kerül sor.