Szivics: Nem sírok, hanem küzdök, kibírom az ütéseket

BP. HONVÉD–PAKS 2–0BP. HONVÉD–PAKS 2–0

MARCO ROSSI, a Bp. Honvéd vezetőedzője: – Tudtuk jól, hogy nem könnyű a Paks ellen játszani, nem véletlen, hogy hónapokig veretlen maradt. Tisztában voltunk azzal is, hogy gyors futballistáinak köszönhetően tempósan vált át védekezésből támadásba, de ezúttal meg tudtuk őket akadályozni benne. Sokat segített a jó hozzáállásunk. Nem volt látványos a játék, ám az a lényeg, hogy megnyertük ezt a nagy taktikai csatát. Tudjuk jól, hogy a Videoton az a Videoton. Úgy fogalmaznék, hogy még öt kupadöntőnk van hátra addig, amíg az utolsó fordulóban találkozunk a fehérváriakkal. Ha akkor előttük vagyunk vagy legrosszabb esetben két ponttal mögöttük, igazi bajnoki döntőt vívhatunk. Itt, a Bozsik-stadionban.

CSERTŐI AURÉL, a Paks vezetőedzője: – A mérkőzés elején hit nélkül futballoztunk, a Honvéd mentálisan fölénk nőtt. Sem védekezésben, sem támadásban nem nyújtottunk maradandót, egy percig nem volt kétséges, hogy ezt a mérkőzést a hazai együttes nyeri meg. Bebizonyosodott, ez a teljesítmény kevés ahhoz, hogy egy szinttel feljebb lépjünk. A Kispest megérdemelten nyert, megmutatta, miért küzd a bajnoki címért. Nem gondolom, hogy a Fradi elleni győzelem ütött vissza, egy játékosnak fel kell tudnia dolgozni a sikert is. Azt sem hiszem, hogy fáradtak lettünk volna, legalábbis az utolsó húsz percben számomra nem úgy tűnt, hogy kondicionális problémákkal küszködne a csapat. Igaz, akkor már a Honvéd visszaállt, és az eredményt őrizte. A céljaink nem változtak. Van még hátra hat találkozó, sok pontot lehet szerezni – megpróbálunk minél többet begyűjteni.

VIDEOTON–MEZŐKÖVESD 1–1

HENNING BERG, a Videoton vezetőedzője: – Meg kellett volna nyernünk a meccset. Sajnos egy kivételével nem tudtuk gólra váltani a lehetőségeinket. Csalódott vagyok a végeredmény miatt, és azért is hiányérzetem lehet, mert igazán nagy lehetőséget nem alakítottunk ki. Sok szögletet és szabadrúgást végezhettünk el, azonban a beívelések vagy rosszak voltak, vagy középen nem tudtunk élni a helyzetekkel. Az első játékrészben nem működött a jobb oldali támadójátékunk, és Marko Scsepovics teljesítményén is látszott, hogy egy hét alatt ez volt a harmadik mérkőzésünk. Jól kezdtük a tavaszt, a Vasas ellen viszont már hiányzott a pontosság a játékunkból. A Mezőkövesd ellen kisebb iramban futballoztunk, mint kellett volna.

TOMISZLAV SZIVICS, a Mezőkövesd vezetőedzője: – Megérdemeltük az egy pontot. Szervezetten védekeztünk, és a hajrában volt egy nagy helyzetünk. Nem is emlékszem arra, mikor veszítettem a Videoton ellen – talán egyszer még a Paks edzőjeként –, úgy látszik, fekszik nekem a fehérváriak futballja. Az egy pont nagyon jó eredmény, lökést adhat nekünk a hátralévő fordulókra. Évek óta kis csapatokkal harcolok nagy csapatok ellen, ám ezt sokan nem értékelik. Van hat sérültünk, még szép, hogy megérezzük a hiányukat. Vannak gondjaink, problémáink, ám nem sírok, hanem küzdök, kibírom az ütéseket.

FERENCVÁROS–VASAS 1–2

THOMAS DOLL, a Ferencváros vezetőedzője: – Nem hozzáállásbeli, hanem minőségbeli problémáink vannak. Ez nagyon fáj, mert az elmúlt három év munkája alapján nem itt kellene tartanunk. A második félidőben mindent leromboltunk. A nyáron több labdarúgó távozott, az új játékosok pedig nem azt nyújtják, amit vártunk tőlük, talán nincs is bennük több. A szezon hátralévő részét becsülettel le kell játszanunk, de ilyen futballt senki sem akar látni, én sem.

MICHAEL OENNING, a Vasas vezetőedzője: – Az első félidőben kicsit félénkek és idegesek voltunk, aztán a második félidőben szerzett góloknak köszönhetően felszabadultabbakká váltunk, s a kiállítás is a mi malmunkra hajtotta a vizet. Sok tanulnivalónk van, mert bár kétszer megvertük a Videotont és a Ferencvárost, többször is fontos pontokat hullajtottunk el.

ÚJPEST–GYIRMÓT 2–2

NEBOJSA VIGNJEVICS, az Újpest vezetőedzője: – Egyáltalán nem abban a ritmusban futballoztunk, ahogy elterveztük. Ez természetesen több okra is visszavezethető, elsősorban arra, hogy eléggé szűk a keretünk, nem tudjuk megfelelően cserélgetni a játékosokat, ezért aztán többen tompán és fáradtan futballoznak. A vezető gólunk azonban felrázta a csapatot, s úgy tűnt, nem lehet baj. A Gyirmót egyenlítése után kezdődött minden elölről. Sőt a második félidő közepén még hátrányba is kerültünk, de mert jól küzdött a csapat, sikerült megszerezni az egy pontot. Egyébként pontosan tudtuk, hogy a vendégek nem adják meg könnyen magukat, most a saját bőrünkön is tapasztalhattuk.

GYÖRÖK Tamás, a Gyirmót megbízott edzője: – Urbányi István vezetőedzőnk nagyszerűen készíti fel a játékosokat, akik, mint látható, az utolsó leheletükig küzdenek. Dinamikusan játszottunk, több lehetőségünk volt, ám váratlanul az Újpest szerezte meg a vezetést, de sikerült még az első félidőben egyenlíteni. A második találatunk után hamar jött az újpesti egyenlítés, s mert a gólunk után kicsit magasabbra toltuk a védekezést, így több helyük volt az újpesti csatároknak. Bár hozzáteszem, lesgyanús helyzetből született a hazai egyenlítés. Mi mindig csak a következő mérkőzéssel foglalkozunk, s mert mindenki tudja, mi a feladata, senki sem tekint túlságosan előre. Szeretnénk becsületesen futballozni, úgy, hogy a lehető legtöbbet hozzuk ki magunkból.

HALADÁS–DIÓSGYŐR 2–0

MÉSZÖLY GÉZA, a Haladás vezetőedzője: – Rettentően büszke vagyok a fiúkra. Végig fegyelmezetten, nagyon egységesen futballoztak, jó egyéni teljesítményekkel rukkoltak ki. Úgy érzem, megleptük az ellenfelet az összeállítással és talán a taktikai hadrendünkkel is. A Diósgyőr tényleg erős ellenfél, de ezúttal nem hagytunk neki területet, szinte megfojtottuk a futballját. Kiss Bencének megijedni sem volt ideje, amikor megtudta, hogy játszania kell, és nagyszerűen megoldotta a feladatot. Reménykeltő, ha ilyen tehetségeket talál az ember. Jancsó Andrást még utánpótlás-válogatott korából ismerem, tudtuk, hogy nagyon jó védekező középpályás, de azt mondtam neki a meccs előtt: gólt rúgtál a Fradi ellen, most is lesz helyzeted. Szerencsére ezúttal is betalált.

BÓDOG TAMÁS, a Diósgyőr vezetőedzője: – Az első félidőben értékelhetetlen teljesítményt nyújtottunk, azt odaajándékoztuk a Haladásnak. Talány, miért történt ez, de természetesen az én felelősségem, hogy nem volt eléggé agresszív a csapat a meccs elején. A szünetben elmondtam a játékosoknak, hogy ez a hozzáállás nem megfelelő. Hiányzott belőlünk az erő, amely az elmúlt meccseken jellemezte a csapatot. Egyértelmű, hogy ha túl sok labdát elveszítesz, és nem vagy kellően határozott a párharcokban, nem tudod megnyerni a mérkőzést. Arról nem is beszélve, hogy olyan fegyelmezetlenségek történtek, amelyek egyszerűen nem férnek bele. Nem tudom elfogadni, hogy valakit ütésért azonnal kiállítsanak, ennek biztosan lesznek következményei.

DVSC–MTK 0–0

LEONEL PONTES, a DVSC vezetőedzője: – A játékosok hozzáállásával elégedett vagyok. Szépen építettük fel a támadásainkat, ám a befejezésekbe sajnos rendre hiba csúszott. A széleken igyekeztünk a vendégek védelme mögé kerülni, ez sikerült is, hiszen jól jöttek a beadások, de gólt nem tudtunk szerezni. Nagyon fontos az egy pont is, mert az MTK is ugyanannyit szerzett, s közvetlen riválisaink közül a Diósgyőr kikapott. Ugyanakkor legalább három pontot mindenképpen szerettünk volna begyűjteni a héten. A következő fordulóban ismét hazai pályán játszunk, a Haladással, s akkor győznünk kell!

TAMÁSI ZSOLT, az MTK vezetőedzője: – A bajnokság végén derül ki, mennyit ér ez az egy pont. Megvolt az elképzelésünk a mérkőzésről, szervezett védekezésből akartunk építkezni. Vogyicska Bálint korai sérülése miatt kényszerűségből kellett változtatnom, ez sosem jó. Biztos, hogy több variációs lehetőségem maradt volna, ha nincs a kényszerű váltás. Nikházi Márk beállításától azt reméltük, hogy Vadnai Dániellel megoldják a bal oldali játékunkat, úgy is lett. A Debrecen nem tette meg azt a szívességét, hogy kinyíljon, így kevés lehetőségünk volt a kontrákra. A középpályán higgadtan birtokoltuk a labdát, jelentős veszélyt azonban nem jelentettünk a hazaiak kapujára.