MI DÖNT AZONOS PONTSZÁM ESETÉN – ÉS MIÉRT EZ?
Szombaton 19 órától Bp. Honvéd–Videoton FC „bajnoki döntőt” rendeznek a fővárosban, a kispesti Bozsik József Stadionban. A telt ház garantált, az összes jegy elkelt már a hét elején. Reméljük, az időjárás is kegyes lesz a szurkolókhoz és a főszereplőkhöz, s nem riasztja el a nézőket mondjuk egy özönvízszerű esőzéssel járó vihar – a héten sajnos erre is volt példa Budapesten. Ha netán mégis esne Kispesten, akkor elmondhatnánk, hogy a futballra is igaz az ismert szólás: májusi eső aranyat ér…Ha szombaton döntetlenre végződne a Bp. Honvéd–Videoton aranyrangadó, akkor a két csapat egyenlő pontszámmal (63) zárná az idényt, s a több győzelem miatt a kispesti csapat lenne a bajnok. A magyar élvonal 116 éves történetében korábban csupán hatszor fordult elő, hogy az idény befejezésekor a bajnoknak és a második helyezettnek ugyanannyi pontja volt. Legutóbb a 2013–2014-es kiírásban történt ez meg, amikor a Debreceni VSC és a Győri ETO FC is 62 ponttal zárt, mind a két együttesnek 18 győzelme volt, a gólkülönbség döntött a Loki javára (66–33, illetve 58–32). Az utolsó előtti fordulóban már gyakorlatilag eldőlt a bajnoki cím sorsa, a DVSC három ponttal vezetett, és 14-gyel jobb volt a gólkülönbsége, mint az ETO-nak, így a debrecenieknek az is belefért, hogy a záró fordulóban otthon 2–0-ra kikaptak a Honvédtól, az ETO ugyanis akkor előzhette volna meg őket, ha legalább 13 góllal győzi le a Mezőkövesdet (csak 5–0 lett…). Az 1989–1990-es bajnokságban az Újpest és az MTK zárt egyaránt 58 ponttal, úgy, hogy az utolsó fordulóban a kék-fehérek 2–1-re kikaptak a kiesés ellen harcoló Vác otthonában, míg az Újpest Szabó András két góljával megverte a Honvédot, és eggyel jobb gólkülönbségével (43–20, illetve 48–26) megelőzte az MTK-t. Az 1963 őszi, félidényes bajnokságban a pontszámok tekintetében (17) hármas holtverseny alakult ki az élen a Győri Vasas ETO, a Bp. Honvéd és a Ferencváros között, ráadásul úgy, hogy a győri és a kispesti csapat már lejátszotta az összes meccsét, a szintén 17 pontos Fradinak viszont még volt egy elhalasztott találkozója Dorogon. A döntetlen is elég lett volna a zöld-fehéreknek a bajnoki címhez, ám hiába vezettek 1:0-ra, a hazaiak egyenlítettek, majd Szuromi Antal 85. percben szerzett góljával a győzelmet is megszerezték. Az FTC 2:1-re kikapott, maradt ugyanannyi pontja, mint az ETO-nak és a Honvédnak, és mivel a három csapat közül neki volt a legrosszabb a gólaránya (33:18), ezért csak bronzérmes lett. A Győri Vasas ETO lett a bajnok (20:7-es gólarány), a Honvéd lett a második (30:12-es gólarány). Ha akkor nem a gólarány, hanem a gólkülönbség döntött volna (a váltásra csak 1970-ben került sor), akkor Honvéd, FTC, Győr lett volna a sorrend… Az 1958–1959-es bajnokságban a Csepel SC jobb gólarányának köszönhetően végzett és lett bajnok a szintén 34 pontos MTK előtt, s hasonló volt a helyzet – az időben visszafelé haladva – az 1939–1940-es idényben is, amikor a Ferencváros jobb gólarányának köszönhetően előzte meg a hozzá hasonlóan 39 pontot gyűjtő Hungáriát (MTK-t). Különlegesen zárult az 1905-ös kiírás. A Postás SE lett volna a bajnok 28 ponttal, ám az FTC megóvta a rivális utolsó fordulóban lejátszott meccsét (vesztegetés gyanújával, a Postás SE vezetői állítólag a Fővárosi TC két játékosának állást ígértek), a Postás 7:0-s győzelmét a szövetség megsemmisítette, a megszerzett két pontját elvette, így az FTC és a Postás SE ugyanannyi (26) ponttal zárt, s jobb gólaránya miatt a Fradi lett a bajnok. |
Említettük, hogy azonos pontszám esetén a több győzelem dönt. Nem új ez a szabály, több mint egy évtizede, a 2004–2005-ös idény óta alkalmazzák nálunk a Nemzeti Bajnokságban. Mi már hozzászoktunk ehhez, a „messziről jött embernek” azonban különös lehet. Néhány héttel ezelőtt éppen Henning Berg, a Videoton norvég vezetőedzője említette meg az egyik norvég lapnak adott interjúban, hogy furcsállja ezt a szabályt, mert máshol ilyenről még nem hallott. Ráadásul csapata számára ez kedvezőtlen, hiszen hiába sokkal jobb a Videoton gólkülönbsége, mint a Honvédé, és az egymás elleni eredmények alapján is jobban állna együttese (a fehérváriak az ősszel Kispesten 2–1-re, a tavasszal Felcsúton 3–0-ra győzték le a fővárosiakat), ha a bajnokság végén pontegyenlőség lenne, a kevesebb győzelem miatt ők lennének az ezüstérmesek, és a Honvéd lenne a bajnok.
Nos, el lehet vitatkozni azon, hogy jó-e ez a szabály, de nem érdemes, hiszen nálunk évek óta így van, elfogadták a csapatok, nem tiltakoztak ellene. Korábban évtizedeken keresztül a gólarány (a szerzett gólok száma elosztva a kapott gólokéval), majd 1970-től a gólkülönbség (a szerzett gólok számából kivonva a kapott gólok száma) döntött, ám voltak olyan évek, amikor az egymás elleni eredmények rangsoroltak, sőt, a két világháború között akadt olyan idény is, amelyben azonos pontszámnál az döntött, hogy a Magyar Kupában melyik csapat jutott messzebbre – ezzel is próbálták arra rábírni a klubokat, hogy vegyék komolyan a kupaküzdelmet.
A gólkülönbség (korábban gólarány) és a több győzelem mellett azzal lehet érvelni, hogy mindkettő a bajnokság egészére vonatkozik, míg ha az egymás elleni eredmény dönt mondjuk két együttes között, akkor csak két (vagy a 2000-es évek elején, a 12 csapatos, rájátszásos bajnokságok idején négy) mérkőzést emelünk ki a bajnokságból, csak azokat vetjük össze, és ez kevésbé tűnik igazságosnak. Nem beszélve a mi mostani, három körös, 33 fordulós NB I-ünkről, amelyben mindegyik együttes háromszor játszik egymással, és a szerencse – a sorsolás – dönt arról, hogy ebből hányszor (egyszer vagy kétszer) otthon, illetve hányszor (egyszer vagy kétszer) idegenben. Így pedig még inkább igazságtalan lenne az egymás elleni eredményeket összevetni – mondhatják azok, akik ezt a szabályt ellenzik.
A gólkülönbség ellenzői azzal érvelhetnek, hogy előfordulhat olyan szituáció, hogy az azonos pontszámmal álló két csapat közül az utolsó fordulóban az egyik olyan együttessel játszik, amelynek számára már nincs tétje a meccsnek, azt az ellenfelet nagyon sok góllal, irreális különbséggel megveri; míg a másik csapatnak nehezebb összecsapása van a záró játéknapon, épphogy tud egy góllal nyerni, és így az utolsó fordulóban rosszabbá válik a gólkülönbsége, emiatt a rivális megelőzi. Ez adott esetben igazságtalan lehet, ám erre szokták azt mondani, hogy az utolsó forduló előtt volt jó néhány mérkőzés, „tetszettek volna” előtte minél nagyobb gólkülönbséggel megnyerni a meccseket, és akkor a végén nem lenne ilyen probléma…
A több győzelem ellen érvelők azt mondhatják, hogy a pontozásnál a győzelmek már így is „dotálva” vannak, hiszen háromszor annyi pontot kap az a csapat, amelyik nyer, mint amelyik döntetlent játszik – úgyhogy az már túlzás, ha azonos pontszámnál a győzelmek száma rangsor. Ráadásul ha két csapatnak ugyanannyi pontja van, és az egyiknek több a győzelme, akkor vereségből is több van neki (hogy a mostani konkrét példát említsük: a Honvéd mérlege 19 siker, 5 döntetlen, 8 vereség; míg a Videotoné 18 győzelem, 8 iksz, 6 vereség), azaz ez a szabály furcsa módon annak a csapatnak kedvez, amelyik nemcsak többször győzött, hanem többször is kapott ki a bajnokságban…
Nem könnyű igazságot tenni, hogy melyik a legjobb szabály arra, hogy azonos pontszámnál mi döntsön – a mostani szabályozást mindenesetre mindenki ismeri, ehhez kell alkalmazkodni, így kell lejátszani a bajnokságot, ezt már a szezon előtt is mindegyik szereplőnek tudnia kellett. A szabály „méregfogát” pedig úgy lehet „kihúzni”, hogy több pontot kell szerezni, mint a rivális, és akkor nem kell győzelmeket, szerzett és kapott gólokat, vagy egymás elleni eredményeket számolgatni. Ennyire egyszerű az egész…
HA A HONVÉD LENNE A BAJNOK, OLYAN TÖRTÉNNE, AMELYRE KORÁBBAN CSAK EGYSZER VOLT PÉLDA AZ ÉLVONALBAN
Az NB I jelenlegi mezőnyében hét olyan csapat van, amely már nyert bajnoki címet az élvonalban: a Ferencváros, az MTK, az Újpest, a Bp. Honvéd, a Debreceni VSC, a Vasas és a Videoton.
A mostani aranycsata két főszereplője közül a székesfehérváriak legutóbb két évvel ezelőtt, 2015-ben végeztek az első helyen az NB I-ben, számukra tehát még viszonylag friss az élmény, bár az is igaz, hogy igencsak kicserélődött azóta a Vidi kerete. A két évvel ezelőtti csapatból már csak Fejes András, Juhász Roland, Kovács István, Stopira, Szolnoki Roland és Vinícius maradt „hírmondónak”, valamint a télen elszerződő Feczesin Róbert és Filipe Oliveira, illetve a Gyirmótra kölcsönadott Simon Ádám mondhatná el magáról, hogy ismét tagja volt a fehérvári bajnokcsapat keretének – már ha a Vidié lesz az aranyérem.
A kispesti szurkolóknak viszont sokat kellett böjtölniük, a Honvéd 24 év után, az 1992–1993-as idényt követően lehetne ismét aranyérmes. A csapat mostani keretéből jó néhány játékos még meg sem született akkor, amikor a piros-feketék legutóbb az első helyen végeztek – tegyük hozzá gyorsan: az élvonalban. Merthogy a Honvéd a 2003–2004-es kiírásban a másodosztály bajnoka volt, többek között a Vasast, a Kaposvárt, a Diósgyőrt és a Nyíregyházát előzte meg az NB I B (eddigi) utolsó előtti idényében.
Egy héttel ezelőtt már írtunk arról, hogy ha a Bp. Honvéd végezne az első helyen, akkor – amellett hogy a 14. bajnoki címét ünnepelhetné a kispesti alakulat, s ezzel az örökrangsorban továbbra is a negyedik helyen állna az FTC (29 arany), az MTK (23) és az Újpest (20) mögött – olyan történne, amelyre a magyar labdarúgó-bajnokság 116 éve íródó történetében korábban csak egyszer volt példa: egymást követő öt kiírásban öt különböző csapat lenne bajnok! Emlékezhetünk, hogy a 2012–2013-as bajnokságot a Győri ETO FC, a következő idényt a Debreceni VSC nyerte meg, aztán a Videoton, majd tavaly a Ferencváros lett a bajnok, tehát Honvéd-diadal esetén öt év alatt az ötödik csapat lenne aranyérmes.
Ilyenre tehát eddig csak egyszer volt példa a magyar élvonalban – nem is olyan nagyon régen: az 1997–1998-as kiírásban az Újpest, egy évvel később az MTK Hungária, aztán a következő idényben a Dunaferr, majd a Ferencváros, és a sorozat lezárásaként a 2001–2002-es bajnokságban a Zalaegerszegi TE lett az aranyérmes (erről bővebben EBBEN a cikkünkben olvashatnak).
Ha a Videoton nyerné a szombati csatát, akkor – a 2010–2011-es és a 2014–2015-ös idény után – harmadszor lenne aranyérmes az első osztályban (a székesfehérvári együttes a Nemzeti Bajnokságok alsóbb osztályaiban korábban kétszer ünnepelhetett aranyat, 1969-ben az NB I B-ben végzett az élen, míg az 1999–2000-es kiírásban a másodosztálynak számító NB I-ben lett első – akkor egyébként az élvonal elnevezése PNB, azaz Professzionális Nemzeti Bajnokság volt). Ez egyben azt jelentené, hogy hét év alatt harmadszor lenne bajnok az együttes. A fehérvári alakulat az élvonalbeli magyar bajnokcsapatok örökrangsorában jelenleg – a BTC-vel holtversenyben – a 9. helyen áll az FTC (29), az MTK (23), az Újpest (20), a Kispest/Honvéd (13), a Debreceni VSC (7), a Vasas (6), a Csepel (4) és a Győri ETO (4) mögött. Ha meglenne a harmadik bajnoki címe, akkor már egyedül lenne kilencedik.
AZ UTÓBBI ÉVEKBEN TAROLNAK A KÜLFÖLDI EDZŐK
Hetekkel ezelőtt eldőlt, hogy ezt a bajnokságot olyan csapat nyeri meg, amelyet külföldi szakember irányít. Ezt már akkor is tudtuk, amikor a Honvéd és a Videoton mellett még a Vasasnak (edző: Michael Oenning) és a Ferencvárosnak (Thomas Doll) is volt esélye arra, hogy az első helyen végezzen. A 31. forduló után vált matematikailag is biztossá, hogy már csak a kispestiek vagy a fehérváriak lehetnek bajnokok, szombat este az is kiderül, hogy az olasz Marco Rossi vagy a norvég Henning Berg együttese ünnepelhet.
Ez lesz sorozatban a harmadik olyan NB I-es idény, amelyben külföldi edző csapata szerzi meg az aranyérmet, a két évvel ezelőtt bajnok Videotont a spanyol Joan Carrillo, míg a tavaly első helyen végző a Ferencvárost a német Thomas Doll irányította.
Amióta Magyarországon kialakult az egységes bajnoki rendszer, a Nemzeti Bajnokság „intézménye”, azóta először fordul elő, hogy egymást követő három idényben külföldi vezetőedző csapata nyeri meg a bajnokságot (zárójelben jegyezzük meg, hogy a Magyar Kupában már egy évvel korábban elkezdődött ez a tendencia, a 2013–2014-es kiírásban a szerb Nebojsa Vignjevics irányította Újpest nyerte meg a kupát, a döntőben Tomiszlav Szivics együttesét, a DVTK-t győzte le; míg az előző két idényben a Thomas Doll vezette Ferencváros diadalmaskodott, előbb Joan Carrillo csapatát, a Videotont verte meg a fináléban, majd Vignjevics Újpestjét győzte le; és ebben az évben is külföldi edző csapata lesz a kupagyőztes: vagy Doll Fradija, vagy Michael Oenning Vasasa).
A Nemzeti Bajnokság létrejötte (1935) után évtizedekig nem is dolgozott külföldi edző az NB I-ben, a rendszerváltás után aztán egyre több nem magyar szakember vállalt munkát az itteni bajnokságban, de csak néhányuknak sikerült bajnoki címet nyerni: a Honvéd már emlegetett legutóbbi aranyérmes idényében (1992–1993) Verebes József menesztése és Szurgent Lajos egymeccses beugrása után 21 bajnokin a finn Martti Kuusela irányította a kispestieket, vele lett bajnok a csapat; a 2006–2007-es kiírásban a Supka Attilát a 2. forduló után váltó cseh Miroslav Beránekkel lett aranyérmes a Debreceni VSC – és aztán el is érkeztünk a 2014–20015-ös idényig, amikor Joan Carrillóval nyert bajnokságot a Vidi. A Nemzeti Bajnokság 1935-ös megalakítása óta tehát Kuusela, Beránek, Carillo és Doll után Rossi vagy Berg lesz az ötödik külföldi vezetőedző, aki bajnoki címet nyer az NB I-ben.
A magyar első osztályú labdarúgó-bajnokság történelméhez tartozik, hogy az „ősidőkben”, a múlt század tízes-húszas éveiben elsősorban az MTK-hoz érkeztek Nagy-Britanniából edzők, akik sorra nyerték magyar csapatukkal a bajnoki címeket. 1913 és 1922 között a kék-fehérek úgy zsebeltek be egymás után hét aranyérmet, hogy angol szakember (William Holmes, Herbert Larry Burgess és a legendás, ötszörös bajnok Jimmy Hogan) irányította az együttest.
BP. HONVÉD–VIDEOTON FC, 19.00 (M4 SPORT)
♦ A „bajnoki döntő” mindkét főszereplője jó formában van, a Honvéd és a Videoton is megnyerte előző négy mérkőzését. A kispestiek legutóbb április 22-én, a Vasastól kaptak ki (1–0-ra), a piros-feketék „csak” négy meccs óta veretlenek. A fehérváriak már hét forduló óta nem találnak legyőzőre (ebben az időszakban ötször nyertek, kétszer ikszeltek), legutóbb április 8-án veszítettek, szintén a Vasas verte meg őket (2–1-re) – ám nem idegenben, hanem odahaza kaptak ki az angyalföldiektől.
♦ A Bp. Honvéd az előző kilenc fordulóban nem játszott döntetlent – ezúttal az iksz is jó lenne neki. Legutóbb az Újpesttel osztozott meg a pontokon, március 11-én a Szusza Ferenc Stadionban 1–1-et ért el. A kispestiek az előző kilenc bajnokijukból hetet megnyertek, kettőt elvesztettek, a lehetséges 27 pontból 21-et gyűjtöttek be. A Videoton ugyanebben az időszakban 18 pontot szerzett, ötször győzött, háromszor ikszelt, egyszer kikapott.
♦ Hazai pályán nagyszerű sorozatot tud maga mögött a Honvéd, előző kilenc otthoni bajnoki meccsét megnyerte! Pontot legutóbb október 15-én veszített a Bozsik József Stadionban (az Újpesttel játszott 1–1-et), míg pályaválasztóként a legutóbbi vereségét éppen a rivális Videotontól szenvedte el, a szeptember 24-i találkozón a fehérváriak 2–1-re győztek Kispesten. A Honvéd a Vidin kívül a Fraditól kapott még ki otthon (július 23-án 1–0-ra), és az Újpesten kívül a Gyirmóttal ikszelt (0–0). A hazai mérlege 11 győzelem, két döntetlen, két vereség.
♦ A bajnokságban a fehérváriak szerezték a legtöbb gólt, 65-öt, és ők kapták a legkevesebbet is, 27-et. Különösen idegenben zárt jól a védelmük, a vendégként lejátszott 15 bajnokijukon mindössze 13-szor vették be az ellenfelek Kovácsik Ádám kapuját. Hat idegenbeli bajnokijukat hozták le hátul nullára, a Debrecen, a Ferencváros, a Paks, az Újpest és kétszer a Gyirmót otthonában nem kaptak gólt. Előző öt idegenbeli fellépésükön összesen egy gólt szedtek be (FTC 0–0, Paks 0–0, Gyirmót 1–0, MTK 1–1, Újpest 3–0). Látogatóként egy meccsen a legtöbb gólt (hármat) az Újpesttől kapták, szeptember 17-én a Fáy utcai összecsapáson 4–3-ra győztek.
♦ Vendégként a Videoton veszített a legkevesebbszer, csupán háromszor: az MTK-tól, a DVTK-tól és a Mezőkövesdtől kapott ki. A fehérváriak idegenbeli mérlege: 6–6–3. Látogatóként legutóbb november 19-én nem szerzett pontot a csapat (Mezőkövesden 2–1-re veszített), azóta idegenben veretlen, háromszor nyert, négyszer ikszelt. Összességében is a Videoton kapott ki a legkevesebbszer a mostani bajnokságban: hatszor.
♦ A Honvéd 15 hazai bajnokija közül csak kettő volt olyan, amelyen a kispesti csapat nem szerzett gólt (FTC 0–1; Gyirmót 0–0), előző 12 otthoni NB I-es mérkőzésén mindig betalált az ellenfél kapujába. A hazai környezetben lejátszott meccseinek csaknem felén, azaz hét találkozón nem kapott gólt. Az NB I mostani idényében a Honvédnál (9) csak a Paks (8) kapott kevesebb gólt pályaválasztóként.
♦ Nemcsak a bajnoki aranyérem sorsa dől el a szombati mérkőzésen, hanem a gólkirályi címé is. A góllövőlistát 15 találattal a Bp. Honvéd csatára, Eppel Márton vezeti (ezt talán le sem kellett volna írnunk, hiszen „mindenki tudja már”…), a második helyen a fehérváriak szerb támadója, Marko Scsepovics áll 13 góllal. Minden bizonnyal közülük kerül ki az NB I idei gólkirálya, bár nagyon halvány esély még arra is van, hogy a 12 gólos újpesti Enisz Bardi, vagy az egyaránt 11 találatnál járó kispesti Davide Lanzafame és a ferencvárosi Böde Dániel ugrik az élre. Mondjuk az utóbbi három játékos gólkirályi címére nagy pénzben nem érdemes fogadni…
♦ A nela.hu és a magyarfutball.hu statisztikái szerint a két csapat az 1968. május 26-i premier (Videoton–Bp. Honvéd 1:2) óta 96 bajnoki mérkőzést vívott egymással az első osztályban. 45-ször a kispestiek, 34-szer a székesfehérváriak győztek, 17 találkozó döntetlen lett. A gólkülönbség 137–106 a Honvéd javára.
♦ A fővárosiak pályaválasztásával a mostani lesz a 49. összecsapásuk, az eddigi 48 bajnoki mérlege: 29 Honvéd-siker, 9 döntetlen, 10 Videoton-győzelem, 84–35-ös gólkülönbség. Kispesten 1968 augusztusában találkoztak először, meglepetésre 2:1-re az újonc Videoton győzött. Az első húsz fővárosi meccsükön nem játszottak döntetlent. 1985 és 2008 között a Videotonnak nem sikerült győzni Kispesten.
♦ Ebben a kiírásban mind a két mérkőzésüket a Videoton nyerte meg, míg az előző bajnokságban a Honvéd odahaza mind a kétszer legyőzte a Vidit: előbb 1–0-ra, majd 2–1-re.
MÁJUS 27., SZOMBAT | HELYSZÍN | JÁTÉKVEZETŐ |
19.00: Vasas FC–Mezőkövesd (stream: m4sport.hu) | Budapest, Szusza Ferenc Stadion | Berke Balázs |
19.00: Ferencváros–Újpest FC (stream: m4sport.hu) | Budapest, Groupama Aréna | Farkas Ádám |
19.00: Budapest Honvéd–Videoton FC (Tv: M4 Sport) | Budapest, Bozsik József Stadion | Bognár Tamás |
19.00: Diósgyőri VTK–Debreceni VSC (stream: m4sport.hu) | Mezőkövesd, Városi Stadion | Erdős József |
19.00: Paksi FC–MTK Budapest (stream: m4sport.hu) | Paks, Városi Stadion | Iványi Zoltán |
19.00: Haladás–Gyirmót FC Győr (stream: m4sport.hu) | Sopron, Városi Stadion | Szilasi Szabolcs |
Az NSO a forduló összes mérkőzéséről élő, szöveges tudósítással jelentkezik. Az m4sport.hu-n streamen követhetik nyomon a találkozókat. A Bp. Honvéd–Videoton meccs a tévében is élőben lesz látható, az M4 Sporton, míg az FTC–Újpest derbi azt követően, felvételről. | ||
TABELLA • MENETREND • GÓLLÖVŐLISTA |
1. Budapest Honvéd | 32 | 19 | 5 | 8 | 54–30 | +24 | 62 |
2. Videoton FC | 32 | 18 | 8 | 6 | 65–27 | +38 | 62 |
3. Vasas FC | 32 | 15 | 6 | 11 | 49–39 | +10 | 51 |
4. Ferencvárosi TC | 32 | 13 | 10 | 9 | 52–44 | +8 | 49 |
5. Paksi FC | 32 | 11 | 11 | 10 | 40–36 | +4 | 44 |
6. Szombathelyi Haladás | 32 | 12 | 7 | 13 | 41–44 | –3 | 43 |
7. Újpest FC | 32 | 10 | 12 | 10 | 47–49 | –2 | 42 |
8. Mezőkövesd Zsóry FC | 32 | 10 | 9 | 13 | 38–53 | –15 | 39 |
9. Debreceni VSC | 32 | 10 | 8 | 14 | 39–45 | –6 | 38 |
10. Diósgyőri VTK | 32 | 10 | 7 | 15 | 38–55 | –17 | 37 |
11. MTK Budapest | 32 | 8 | 12 | 12 | 25–35 | –10 | 36 |
12. Gyirmót FC Győr | 32 | 4 | 9 | 19 | 19–50 | –31 | 21 |