13 év alatt egyetlen Fradi-igazolás sem kezdett így az NB I-ben!

A HÉT LÉGIÓSA ÉS EGYIK LEGNAGYOBB GÓLJÁNAK SZERZŐJE – JOSEPH PAINTSIL

Eddigi négy magyar bajnokiján három gólt szerzett a Balmazújváros–Ferencváros meccs nyerő cseréje, a 19 esztendős Joseph Paintsil, szerződtetése eddig telitalálatnak bizonyult a Ferencvárosnál. A ghánai labdarúgó Fadamában született, a futball alapjait az azóta már megszűnt Red Bull-akadémián sajátította el. A támadó középpályás az előző két szezont a ghánai élvonalban szereplő Tema Youthnál töltötte, az MLSZ adatbázisa szerint (ezt az FTC korábban nem említette) kölcsönbe érkezett augusztus végén a Fradihoz. A korosztályos nemzeti csapatok mellett a felnőttválogatottban is bemutatkozott már: 2017 májusában a Benin elleni felkészülési mérkőzésen mintegy 25 perc jutott neki. A Fradi a nyári átigazolási időszak utolsó napján, augusztus 31-én szerződtette a fiatalembert.

„Hatalmas lehetőséget jelent az európai szerződés – nyilatkozta érkezése után a fradi.hu-nak. – Ghánában, sőt egész Afrikában minden fiatal arról álmodik, hogy egy nap Európában játszhat. Pedig a ghánai bajnokság sem rossz, de ahhoz, hogy karrierünk kiteljesedjen, erre a kontinensre kell jönnünk.”

Bár gyorsasága és alacsony súlypontja miatt szélsőként is bevethető, elsősorban támadó középpályásként érzi igazán jól magát a pályán. Erőssége, hogy nagyon érzi a kaput, a Balmazújváros elleni, jó 25 méterről megeresztett bombáját a Videoton ellen hasonló távolságból lövő Ugrai Roland találatával együtt a hét góljának választottuk.

Paintsil a 4/3-as meccs/gól mutatójával magára irányította a figyelmet, a legutóbbi 13 évben egyetlen új igazolás sem kezdett ilyen gólátlaggal a Ferencvárosban az NB I-ben. Az elmúlt évek legjobb mutatója a 2015–2016-ban 4/2-vel induló szlovák Stanislav Sestáké volt. Az első négy ferencvárosi bajnokiján legalább három gólt legutóbb Ferenczi István szerzett a 2008–2009-es szezonban, ő rögtön nyolcat is, de nem az NB I-ben, hanem az NB II-ben.

Az élvonalban legutóbb a 2004–2005-ös évad elején, a korábban az Újpestben is játszó cseh Robert Vágner kezdett, aki rögtön duplával nyitott az ETO ellen, majd a DVTK kapuját is bevette, aztán a 3. fordulóban nem talált be, míg a negyedikben az MTK-t mattolta. Az idény hátralévő részében azonban már csak két gólt szerzett, 20/6-os mutatóval fejezte be az évadot.

Két évvel korábban, a 2002–2003-as kiírásban Tököli Attila kezdett 4/4-gyel, úgy, hogy az első négy bajnoki meccsén kivétel nélkül gólt szerzett. 30 bajnokin 15 góllal, házi gólkirályként zárt első ferencvárosi idényében – hasonlóan hatékony mutatóval alighanem Paintsil is kiegyezne.

A HÉT GÓLJA 1. – JOSEPH PAINTSIL

A HÉT GÓLJA 2. – UGRAI ROLAND

HAZAI GYŐZELEM NÉLKÜL – A HÉT STATISZTIKÁI

A 11. fordulóra nem lehetnek büszkék a pályaválasztóként játszó csapatok, közülük csak az Újpest és – a Sopronban játszó – Haladás tudott pontot szerezni, tehát egyetlen együttes sem győzött hazai pályán.

Noha nem példa nélküli az eset, azért koránt sem gyakori, hogy egy teljes fordulót nézve egyetlen együttes sem tud pályaválasztóként nyerni. Az előző idényben is előfordult hasonló, egyszer, a 4. fordulóban. Ráadásul akkor még inkább leszerepeltek a hazaiak, mert csak a Ferencvárost fogadó Paks volt jó egy pontra (0–0), a másik öt meccsen vendégsiker született, sőt a hazaiak még egy árva gólt sem tudtak szerezni abban a fordulóban.

A legutóbbi évad 8. fordulójában aztán a pályaválasztók „combos bosszút” álltak, amikor mindegyik mérkőzést megnyerték.

MÉG MINDIG A LOKIÉ A LEGJOBB FORMA, NA MEG VARGA ROLANDÉ – A HÉT SOROZATAI

A Debreceni VSC a hétvégi fordulót megelőzően megnyerte legutóbbi öt bajnokiját, így a legjobb formájában lévő csapatként látogatott Újpestre, és ott 1–1-et játszott. A győzelmi széria tehát véget ért – és ugyanúgy az Újpest ellen szakadt meg, mint a 2014–2015-ös idényben, amikor a sorozatban megnyert hat bajnoki után szintén a lila-fehérek elleni döntetlen jelentette a végállomást (igaz, akkor nem a fővárosban, hanem Debrecenben volt a találkozó).

A hajdúságiak veretlenségi sorozata azonban folytatódik, ez jelenleg hat mérkőzésnél jár, s a Loki még mindig a legjobb formában lévő NB I-es csapat.

Ebben az összevetésben szorosan ott van a DVSC mögött a Ferencváros, amely a 11. fordulóban kétgólos hátrányból fordítva győzött a Balmazújváros otthonában. Thomas Doll csapatának veretlenségi sorozata ugyan csak négy meccsből áll – szemben a debreceni hattal –, de az ezeken aratott négy győzelemmel a zöld-fehérek a második legjobb formában lévő brigádnak mondhatják magukat.

Az alvégen valamelyest hosszabb sorozatokat találunk: a legrosszabb formát felmutató Balmazújváros a Diósgyőr augusztusi, 4–0-s legyőzése óta lejátszott hét meccsén hatszor vereséget szenvedett, s még egy döntetlent (2–2 a Mezőkövesd ellen) tud felmutatni.

A leghosszabb aktív nyeretlenségi széria továbbra is a Mezőkövesdé. A kövesdiek az első két fordulóban legyőzték a DVSC-t, majd a Paksot, ám az azóta lejátszott kilenc bajnoki meccsükön képtelenek voltak nyerni: háromszor ikszeltek, hatszor vereséget szenvedtek.

Sorozatban a legtöbb vereséget a Diósgyőri VTK szenvedte el: a Videoton elleni fiaskó volt a negyedik egymás után.

A végére még két sorozat, ami nem csapatot, hanem játékosokat érint. A Honvéd regnáló gólkirálya, Eppel Márton egymás után negyedik bajnokiján volt gólképtelen, s ilyesmi legutóbb egy évvel ezelőtt fordult elő a válogatott támadóval. Az előző idény elején Eppel augusztus 17-én „zárta el a gólcsapot”, és sorozatban öt pályára lépést követően, november 26-án – éppen a Vasas ellen – nyitotta meg újra. Az angyalföldiek ezúttal 4–1-re nyertek a Bozsik József Stadionban, a kispestiek gólját Danilo szerezte, akinek a 2011–2012-es idényben a „futballősz” is elég volt ahhoz, hogy 16 bajnoki meccsen 14 alkalommal zörgesse meg az ellenfelek hálóját, s nyári visszatérése óta nyolcadik bajnokiján először volt eredményes a kispestieknél.

BP. HONVÉD–VASAS 1–4

A hét pozitív előjelű egyéni sorozata a góllövőlistát immár 12 találattal vezető Varga Roland nevéhez fűződik. A Balmazújváros ellen tizenegyesből eredményes ferencvárosi támadó ezzel beállította az egyéni gólcsúcsát, ugyanis a 2012–2013-as idényt 12 góllal zárta, és annál eredményesebb évadja még nem volt. A legutóbbi négy bajnokiján kivétel nélkül betalált, összesen hétszer – ez a sorozat is egyéni csúcs.

A GYEREKEK, A FELESÉG ÉS A KÜLFÖLDIEK – A HÉT NYILATKOZATA ÉS EGY VITATHATÓ ÍTÉLET

Azt már Horváth Ferenc korábbi csapatainál is megszokhattuk, hogy a szakember hangzatos nyilatkozatokkal irányítja magára a figyelmet. Az edző ezzel a szokásával Balmazújvárosban sem szakított, a hétvégén a Fradi elleni meccset követően is sziporkázott.

„Jól futballoztunk, a döntetlent megérdemeltük volna, de a három pont megszerzése is benne volt a játékunkban. Az első félidőben több gólt szerezhettünk volna, de csak két helyzetünket értékesítettük, hátul pedig megint hibáztunk. A fordulás után mindkét csapatnak voltak helyzetei, nem tartom igazságosnak a végeredményt. Szívesen beszélnék más tényezőkről is, de a feleségemmel úgy döntöttünk, a pénzt inkább a gyerekekre költjük. Azt nem tudom, a gondolatot is büntetik-e” – utalt nagyon finoman, alighanem Iványi Zoltán játékvezető ténykedésére a szakember. Majd még a „mi hiányzott a győzelemhez kérdésre hozzátette: „Na, ha erre válaszolnék, akkor fizetnem kellene.”

Érdekes, hogy az edzők játékvezetők felé intézett kritikái Pintér Attila (PAFC) és Bódog Tamás (DVTK) szezon közben kapott pénzbüntetése után egyre inkább szimbolikus színtérre helyeződnek át. Emlékezhetünk – a múlt héten Bódog már úgy fejezte ki nem tetszését, hogy felült a lelátóra.

Horváth azonban nemcsak a bíróknak, hanem az ellenfélnek, jelesül korábbi csapatának (még játékosként szolgálta a zöld-fehéreket) is odaszúrt egyet finoman: „A város életében egyébként is nagy jelentősége volt a Fradi vendégjátékának, ennyi külföldi még sosem járt itt.” Más kérdés, hogy a szombati meccsen a Balmazújváros kezdőcsapatában ugyanúgy négy külföldi volt, mint a Fradiéban.

Ami pedig az Iványinak intézett kritikát és a leginkább vitatott, a Fradi javára megítélt büntetőt illeti: szándékos buktatásról nem beszélhetünk, de ha a labdát el nem érő Uzoma hozzáért Paintsilhoz (úgy tűnik, egy kicsit hozzáért), akkor az már elegendő lehetett ahhoz, hogy kibillentse az egyensúlyából. Viszont itt jutunk el odáig, hogy minden nézőpont kérdése. Az első félidőben ugyanis hasonló esetben, amikor ugyancsak Uzoma ért hozzá a ferencvárosi Varga Rolandhoz, nem ítélt büntetőt Iványi, pedig legalább akkora kontakt volt a két futballista között, mint a második esetben. Másrészt viszont az angol élvonalban a hétvégén a Tottenhamből Davinson Sánchez félig vállal akkorát lökött a Huddersfield támadóján, hogy az szinte kiröpült a pályáról is, a büntető mégis elmaradt, mondván: ez test a test elleni csata volt. Az ilyen példák láttán érezhetik úgy sokan, hogy nem következetes, nem egységes a játékvezetők ténykedése, még egy-egy meccsen belül sem, pláne nem két különböző futballkultúrát nézve…

S végül egy költői kérdés: vajon mit szóltak volna a Ferencváros szakmai stábjának tagjai, játékosai, szurkolói, ha a Fradi tizenhatosán belül történt volna ugyanolyan eset (persze más szereposztásban), mint a büntetővel végződő Uzoma–Paintsil szituáció, és ezért tizenegyest adott volna a Balmazújváros javára a játékvezető?

AZ ESET, AMIÉRT NEM ADOTT IVÁNYI BÜNTETŐT

…ÉS AMIÉRT IGEN

A Bp. Honvéd–Vasas mérkőzésen, az első félidőben 0–1-nél Davide Lanzafame tizenegyest hibázott. Ha az olasz játékos értékesíti a büntetőt, akkor teljesen másképp alakulhatott volna a mérkőzés. Ráadásul a kispestiek csatárnak nem először gyűlt meg a baja a büntetőkkel…

Felejthetetlen eset a 2013-as, pécsi meccs, amikor Lanzafame addig veszekedett a csapattársával, Leandro Martínezzel a tizenegyes elvégzésén, amíg meg nem kapta a második sárga lapját, és kiállították.

Aztán, amikor 2016 nyarán visszatért Kispestre, az NSO Tv-nek viccesen meg is jegyezte, hogy majd lebokszolják Eppel Mártonnal, hogy melyikük végezze el a büntetőket.

Nos boksz nem volt, de vita igen. Először februárban, amikor Lanzafaménak nem tetszett (nem is örült a gólnak), hogy az MTK elleni, 2–1-re megnyert bajnokin Eppel állt a labda mögé, miközben korábban az olasz négyből négyet értékesített. Ezután áprilisban éppen a Vasas ellen Lanzafame harcolta ki a büntetőt, és Eppel át is engedte neki az ítélet-végrehajtást, de a légiós a mostanihoz hasonlóan hibázott, s a Honvéd akkor is kikapott a piros-kékektől (tavasszal 1–0-ra).

Ebben az idényben viszont Lanzafame a Paks és a Fradi ellen sem hibázott, így valószínűleg szóba sem került, hogy a Vasas ellen ne ő álljon ismét a labda mögé – az újabb rontást követően azonban Eppel megint szúrós szemmel nézhetett rá…

AZ EGYIK SZERDÁN ÍRT ALÁ, SZOMBATON GÓLT LŐTT, A MÁSIK RÉGÓTA VÁRT – A HÉT DEBÜTÁLÓI

Ismét bebizonyosodott, hogy az életnél nincs nagyobb rendező. Kilenc esztendő után a nyáron szerződése lejártával távozott Iszlai Bence a Haladástól, hogy aztán szeptember utolsó napján, immár a Mezőkövesd futballistájaként éppen korábbi csapata ellen térjen vissza az élvonalba. A 27 esztendős középpályás szabadon igazolható játékosként szerdán írt alá új klubjához, nemcsak vezérként futballozott, gólt is szerzett, mi több, közel járt ahhoz, hogy pályafutása során először duplázzon az élvonalban. Csakhogy a korábbi csapattáras, Király Gábor védeni tudta a tizenegyesét, így nem is tudott nyerni a Mezőkövesd a Haladás vendégeként Sopronban – 2–2-re végeztek a csapatok.

A hét másik kiemelést érdemlő debütálója a Vasas cseh légiósa, Vít Benes, akit a nyáron szerződtettek az angyalföldiek, de miután kiderült, hogy csak egy veséje van (egy baleset következtében a másikat évekkel ezelőtt eltávolították), kérdésessé vált, hogy pályára léphet-e egyáltalán a magyar NB I-ben, mert az érvényben lévő hazai szabályok értelmében erre nem lett volna lehetősége. Külön engedéllyel azonban mégis hozzájárultak a sportorvosok a játékához, ám a nyári felkészülés során megsérült, ezért kellett aztán a 11. fordulóig várnia a pályára lépésére. A jelek szerint azonban megérte várni, hiszen a Vasas védelme stabilnak bizonyult a Honvéd ellen Vít Benessel a soraiban, rögtön végig is játszotta az első NB I-es meccsét a cseh védő, aki kezdésnek 4–1-es győzelmet ünnepelhetett a piros-kékekkel.

A TRIPLA MEGVAN, DE HOL A LABDA? – A HÉT JÁTÉKOSA

A hét embere a Vasasban a Honvéd vendégeként triplázó balszélső Remili Mohamed, aki pályafutása során először szerzett három gólt egy meccsen az élvonalban. Korábban ez csak az NB II-ben sikerült neki, igaz, ott kétszer is, mindkétszer a 2014–2015-ös idény őszi szezonjában, előbb a Siófok, majd a Csákvár ellen, érdekesség, hogy azokon a meccseken is idegenben tudott triplázni.

A 32 éves Remili a forduló előtt 165 élvonalbeli bajnokiján 26-szor volt eredményes, három alkalommal jutott két gólig. A támadó a találkozó után szerette volna megszerezni azt a labdát, amivel triplázott a Honvéd ellen, ám a kispestiek otthonában azt a választ kapta, hogy „majd a jövő héten megkeresik, s megbeszélik.”

HIÁBA HÍVTÁK ŐKET A VÁLOGATOTTBA – A HÉT VESZTESEI

Megszakadt a hibátlan sorozat. A DVSC 21 éves játékosa, Varga Kevin eddig mind az öt NB I-es meccsén győzelemnek örülhetett, szombaton azonban pontot veszített csapatával (Újpesten 1–1-es döntetlen született). Ugyanakkor az egyéni veretlenség sem hangzik rosszul, ám a fiatal támadónak még sincs oka örömre. Vasárnap ugyanis műteni kellett, miután egy ütközés következtében eltörött a hüvelykujja. Így hiába kapott meghívót az U21-es válogatottba is, köszönhetően az első öt NB I-es meccsén szerzett három góljának, nem tud részt venni az olaszok elleni, csütörtöki felkészülési meccsen, majd azt követően a törökök elleni Eb-selejtezőn. Viszont két hét múlva, a következő bajnokin, ha kötéssel is a kezén, de várhatóan pályára léphet.

A hét másik nagy vesztese a Vasas balhátvédje, Hangya Szilveszter, akinek betegség miatt ki kellett hagynia a Honvéd elleni bajnokit, ráadásul emiatt Bernd Storck szövetségi kapitány sem számíthat rá a közelgő vb-selejtezőkön, hiába kapott korábban meghívót a Svájc és a Feröer ellen készülő keretbe – a helyére a paksi Szabó János került be.

A VIDI-CSATÁRÉ A HÉT LEGNAGYOBB MŰESÉSE

Ezekiel Henty a DVTK elleni meccsen próbálta megetetni a bírót ezzel a műeséssel, de nem jött be neki, sárga lap lett a „jutalma”.