Vidi: Lazovics valami másra készül – Nikolics a csatárról is beszélt

„A legnagyobb különbség az infrastruktúrában mutatkozik meg, így Magyarországon már február másodikán megkezdődik a tavaszi idény. A bajnokság kiegyenlített, az élen állandóan váltják egymást a csapatok, bármelyik legyőzheti bármelyiket. Szerbiában viszont jobb az utánpótlás, felfedezetlen gyöngyszemeink vannak, és a hangulat is különbözik, hiszen mi a focit szenvedélyesen imádjuk” – mondta.

Ami a Vidit illeti, szerinte minden várakozást túlszárnyaltak, hiszen a terv úgy szólt, hogy az első három évben sikerüljön jelentős eredményt elérni.

„A bajnoki cím már megvolt, elégedettek lehetünk az Európa-ligás szerepléssel is, hiszen az európai kupaporondon másfél év alatt huszonkét mérkőzést játszottunk, búcsúztattuk a Ludogorecet, kétszer megmérkőztünk a Chelsea-vel. Felépült egy új stadion, ezért én személy szerint nagyon boldog vagyok azzal, ahogy haladnak a dolgok. A klubvezetőség és a szurkolók évtizedek óta vártak erre, annak ellenére, hogy a Vidi az egyik legnépszerűbb csapat Magyarországon. Persze, nem szabad elfelejteni a Ferencvárost, a Honvédot és az Újpestet, mert a konkurencia igen erős. Ha összességében nézzük, akkor ilyen jól sikerült idénye sohasem volt a kiválóan szervezett klubnak” – tette hozzá.

Elismerte, hogy a szakmai munkát külföldön is megkönnyíti, hogy olyanokkal dolgozhat együtt, akikkel már a Partizanban is sikereket ért el.

„A szakmai csapat állandó tagjai, Radoje Szmiljanics és Goran Baszarics, mindig velem tartanak, már évek óta kiválóan kiegészítjük egymást. Az ősszel például harmincöt mérkőzést játszottunk, és egyetlenegy játékosunk sem sérült meg. A taktikai dolgokban is nagyszerűen együttműködünk. A kiváló formában levő Marko Scsepovics sokat segített, Danko Lazovics pedig külön mese, ugyanis különleges intelligenciája van, amit képes volt kihasználni a pályán.”

A portál megpróbálta kihúzni Nikolicsból, hogy mit tud a csapatot szeptemberben elhagyó és pályafutását befejező csatárról, de pontos választ nem kapott.

„A profi edző-játékos kapcsolat mellett nagyon közel kerültünk egymáshoz, ma is jó barátok vagyunk. Most valami másra készül, egy sporttal kapcsolatos hivatásra, és biztosan sikeres lesz, mert kiválóan tanul és nagyszerű a beszédkészsége.”

De mit csinál Marko Nikolics, amikor nem a kispadon ül? Hogyan vezeti le a feszültséget, hogyan áll hozzá egy mérkőzéshez? Marad-e elég idő a családra egy ilyen dinamikus munka során?

„Az edzői munka szerelmese vagyok, és fiatal korom ellenére a tapasztalt edzők közé tartozom. Természetesen a család prioritást élvez, hiszen ez adja a legnagyobb erőt és támogatást. A másik oldalt nézve, az elmúlt húsz évben nem sok minden változott, a barátok maradtak, továbbra is ugyanazok a dolgok érdekelnek, ugyanaz a hobbi, ugyanazok a könyvek. Sok barátom jön Magyarországra, legtöbbjükkel együtt nőttem fel.”

Ami a jövőt és az esetleges belgrádi munkát illeti, Nikolics azt mondta, szereti a Partizánt, és úgy érzi, biztosan visszatér egyszer. „A klub mindig számíthat a segítségemre, de azt, hogy mikor találkozunk megint, kettő vagy öt év múlva, nem tudom megmondani. Igyekezni fogok, hogy erőm teljében és ne kimerült trénerként térjek vissza.”