Folytatódik a DVSC vesszőfutása, a Kisvárda Kravcsenko góljával nyert ellene

LABDARÚGÓ NB I
13. FORDULÓ
Kisvárda–Debreceni VSC 1–0 (1–0)
Kisvárda, Várkerti Stadion, 2859 néző. Vezette: Iványi Zoltán
Gólszerző: Kravcsenko (14.)

Kelet-magyarországi el Clásicónak még maréknyi iróniával is túlzás lenne nevezni, de a keleti rangadó kifejezés azért már igencsak helytálló a Kisvárda és a Debrecen összecsapására. Hiszen amióta mindketten az élvonalban vitézkednek, rendszerint parázs csatákat vívtak egymással a szabolcsiak és a hajdúságiak. Ezt lehetett várni most is, hiszen a forduló előtt a tabellán is szorosan egymás mögött voltak a hetedik és nyolcadik helyen, egyetlen pont különbséggel.

Az első percekben gyorsan tesztelték is a mezőnyjátékosok a két kapust – a vendégek hálóját a szlovák Tomás Kosicky őrizte, akinek az idényben ez csak a második meccse volt, az elsőn épp a Ferencváros ellen állt be kényszerűségből csereként… Tizennégy perc után máris maga mögé kellett nyúlnia a korábban éveken át a Serie A-s Cataniát erősítő, immár 33 esztendős kapusnak: Gheorghe Grozav szabadrúgásába középen jól kapott bele a belső védő, Anton Kravcsenko, így negyedóra sem kellett ahhoz, hogy a Kisvárda megszerezze a vezetést.

Ezt követően a Loki megpróbálta átvenni a játék irányítását, de a hazaiak futballjában volt több veszély, két hosszú indításnál is Kosicky kapusnak kellett „kirongyolnia” a tizenhatoson kívülre, hogy megakadályozza az egyértelmű ziccert. A Kisvárda nyugodtabban, összeszedettebben futballozott, és az sem zavarta meg a játékát, hogy a 26. percben sérülés miatt Dajka László vezetőedző kénytelen volt lecserélni a gólt megelőző szabadrúgást kiharcoló Claudiu Bumbát, akit Sztavrosz Cukalasz váltott.

Az első félidő legszebb jelenete Sassá nevéhez köthető: a brazil szélső egy indítás után meghúzta a bal szélen, szépen „elküldte perecért” a testcselére a pályáról csaknem kicsúszó Szécsi Márkot, majd megcélozta a rövid sarkot, de a szlovák kapus nagyot védett. A szünet előtt még Grozav is lőhetett volna két gólt, mind a kétszer már csak a kapussal állt szemben, ám előbb kevéssel a jobb kapufa mellé gurított, néhány perccel később pedig Kosickybe lőtt.

„Játszik a csapat!” – skandálta ekkor a hazai közönség, hiszen a Debrecennek szinte momentuma sem volt.

Feltételezzük, hogy a szünetben az öltözőben Herczeg András debreceni vezetőedző szeme villámokat szórt, ám azt túlzás lenne állítani, hogy felvillanyozva kezdte a második félidőt a DVSC. Ugyanakkor az is kétségtelen, hogy jobban csipkedte magát. Babatunde Adeniji meglódulásaiban rejlett a legtöbb veszély, ő azonban hadilábon állt a középre adásokkal, Varga Kevin sebességét pedig jól semlegesítette a Kisvárda. Ám nem ijedt meg a Dajka-csapat a Loki szünet utáni lendületétől, csaknem tíz perc után visszavette a játék irányítását, és nagy önbizalommal futballozott, ezt több sarkazásos passz is jelzett.

Egyáltalán nem volt benne a gól a Debrecen játékában, de az elmúlt hetekben sokszor fordult elő, hogy a Kisvárda ártalmatlannak tűnő helyzetekből kapott gólokkal veszített pontot vagy pontokat a hajrában, így nem dőlhettek hátra a hazai szurkolók. Ezúttal viszont a Lokiban nem volt annyi erő, hogy egyenlíteni tudjon, igazán nagy lehetősége nem is volt erre, inkább a hazaiak bánkódhattak, hogy nem tudták növelni a különbséget, a 90. percben például Kovácsréti Márk néhány lépés távolságból tévesztette el a kaput.

A jelek szerint nem sikerült kimásznia a gödörből a Debrecennek, amely a legutóbbi kilenc bajnokija közül hetet elveszített, így akár még kiesési gondjai is lehetnek.