Magyar közlöny – Malonyai Péter jegyzete

Nem árulok zsákbamacskát, az én lelkemnek az tett volna jót, ha az MTK belemegy a Megyeri úti meccs elhalasztásába. Nálam még az is belefért volna, hogy felajánlja a halasztást a vírus újpesti támadásáról hallva, de nekem könnyű, nálam nem pontokban, gólokban, méterekben, másodpercekben mérik az erőt, leginkább a sport szellemében.

Ez persze magánvélemény, meglehetősen régimódi, a klasszikus tradíciókon felnőtt kívülálló álláspontja, aki nem fektet a lábakba, fejekbe, nem kérik rajta számon, hogy mi történt egy-egy meccsen, versenyen.

Gyorsan leszögezem, ami a jogi kereteket illeti, nem történt semmi szabálytalan, az Újpest kért, az MTK nemet mondott, mindkét oldalon tették a dolgukat a vezérek.

Nem mellesleg volt már ilyen mérkőzés a két csapat között, igaz, nem ma: 1962 októberében a Népstadionban az első percekben az MTK kapusa, Lanczkor Sándor megsérült, és csere még nem lévén, el is dőlt a meccs. Előbb a center Kuti István állt a kapuba, majd a jobbösszekötő Bödör László váltotta. Az 5:0-s vereség ellenére mindkettőjüknek volt néhány szép védése, ami elismerésre méltó, hiszen az újpesti csatársort Göröcs János és Bene Ferenc fémjelezte.

Nos, a vasárnapi újpesti beugrók enyhén szólva is kevesebb emlékezetes momentummal szolgáltak, hogy a második félidőben, 0–3-nál kétszer annyit volt náluk a labda, azt nem tekintem bravúrnak. Az MTK ugyanis magyar csapat, így szinte természetes, hogy a tulajdonképpen már megnyert meccsen nem erőlteti meg magát.

Mindenesetre nem volt tanulság nélküli a kilencven perc. Kezdve azzal, hogy vírus ide vagy oda, a két csapat átlagéletkora nagyjából egyforma volt, s folytatva, ami ebből következik: az újpesti ifjak közel sincsenek ahhoz a nívóhoz, ami az MTK fiataljait jellemzi. Törvényszerű ez, hiszen nem emlékszem arra, mikor épített be egy-egy saját nevelésű fiatalt, egyáltalán hazai termésű ifjú tehetséget a Megyeri úti klub. Más filozófia – mondják az okosok, ami egy-egy vezetői mentegetőzésben biztosan megvédhető okoskodás, ám ne feledjük, hogy a forduló előtt is csak középszerű (6. hely) Újpestben az előző mérkőzés, a magyar (?) derbi (Ferencváros: 0–2) kezdőjében kilenc külföldi volt. Két honfitársam közül Simon Krisztián tősgyökeres újpesti, Csongvai Áron viszont máshol ismerkedett meg a futballal.

Az pedig szintén belefér a szabályokba, hogy a kispadon ülők nem vesznek föl maszkot – ezzel együtt csak remélni tudom, a vírus is olvassa a Magyar Közlönyt.