Sajátíttassák el a felvállalást! – Szöllősi György jegyzete

SZÖLLŐSI GYÖRGYSZÖLLŐSI GYÖRGY
Vágólapra másolva!
2022.02.10. 23:26

Fórián Zsolttól, az MLSZ Edzőképzési Központjának vezetőjétől az NSO olvasói elsőként megtudhatták, hogy a „futballfilozófiánkat négy szintből álló piramis képviseli”, amelynek „legalján a magyar futballtradíció található”. Hogy miért éppen a legalján? Talán azért, mert mindennek ez az alapja. Remek!

„Bár tudjuk – folytatta a tanító úrból lett képzési vezető –, melyek a nemzetközi labdarúgás jellemzői és trendjei, alapvető fontosságú a nemzeti karakter megőrzése, illetve erősségeink és gyengeségeink ismerete. Szeretnénk, ha azokat mindig, minden körülmények között figyelembe vennénk, s azokra építenénk.”

Mármint építsünk a gyengeségeinkre?

De olvassuk tovább: „A következő szint a kezdeményező játékfelfogás elsajátítása.” (Külföldi topbajnokságból nemrég visszavonult válogatott játékos barátom szerint amúgy a futballban épp annyira tudsz kezdeményezni, amennyire az ellenfél engedi.) Aztán: „A nemzetközi labdarúgásban az az értékes, aki nyomást tud gyakorolni az ellenfelére, egyúttal képes teher alatt futballozni, valamint gyors az átmenetekben – tehát tudja kezelni ezeket az ingereket.” Sőt: „Éppen ezért szeretnénk inspirálni az edzőket, hogy minél alacsonyabb korosztályban sajátíttassák el játékosaikkal a kezdeményezés felvállalását.”

Ha nekem gyerekként azt mondják, legyek gyors az átmenetekben, tanuljak meg kezdeményezni (sőt sajátíttassák el velem a kezdeményezés felvállalását), nyomást gyakorolni és kezelni az ingereket, holott én inkább csak gólt szeretnék lőni, biztosan elmegy a kedvem a futballtól, amely amúgy roppant élvezetes játék.

A „két szint” után ugyanis a harmadik „pillér” következik, „az alapelvek és játékhelyzetek”. Tudniillik „akkor értékes egy labdarúgó, ha megfelelően old meg játékhelyzeteket, gyorsan, alapelvek mentén dönt”. Hát szerintem Zlatan Ibrahimovic elég értékes labdarúgó, de hogy alapelvek mentén oldana meg játékhelyzeteket, azt őszintén kétlem, ha csak nem tekintjük kézenfekvő alapelvnek a mindenáron való győzni akarást. Amihez viszont bizonyosan nem magyartalan mondatok és hajmeresztő képzavarok vezetnek. Bár bevallom, már a szóhasználat is megrettent: „fejlesztés”, „piacképes”, „keretrendszer”, „módszertan”, „célkitűzés”, „mikrocsoportok”, „sarokpontok”, „kinevelni” és így tovább. A futball egyik legvonzóbb tulajdonsága éppen az, hogy az efféle tudálékos mesterkéltség speciel semmire sem használható a pályán. Szerintem az öltözőben sem.

Eljutunk egyébként a piramis csúcsához is („a játékos- és csapatfejlesztés”). Sőt: „A filozófiai piramist körbefogja a pedagógia, vagyis a pozitív tanulási környezet kialakítása, illetve a labdarúgás komplexen kezelésének szemlélete.” Próbálom elképzelni, amikor a – filozófiai! – piramist körbefogja a komplexen kezelés pedagógiai szemlélete, a posztmodern költészetre is nyitott vagyok, de ez az eszmefuttatás azért kihívás elé állít.

Mindenesetre Mezey György, Bicskei Bertalan, Prukner László, Szalai László, Sisa Tibor, Jörg Daniel után most Fórián Zsolt ígéri, hogy az edzőképzésben általa bekövetkező „újabb koncepcióváltás” néhány év múlva eredményt hozhat. Bárcsak így lenne!

A Nemzeti Sport munkatársainak további véleménycikkeit itt olvashatja!

Legfrissebb hírek
Ezek is érdekelhetik