Játékvezetés: Ilyen szakma ez, mindig a hiba marad meg a szurkolókban – Bognár Tamás

– Miközben gratulálok az Év játékvezetője elismeréshez, hadd kezdjem a következő kérdéssel: mi baja a Ferencvárossal?
– Mi lenne? Az égvilágon semmi – mondta Bognár Tamás FIFA-játékvezető, aki osztályzataink alapján az OTP Bank Liga legjobb futballbírója lett. – Újpesten azt mondják, őket nem szeretem, Kispesten meg azt, hogy mindig a Honvéd ellen tévedek – ilyen szakma ez. Mindig a hiba vagy az általuk tévedésnek vélt ítélet marad meg a szurkolókban, soha nem a jó ítéletek.

– Amikor megjelent a rangsor, akkor is sok fradista kommentelt, és mintha nagyon nem lenne népszerű az Üllői úton.
– Nekem ezzel nincs bajom. Emlékszem két esetre: amikor Felcsúton a Vidi ellen Pátkai Mátét nem állítottam ki, és amikor ugyanott Otigba Kenneth ellen tizenegyest fújtam, ezt követően rajtam ragadt, hogy nem kedvelem a Fradit. A játékvezetés ilyen, ha lemegy tíz meccs probléma nélkül, az senkit sem érdekel, jön egy vitatott ítélet, és máris fontos, ki a játékvezető. A szurkoló elfogult a csapatával, ami teljesen normális, és nemigen érti meg, hogy nekünk nincs Fradi, nincs Újpest, nincs hazai, nincs vendégcsapat, csak szituáció van, amelyről el kell dönteni: belefér vagy nem? Szabályos vagy nem?

– Azért sok vita övezi a VAR-rendszert…
– Valóban, ez új tényező, ismerkedési fázisban vagyunk, mindenkinek szoknia kell, de az biztos, hogy mondjuk négy lesgól és két elmaradt, egyértelmű tizenegyes már nem lehet egy meccsen. Ez így van jól, mi sem szeretnénk, ha egy téves ítélet döntene a bajnoki címről, nemzetközi kupaindulásról, kiesésről.

– Önt is kisegítette a VAR?
– Volt rá példa. A VAR védőháló, amely megóv minket a súlyos, a mérkőzés végeredményét befolyásoló hibától. Óriási eredménynek tartom, hogy az MLSZ vezetősége minden feltételt megteremtett ahhoz, hogy a rendszert a magyar bajnokságban is használni tudjuk. Emögött rengeteg munka van a Hanacsek Attilla vezette JB-elnökség, illetve a közreműködő játékvezetők, asszisztensek részéről is. A bírók igyekeznek mindent megtenni, hogy jelentősebb hiba nélkül vezessék le az adott találkozót, de ahogy a játékosok, mi is követünk el hibákat. Pakson volt egy kisszöglet, a nézők talán nem értették, mit néznek olyan sokáig vissza, hiszen szögletnél hogyan lehetne les, de akkor, ott kivételesen az volt, és jól jött a VAR segítsége. Mindenképp tanulságos játékhelyzet volt. A Honvéd mérkőzésein előfordult egy-egy kezezés, amelyekre emlékszem, szabad szemmel talán nem is látható érintés, de a szuperlassítás megmutatta, mi történt, így a helyes döntést tudtam meghozni.

– Az egész éves teljesítményét ismerték el azzal, hogy ismét ön vezethette a Magyar Kupa döntőjét?
– Úgy gondolom, igen. A Magyar Kupa-­döntő részesének lenni minden szereplőnek megtisztelő feladat. Ha a szakmai véleményemre kíváncsi, úgy gondoltam, hogy tavasszal négy-öt kollégám is kiegyensúlyozottan teljesített, és várható volt, hogy közülük kerül majd ki a döntő játékvezetője – reméltem, egy vagyok közülük. Másodszor vezethettem a Puskás Arénában, negyvenezer ember valóban nagyszerű futballhangulatot teremtett, ilyen légkörben játékvezetőként is hatalmas élmény pályára lépni. Jó propagandája volt a magyar labdarúgásnak.

– Vége az idénynek, eljött a pihenés ideje?
– Még nem, folyamatosan edzésben vagyok, mert egy Nemzetek Ligája-mérkőzés még vár rám. Heti hat nap terhelés az edzésprogram, ha mérkőzést vezetek, három erősítő és két futóedzésen veszek részt, Horváth Erik személyi edzőm felügyelete mellett. Egyedül még elfutkározok, de amikor fáradt az ember, nem árt, ha van valaki, aki motiválja, ellenőrzi… Ha nincs mérkőzés, három erősítés, három futóedzés a program, és így jó állapotban várhatom a nyári felkészülést a következő idényre.