Népsport: az újpesti futballistákat kizárták a fürdőszobából

Hiába volt erősen kiemelt meccs a Hungária–Újpest az első osztály 5. fordulójában, a nézőszámot illetően borúlátó volt mindenki. Langfelder Ferenc, az újpesti vezér megmosolyogta azokat, akik húszezer nézőt vártak.„Idén már annyi csalódás ért, például Nemzeti elleni mérkőzésünkön összesen 506 fizető néző volt” – mondta. Más kérdés, hogy hivatalosan 2000 nézőt regisztráltak, hiába a potyajegyek nagy korszakát élte a magyar futball.

Azért nem voltak kevesen a rangadón, 12 ezren figyelték, mire megy egymással a két csapat. A Hungária pontveszteség nélkül állt, az Újpestnek már volt egy döntetlenje (a Budai 11 ellen 3:3). Úgy tartották, hogy a Hungária csatársora dinamikusabb, a két halfsor azonos nívón áll, a védelemben pedig az Újpest az erősebb.

„A különleges tét sem hiányzott, hiszen Gutwillig Imre, a kék-fehérek fődrukkere egy jól táplált sertést ajánlott fel győzelem esetére”     – kürtölte világgá a Nemzeti Sport, hozzátéve, hogyha az Újpest keresztülhúzza a számítást, a disznót elteszik a Ferencváros elleni mérkőzésre.

Nos, a disznótor elmaradt, a hazai csapat csak nagy nehezen tudta döntetlenre menteni a meccset.
Amely előtt örömhír volt, hogy a pályának nem ártott a heti esőzés, a gyep  „az angol futballpályákra emlékeztetően zöldellt a nézősereg előtt. Minden tekintetben alkalmas volt arra, hogy nagyszerű játék, nagy mérkőzést jellemző küzdelem fejlődjék ki rajta”– ne feledjük, akkor még a Hungáriáé volt az egyetlen füves pályánk.

A Hungária öltözőjében Brüll Alfréd elnök Kalmár Jenőt szólította meg: „Jenő, ha három méterről a kapu fölé emeled a labdát, ne merj a szemem elé kerülni…!”    Kalmár Jenőnek aztán tényleg volt annyi helyzete, hogy főszereplő legyen, de nem ment neki a játék.

Már a 2. perc gólt hozott, újpestit. Jávor Pál átadása után Avar „Ricsi” a lesre is figyelve ugrott ki, s amíg a Hungária-védelem reklamált, 10 méterről nagy erővel lőtt a kapuba (0:1).

Az Újpest széllel szemben is „impozánsan tör újabb eredményre, míg a Hungária-csatársor még az akciók csirájáig sem jut el”  . Legalábbis a 28. percig, amikor Kalmártól elpattant a labda, ám Titkosnak éppen lábra jött, s ő rögtön lőtt. Aknai János későn dobta magát, a labda a kapufa mellett a hálóba csúszott (1:1).

A szünetig még jött egy gólváltás. A 33. percben Wéber Lajos faultja miatt szabadrúgás, Víg János a kapu elé ívelt, Szabó Antal kiütötte a labdát, Sáros Miklós lövését blokkolták, végül Avar P. Szabó elé gurította a labdát, s ő nyugodtan a hálóba helyezett (1:2). Öt perccel később jött az egyenlítés, szöglet után Cseh „Matyi” elé pattant a labda az ötösön, rálőtte, s ezzel 2:2.

Félidőben az öltözők nyugodtak, csak az újpesti kapus, Aknai mentegetőzik: „Nagy pechem volt mind a két góllal! Becsapott a szél, a labda gurulását lassító fű és a nap.”    Szóval, csak a szokásos…

A második felvonásban esett a színvonal, de két gól is. A 77. percben az Újpest harmadszor is vezetést szerzett, Avar harcolt a 16-oson, a labda balra pattant, a jókor jövő Jávor rálőtte, és besurrant a jobb kapufa töve mellett (2:3). Már elkönyvelték a vendégsikert, amikor a 88. percben Ottávi Ferenc félmagas beadása után a labda Szalay Antal lendülő kezén akadt meg. Vitatható a szándékosság, de„a 11-es megadása a bírói megítélés dolga”  . Barátky Gyula belőtte a büntetőt, s ezzel 3:3 a vége.

Legalábbis a meccsnek, mert: „A csapatok lefelé vonultak, amikor váratlan esemény kavarta fel a megnyugodni kezdő kedélyeket. A közönség legtöbbje csak annyit talált eleinte feltűnőnek, hogy valaki – Ottávi – a földön fekszik. (…) Csak a közelállók láthatták, hogy Víg, az Újpest balfedezete a mérkőzés lefújása után belerúgott Ottávi térdébe. A fiatal szélső összeesett, Víg pedig el akart tűnni a dicső tett színhelyéről, de (…) Takács Béla, a Hungária segédedzője és Újvári, a Hungária tartalékkapusa, továbbá Goda, az Újpest szertárosa fogta körül a kijárat felé tartó Víget, akit a nézőtér heves tüntetéssel fogadott.”

A játékoskijáró közelében Víg kapott egy rúgást, Borsányi Ferenc összeszólalkozott egy sértegetővel, P. Szabóra lesújtott egy bot. Viszont az az igazi izgalmak most kezdődtek – az öltözőben.

Senkey Imre, a Hungária edzője magából kikelve kiáltozik:  „Gyalázat! Felháborító! Le van fújva a meccs és akkor terítik le szegény gyereket! Ilyet csináljon egy profijátékos a másikkal szemben, mikor tudja, hogy ez a másiknak az egzisztenciájába kerülhet. Ezekkel nem fürdünk együtt, mert én nem állok jót ez után az aljas merénylet után semmiért.”    Langfelder rögtön tiltakozik:  „Az nem lehet, mert mi fürdővel együtt béreltük ki a pályát. Mi pályabért fizetünk. Legyetek nyugodtak, hogy a bűnös el fogja venni méltó büntetését, de a fürdőből kizárni a csapatot, ilyet nem lehet csinálni!”   Víg is kiabál: „Ez a vendéglátás! Engem a vörös Takács pofon ütött még kint a pályán, pedig nem is rúgtam meg Ottávit! Elesett mellettem, ő akart lenni a mérkőzés hőse!”

A fürdő ajtaja zárva, bent a Hungária fürdik. Langfelder odamegy: „Langfelder Ferenc áll itt, nyissák ki!”      Onnan visszakopognak, nem éppen finoman. Az újpesti játékosok az öltözőben lázonganak, fürödni akarnak. Borsányi békíteni próbál, az ajtóhoz megy: „»Nyissátok ki, gyerekek, fürödni szeretnék«. Belülről a válasz: »Majd a legközelebbi meccsen!«”

És jön a botrány legcsúnyább jelenete. Az ajtó kinyílik, „több Hungarista áll ott, amikor Víg odaugrik és a vörös Takács arcába üt. »Most visszaadtam a kölcsönt!« Aztán hirtelen kitör a béke a játékosok jóvoltából, a hazaiak beengedik a vendégeket, együtt fürödnek, vígan beszélgetnek, a meccsről. „Kővágó nótába kezd, és Titkossal együtt fújja: »Szeressük egymást gyerekek!«”

Borsányi megkérdezi: „Gyerekek, melyiktek mondta, hogy a jövő meccsen fürödhetek majd? Figyelmeztetem az illetőt, hogy a legközelebbi Újpest–Hungária meccs Újpesten lesz!”   A riposzt nem marad el, hiszen Kalmár rávágja:  „Nem baj, Borcsa! Majd viszünk magunkkal vizet vödrökben!”

Az Újpest házivizsgálatot tartott az ügyben, ahol kiderült, hogy Ottávi és Víg a lefújás előtti pillanatokban összecsaptak, mindketten elestek. Ekkor fújta le a meccset Iváncsics Mihály. Víg lehetségesnek tartotta, hogy az összecsapásban megsérült Ottávi, de ez nem a meccs után történt. Takácsék félreérthették a helyzetet, rátámadtak, Újvári József torkon ragadta, Takács pedig pofon ütötte.

Langfelder Ferenc összefoglalásában: „Víg gentlemannek a vallomása hajszálnyival sem érdemel kevesebb hitelt, mint Senkey gentlemané és Takács gentlemané, tehát a szövetségre hárul az a feladat, hogy a valóságot kihámozza majd a vallomásokból. Egy ember hibája miatt nem lehet az Újpest fair csapatát megsérteni és kizárni a fürdőből.”

Úgy látszik, neki a fürdés volt a legfontosabb…

Két nappal később már Ottávi is szelídebben beszélt Vígről: „Lehet, hogy a nagy iramban nem tudott már megállni. Hogy a bíró fújt és hogy Víg belém jött, e között pár másodperc telhetett el.”

Végül november elején ítélt csak a fegyelmi bizottság, addig elvitatkozgattak felek. Víget kétrendbeli fegyelmi vétségben találták bűnösnek (Ottávi megrúgása, Takács Béla megütése), ezért két hónapra eltiltották és 80 pengő pénzbüntetést kapott. Rajta kívül csak a (tartalék)kapus Újvári járt rosszul, Víg fojtogatása miatt egy hónapig nem védhetett 40 pengő befizetése mellett.