Címlapsztori: Több gól, több néző, kevesebb döntetlen – jobb lett az NB I!

Most jó beszélgetni a magyar futballról. Egy-egy labdarúgó-bajnokság színvonalára, minőségére nincsenek objektív mérőszámok, de ha a gólok száma és a nézőszám egyaránt nő, biztosan beszélhetünk egyfajta javuló tendenciáról, hiszen a futballt gólra játsszák és a szurkolókért van – minél több gól születik, annál jobban szórakoznak a drukkerek, és talán többen is mennek ki a stadionokba. Az OTP Bank Ligában tizenegy forduló, vagyis a bajnokság első harmada után (igaz, a 4. forduló elhalasztott Mezőkövesd–Ferencváros meccsét december 6-án 20 órától rendezik meg) a mérkőzésenkénti gólátlag és átlagos látogatottság eddig a legmagasabban alakul 2000 óta, vagyis ebben az évszázadban. Ráadásul az összecsapások eredményei is azt mutatják, hogy a csapatok több kockázatot vállalnak a győzelem érdekében, mint a 2022–2023-as kiírásban, ugyanis arányosan jelentősen csökkent a döntetlenek száma.

HUSZONHÁROM ÉVES CSÚCS DŐLHET MEG AZ IDÉNY VÉGÉRE

Kezdjük a részletekbe menő összegzést a nézőszám alakulásával. Azzal nem árulunk el nagy titkot, hogy a múlt vasárnapi Ferencváros–Újpest (3–0) rang­adót látták eddig a legtöbben a helyszínen, pontosan 20 357-en. Ez volt a negyedik olyan mérkőzés az idényben, amelyre tízezernél többen váltottak jegyet és a negyedik olyan találkozó, amelyre minden létező belépőt eladtak. A klubok által megadott hivatalos adatok alapján a legkevesebben eddig a 9. fordulóban megrendezett Puskás Akadémia–Kisvárda­­ ­(1–0) mérkőzésen voltak, 1120-an.

A derbi után a második legtöbb nézőt vonzó meccs a 9. fordulóban rendezett Ferencváros–Debrecen (2–2) mérkőzés volt 12 793 nézővel. A következő a sorban a 10. fordulós Diósgyőr–Ferencváros ­(1–2, 12 178 néző), amely az első olyan a felsoroltak közül, melyet nem a Groupama Arénában rendeztek meg. A negyedik legnézettebb az FTC Puskás Akadémia elleni vesztes hazai meccse volt 10 527 néző előtt, de a legnagyobb érdeklődéssel kísért összecsapások sorában 5. Diósgyőr–Debrecen (3–1) mérkőzést is csaknem tízezren, 9518-an látták – az említettek közül ez az első olyan párosítás, melyben nem volt érdekelve a Fradi.

Érdekes, hogy a fordulónkénti átlagokat nézve, a telt házas derbi ellenére nem a 11. kör volt a leglátogatottabb, ugyanis a másik öt mérkőzésen együttvéve is csak 11 173-an voltak a lelátókon. A 2023–2024-es idényben a legtöbb néző a 3. fordulóban volt (33 065 néző), mérkőzésenként átlagosan 5511. A második helyen a 10. forduló áll 5305-tel, majd a 11. következik 5255-tel.

A magyarfutball.hu összesített, évtizedekre visszanyúló statisztikáiból az is kiderül, hogy jelenleg ebben az idényben 4599 a meccsenkénti átlagnézőszám. Ez most több mint ezerrel magasabb, mint az előző évad átlaga (3539), ami 10 éves csúcsot jelent. Ha a mostani, 4500–4600 közötti átlagot tartani tudja az NB I, az a 21. század legmagasabb nézőszámátlagát eredményezné az idény végén. A statisztikák szerint ugyanis 2000 óta a legmagasabb számot a 23 évvel ezelőtti, 2000–2001-es idény hozta, akkor átlagosan 4370-en jártak NB I-s meccsekre.

Az előző idényekhez képest egyértelmű emelkedés három fő okra vezethető vissza. Az egyik, hogy a korábbiakhoz képest is közönségszórakoztatóbb játékot produkáló, több gólt szerző Ferencváros mérkőzéseire az Üllői úton majdnem hétszázzal többen kíváncsiak, mint a legutóbbi évadban (10 430-ről 11 127-re nőtt a szám), míg az FTC vendégjátékaira több mint kétezerrel nőtt meg az érdeklődés (5176-ról 7388-ra). Nagyon sokat számít az otthon 8311-es átlagnézőszámot produkáló Diósgyőr visszatérése az NB I-be, a harmadik fontos tényező pedig, hogy Újpesten átlagosan 1500-zal többen vannak a Szusza Ferenc Stadionban, mint a 2022–2023-as idényben (5238 az átlag).

ÁTLAGBAN TÖBB MINT HÁROM TALÁLAT: ERŐS A TÁMADÓFUTBALL

A labdarúgó NB I a 2015–2016-os idénytől tért rá a 12 csapatos, 33 fordulós lebonyolításra, azóta a mostani idény 10. fordulójának harminc gólja, illetve ötgólos meccsenkénti átlaga volt a 2. legmagasabb. A 10. forduló mindegyik mérkőzésén esett legalább három gól, az átlagnál is több volt az Újpest–KTE (5–3) és a ZTE FC–Paks (2–5) találkozón, de nagyot szólt a Puskás Akadémia 5–0-s idegenbeli sikere is az MTK Budapest otthonában. Harmincnál több gól az elmúlt nyolc évben csak egyszer született egy fordulóban, a 2020–2021-es évad utolsó, 33. játéknapján 33 (5.5-ös átlag). Azt megelőzően a 2000–2001-es idényben, a szintén tizenkét csapatos (de nem harminchárom fordulós) bajnokság 22. fordulójában értek el az ötgólosnál nagyobb, 5.333-as átlagot. A 10. forduló harminc gólja után a legutóbbi, 11. körben is született tizennyolc.

Ezeknek is köszönhetően a 2023–2024-es évad jelenleg 217 gólnál és 3.33 gólos meccsenkénti átlagnál tart. A Nemzeti Labdarúgó Archívum összesítése szerint a 2000–2001-es idény óta a legmagasabb gólátlagot a 2007–2008-as kiírás hozta 3.08-as átlaggal – ha a csapatok a folytatásban sem vesznek vissza, a mostani lehet az évszázad eddigi legmagasabb gólátlagát hozó idénye az NB I-ben. A 217 gólon 107 játékos osztozott, közülük 49-en légiósok. A góllövőlistát azonban a magyar válogatott Varga Barnabás vezeti nyolc góllal, és a legjobb tízben további három magyar labdarúgó található: Windecker József (Paks, hat gól), Bognár István (MTK, négy gól), Németh Krisztián (MTK, négy gól). Ennek alapján jó esély mutatkozik rá, hogy a legutóbbi négy idényhez hasonlóan ezúttal is magyar gólkirályt avassunk (legutóbb a 2018–2019-es idényben volt külföldi gólkirálya az NB I-nek, akkor az olasz Davide Lanzafame holtversenyben végzett az élen Holender Filippel).

Mint már utaltunk rá, a gólátlag emelkedésében főszerepet játszik a Ferencváros korábbiaknál jóval gólerősebb játéka. Az FTC tíz meccs alatt, Máté Csaba, majd Dejan Sztankovics vezetésével harminchárom gólt szerzett, vagyis az átlaga éppen megfelel a bajnokság átlagának (3.3). Ez a Fradi esetében az előző évadhoz (1.87) képest jelentős emelkedés, de a 2015–2016-os idénytől nézve hétéves rekordot is eredményezhet (ha a címvédő tartani tudja ezt a termést a folytatásban is), ugyanis ez idő alatt eddig a 2018–2019-es kiírásban Szerhij Rebrov vezetőedző irányításával elért, meccsenkénti 2.18 gól jelentette a csúcsot. A jelenlegi idényben a fővárosi zöld-fehérek három meccsen is szereztek már hat gólt (az MTK, a ZTE és a Paks ellen), egyszer pedig ötöt (a Fehérvár ellen)

EDDIG CSUPÁN TIZENEGY IKSZ – HAJTÓSABBAK A BAJNOKIK

Lényeges változás még az előző idényhez képest, hogy eddig a 65 mérkőzésből csak 11 végződött döntetlenül, tehát a meccseknek csak a 17 százaléka, miközben 2022–2023-ban 30 százalék, 2021–2022-ben 27 százalék volt ez az adat. Az előző idényben három olyan csapat is volt – a Vasas, a Kisvárda és a Kecskemét –, amely a mérkőzései több mint harmadán játszott döntetlent. Most viszont öt olyan is van – Ferencváros, Diósgyőr, Kecskemét, Mezőkövesd, Kisvárda –, amelyik csak egyszer ikszelt eddig. A gólok számának emelkedése és a döntetlenek csökkenése azt jelzi, hogy nyíltabb, bátrabb futballt kezdenek játszani a csapatok. A vereség elkerülése helyett egyre több gárda vállal kockázatot a győzelem érdekében. Jól mutatja ezt az is, hogy eddig csupán egy mérkőzés zárult gól nélküli döntetlennel (MTK–Kisvárda).

Hogy a kedvező tendencia kitart-e az idény végéig, abban csak reménykedni tudunk, de kijelenthetjük, hogy a 2000-es évekkel, de akárcsak az elmúlt néhány évvel ellentétben is egyre több a kiváló hangulatú, telt házas és kimondottan közönségszórakoztató mérkőzés a hazai élvonalban. A sok 0–0-t (az előző idényben összesen 16 volt) kezdik felváltani a sokáig emlékezetes, 3–3-as (Puskás Akadémia–Újpest, Fehérvár–ZTE) vagy éppen 5–3-as (Újpest–Kecskemét, ill. Fehérvár–FTC 3–5) meccsek, no meg olyan nagyszerű gólok szolgáltatják a beszédtémát, mint Gruber Zsombor (Puskás Akadémia) szólója volt a múlt héten a DVSC ellen, vagy mondjuk a kecskeméti Szuhodovszki Soma csaknem harmincméteres bombája Újpesten. Ráadásul néhány héttel azelőtt, hogy a válogatott sorozatban harmadszor kijuthat az Európa-bajnokságra.

Jó most a futballról beszélgetni – a magyar futballról.