Horváth Dávid: A pofonok után sem estünk szét

– Újoncként simán bennmaradtak, sőt a negyedik helyre is odaérhetnek – elégedett?     
– Valóban, ha minden jól alakul, matematikai esélyünk marad a negyedik pozíció megszerzésére, de csak részben van a saját kezünkben a sorsunk – mondta a Nemzeti Sportnak Horváth Dávid, az MTK Budapest vezetőedzője. – Szombaton a negyedik helyezett felcsútiakat fogadjuk, mindenképpen nyernünk kell. De miután a biztos bennmaradást tűztük ki célul, ezután pedig a tabella első felét, a jelenlegi hatodik hely is szépen mutat. Az idény előtt látni lehetett, a negyedik és a tizedik helyezett csapatok között minimális a különbség, egy-két jobban vagy rosszabbul alakuló meccs dönthet, ki hol végez. Külön öröm nekünk, hogy a 2015–2016-os élvonalbeli idény óta – akkor ötvenegy pont állt az MTK neve mellett – a második legtöbb pontot szereztük az NB I-ben. És még valami: a Sporttudományok Nemzetközi Központja azt vizsgálta, hogy a klubok milyen százalékban foglalkoztatnak saját nemzetiségű, valamint saját nevelésű játékosokat, s világviszonylatban a huszadik helyen zártunk, idehaza pedig az elsőn. Ez persze nem véletlen, hiszen Selei András klubigazgató vezetésével ezt a koncepciót dolgozta ki az MTK. A tehetségeket játszatjuk, bízunk bennünk, a fiatalperceink száma is magas.

– Az MTK kispadján még 2022 májusában négy bajnokin ült megbízott vezetőedzőként, amelyeken 10 pontot szerzett csapatával, de az élvonalban maradást nem sikerült kiharcolni. Ekkor még nem maradt, de az év októberében kinevezték az akkor NB II-es csapat vezetőedzőjévé, s azóta is irányít – álomszerű történetnek éli ezt meg?
– Nem feltétlenül megszokott, hogy valakit hagyjanak dolgozni akkor is, ha esetleg gödörbe kerül a csapat. Megkaptam a bizalmat: az NB II-ben az 5. helyen vettem át az együttest, másodikként jutottunk fel, jelenleg pedig stabil középcsapat az MTK. Arra vagyok a legbüszkébb, hogy amit akkor kitűztünk célul, hogy fiatalokat építsünk be, valamint adjunk felnőtt-, illetve utánpótlás-válogatottakat, elértük. Igaz, ehhez kellettek a rutinos futballistáink is, akik sokat segítették a srácokat.

– Tenne valamit másképpen, ha visszagondol az idényre?
– Igen. Emlékezhetünk, akadtak szégyenfoltok, gondoljunk csak a Ferencvárostól és a Puskás Akadémiától kapott hat-hat és öt-öt gólra. Több nagy pofonba is beleszaladtunk, de legalább a hibáink a felszínre kerültek. Az MTK erejét mutatja, hogy rendre felálltunk a padlóról, és elindultunk előre.

– Ha egy meccset, mozzanatot kellene kiemelnie az idényből, melyik lenne az?
– Több szempontból is a ZTE elleni hazai bajnoki tavaly novemberben. A meccs előtti éjszaka hunyt el édesapám, rettenetesen nehéz volt leülni a kispadra, de a játékosok erőt adtak. Érzelemdús meccs volt, nyertünk 2–0-ra, az egyik gólt Kocsis Gergő szerezte, akinek úgyszintén abban az időszakban ment el az apukája. A győzelem megszerzése azért is volt fontos, mert előtte négy vereséget szenvedtünk és egyszer ikszeltünk, nagyon kellett a három pont. Felejthetetlen mérkőzés volt – az a kilencven perc megmutatta, milyen összetartó a közösségünk, s mire képes a futball.

– Hogyan éli meg, hogy a legfiatalabb edző az élvonalban?
– Nyilván nem ezzel a gondolattal kelek és fekszem, de

– Mennyi változás történhet a keretben a nyári szünetben?
– A házi gólkirályunk, Bognár István nemrégiben hosszabbított szerződést, ez egyfajta erősítés nekünk. A tavaly Achilles-ín-szakadást szenvedő védővel, Bobál Dávidra a tervek szerint a következő idényben már biztosan számíthatunk. Számos pozitív példa van itthonról, hogy kulcsfontosságú a folytonosság, így jelentős változásra nem lehet számítani. Természetesen vannak kiszemeltjeink, de még sok a kérdőjel. A következő idényben is magabiztosan bent kell maradnunk az NB I-ben, s ha nem is a Ferencvárost ostromoljuk majd, nyilván szeretnénk minél előrébb végezni tabellán. Az őszhöz képest a tavasszal már jobb játékot mutattunk, ha töretlenül fejlődünk, szép időszak vár ránk.