Legutóbbi mérkőzésére, a bosnyákok ellen a Nemzetek Ligájában öt NB I-es játékossal, közülük három fradistával a kezdőben állt ki a magyar labdarúgó-válogatott. Nem volt ez mindig így, korábban többször is az volt az ember érzése, hogy erősen „légiósnehéz” a csapat, még akkor is, amikor például a ferencvárosiak a nemzetközi porondon vitézkedtek. Nyilván nem a topligásokat kellene lecserélni – bár például Dibusz semmivel sem nyújt(ott) rosszabb kapusteljesítményt a lipcsei Gulácsinál –, de néha bizony a magyar bajnoknál gyengébbnek tűnő külföldi klubból is könnyebben ott lehetett lenni az elitben. E fejtegetés aktualitását az adja, hogy a svájci Lausanne, ahonnan az FTC megvásárolta Szalai Gábort, ebbe a kategóriába tartozik, kerete értéke a Transfermarkt szakhonlap szerint mintegy 32 millió euró, szemben a zöld-fehérek 59 milliójával.
A 24 éves belső védőt Marco Rossi szövetségi kapitány 2023 májusában hívta meg a válogatotthoz, akkor, amikor még a Kecskemét játékosa volt, ám végül nem lépett pályára címeres mezben. Az idén januárban szerződött Svájcba, ami mindenképpen előrelépésnek tűnt, ám nem tudta beverekedni magát az Eb-keretbe. Ehhez nyilván az is hozzájárult, hogy Lausanne-ban egyrészt elmondása szerint nehéz volt beilleszkednie, másrészt nem is játszott „láncharapó” formában. Ennek ellenére a ferencvárosi vezetők láttak benne fantáziát, és most kivásárolták a szerződéséből, kimondottan azzal a céllal, hogy alapemberré építsék be, ha pedig ez megtörténik, a válogatottnál is ugyanúgy azzá válhat ezen a kulcsfontosságú poszton.
Remek perspektíva, mindenki jól járna, ha ez így történne, labdarúgásunk számára egyértelműen kedvező lenne, ha nemzetközi porondon edződő bajnokcsapatának legjobb magyarjai a válogatott erősségeivé is válnának. Az jó kérdés, hogy a Fradi miért nem egyből Kecskemétről hozta el Szalait januárban (akkor a Lausanne, ha minden igaz, mintegy 700 ezer eurót fizetett érte), miért csak most, a Transfermarkt szerint 900 ezerért. Viszont az értéke a két transzfer között 650 ezerről 1 millióra nőtt, így megérheti a pénzét, persze csak akkor, ha tényleg jól teljesít. Közelmúltbeli példákat véve Varga Barnabást megérte megvenni hasonló nagyságrendért, Baráth Pétert kevésbé, az érdekeltek célja az, hogy Szalai sorsa az előbbiét kövesse mind zöld-fehér, mind meggypiros mezben.