– Dolgozott már Újpesten és az MTK-nál, mielőtt hosszú évek után visszatért Magyarországra, Győrbe. Mi vonzza Belgiumból hazánkba?
– A 2012–2013-as idényben Marc Lelievre hívására kerültem Újpestre, s miután Jos Daerden távozott, és Marc lett a vezetőedző az utolsó három hónapban, én lettem a másodedzője – kezdte lapunknak adott interjúját Steven Vanharen, az OTP Bank Ligában a kilencedik helyen álló ETO FC Győr nyáron kinevezett sportigazgatója. − Éppen az ETO ellen kellett volna nyernünk ahhoz, hogy még legyen esélyünk az európai kupaszereplés kiharcolására, de kettő-egyes vereséget szenvedtünk.
– Mostani klubjának ez kedves emlék, a 93. percben Marek Strestík valószínűleg lesről született góljával kiharcolt győzelem után egy héttel megnyerte a bajnokságot az ETO.
– Erre emlékszem, arra nem, hogy ki rúgta a gólt, de kulcsfontosságú lett volna, hogy győzzünk. Az MTK esetében László Csabával kerültem kapcsolatba a LinkedIn-en. Néhányszor találkoztunk Budapesten, mert a játékosok fizikai teljesítményéért felelős segédedzőt keresett. A távozása után a 2015–2016-os idény végéig maradtam, mert a játékosok ragaszkodtak hozzám. Ebben az időszakban ismerkedtem meg a feleségemmel, az ország a főhadiszállásommá vált akkor is, amikor a Legiánál, az Olympiakosznál vagy Szaúd-Arábiában dolgoztam. Már három éve Szentendrén élünk.
– Mit gondol az ETO bajnokságban elfoglalt helyéről és a játékáról, amit az eddigi tizenkét mérkőzésen játszott?
– Azért jöttem ide, mert a klub folyamat elején van. Ennek a folyamatnak a végcélja, hogy a Győri ETO visszakerüljön oda, ahol tíz éve volt. A munka azzal kezdődik, hogy kialakítjuk a futballfilozófiát, amiből következik, hogy milyen játékosokat igazolunk, az akadémián nevelkedő fiatalokat hogyan fejlesztjük, ehhez milyen módszertant alkalmazunk, és persze az, hogy az első, átmeneti időszakban megalapozzuk a későbbi játékstílust az újonnan igazolt futballistákkal. Meggyőződésem, hogy a tabellán elfoglalt helyezésünk a jövőben jobb lesz. Az utóbbi időszakban nem szenvedtünk vereséget, a játék és a stílus egyre összehangoltabb, tudatosabb. A következő hetekben, hónapokban tovább fejlődünk, a munkánk gyümölcse a tabellán lesz látható.
– Az elmúlt évek edzőkeringője után Borbély Balázs lehet a hosszú távú megoldás a győri kispadon?
– Nem véletlen, hogy az első négy, elveszített bajnoki után is maradt. Látjuk benne a lehetőséget, pedig még mindig fiatal vezetőedző, sok tanulnivalója van. Éppen e fejlődési lehetősége az, ami miatt alkalmas arra, hogy a klub szintén az út elején járó projektjét vezesse a jövőben is. Aktív sportigazgatóként folyamatosan kapcsolatban vagyok a szakmai stábbal. A magyar közegben szokatlanul nyílt a kommunikáció a klubnál. Ha bármilyen pozitív vagy negatív kritika előkerül, úgy tálaljuk, hogy mindenképpen tanuljon belőle az illető. Balázzsal is ilyen a kapcsolatunk, elmondjuk egymásnak az ötleteinket, de az sohasem történik meg, hogy én megmondjam neki, ki kerüljön a kezdőcsapatba. Ez az edző kreatív hatásköre, az ő megérzése, meg kell adni neki ezt a szabadságot. Az egyetlen, amit kötelezőnek tartunk és ami a filozófiánk része, hogy meghatározott számú akadémiai játékosnak az első csapat környezetében kell lennie. Az edzések tekintetében az ő és a stábja felelőssége a legnagyobb, de ez nem jelenti azt, hogy ne egyeztetnénk előre a tréningeket, a napi és a heti munkatervet. A szakmai stáb értékelése viszont az én felelősségem, az átigazolási politikát én határozom meg, fontos szempontokat veszünk figyelembe egy-egy játékos szerződtetése előtt. Ebben a folyamatban a vezetőedző is elmondhatja véleményét.
– A nyáron nagy jövés-menés volt a csapatnál, milyen szempontok szerint történt, illetve történik majd a játékosok kiválasztása?
– Hosszú folyamat vagy projekt esetén az elsődleges lépés, hogy meghatározzuk a klub kultúráját. Ehhez kapcsolódik a második lépés, a játékstílus, amely alapján felismerhető a csapat. Kombinatívan futballozik-e, vagy a tizenhatosnál áll és kontrázik? Aztán jön a harmadik pont, a részletek, például hogyan építjük a támadásainkat, ki hová helyezkedik a pályán, amikor a labda egy bizonyos helyen van. A negyedik lépés pedig a módszertan: hogyan visszük ezeket az alapelveket az edzésekre, majd onnan a mérkőzésekre? A labdarúgók szerződtetésénél ezzel a négy tényezővel tisztában kell lenni, mert ez alapján lehet kialakítani játékosprofilokat, amelyek leírják, milyen képességűnek kell lennie például egy belső védőnek, aki itt akar játszani. Minden posztra van ilyen keretrendszerünk, a nyáron is ezt alkalmaztuk. Mivel az üzleti modellt is figyelembe kell venni, tizenhat és huszonöt éves kor közötti játékosokat igazoltunk többségében, akikben még rejlik fejlődési lehetőség, és később több pénzért értékesíthetjük. Vannak klubok, amelyek veszteségesek, de a cél, hogy átigazolásokból és saját nevelésű futballistákból profitot termeljünk.
– A többi klubbal szemben versenyelőnyt jelent a magyar labdarúgók ennyire háttérbe szorítása?
– Nem. De ez része az útnak, amelyen elindultunk. A bajnokság előtt három nappal érkeztem, az utána következő négy hétben ezekről a játékosokról gondoltam, hogy beleillenek-e a futballfilozófiánkba, az említett négylépcsős folyamatunkba. A jövőben ez biztosan változik, most alakítjuk ki a megfigyelőhálózatunkat, a filozófiáját, valamint fiatal magyar futballistákat is keresünk. Természetesen az akadémiáról is szeretnénk minél több játékost a felnőttek között látni.
– A klub működtetésének fontossági sorrendjében hányadik helyen áll az akadémián nevelkedők eladása?
– A fiatalok eladása a pozitív következménye annak a munkának, amit velük végzünk. A fő cél a fiatalok fejlesztése, nekik kínálunk lehetőségeket arra, hogy az utánpótláscsapatokból eljussanak a felnőttek közé. Az eladás a játékosnak anyagilag és sportszakmailag, a klubnak szintén anyagilag jó eredmény. Az üzleti modellbe beletartozik a nevelés és az értékesítés, tehát a legfontosabb feladataink közé tartozik.
– Kik azok, akik ha Tóth Rajmundot esetleg értékesíti rövid időn belül a klub, a középpályáshoz hasonló utat járhatnak be?
– Rajmi nagyszerűen fejlődik, senki sem gondolta volna, hogy ilyen szinten játszik majd ebben az idényben. Sokat kell még tanulnia, de ragyogó játékos lehet belőle. Vannak fiataljaink, akiket arra készítünk, hogy átvegyék a helyét. Nem szeretek neveket mondani, mert jó lenne, ha két lábbal a földön maradnának, de Koncz Dávid, Décsy Ádám, Lawrenzo Mascoe és persze még néhányan talán már az első csapattal töltik a nyári felkészülést.
– Hogyan lehet egyensúlyozni az üzleti modellt, illetve hogy a bajnokságban egyre feljebb lépjen a klub?
– A csapatépítés azt jelenti, hogy már a téli, a következő nyári, majd a 2025 téli átigazolási időszakra is figyelünk. Ezt nevezem a keret megtervezésének. Előre kell jeleznünk, egyes játékosok hogyan fejlődnek e határidőkig, s ha elérik a várt szintet, és eladjuk őket, a megfigyelőknek készen kell állniuk a pótlásukra. Minden posztra van öt-tíz tagú listánk, így meg tudjuk határozni, ha az első számú játékos távozik, ki lép a helyére, és így tovább. Előre kell tervezni.
– Ha sikerül kiharcolni az NB I-ben maradást, mi a bajnoki helyezések tekintetében az ütemterv? A távlati célok között szerepel az aranyérem megszerzése?
– Nem azért jöttem, hogy három évig a kiesés ellen harcoljak. A helyezés a futballfilozófiánk és fejlesztésének kifejeződése lesz. Rosszul kezdtük az idényt, a kilencedik helyen állunk, de ennél sokkal jobb csapatunk van. Nem foglalkozunk a kieséssel, tudjuk, hogy a csapatban rejlő lehetőség miatt felfelé kell néznünk. Ugyanakkor ne beszéljünk még bajnoki címről, de a dobogós helyezésnek három-öt éven belül elérhetőnek kell lennie. És ez azt jelentse, hogy stabilan, éveken keresztül ott vagyunk, nem csak egyszer véletlenül.
LABDARÚGÓ NB I
14. FORDULÓ
November 23., szombat
13.30: Puskás Akadémia–Nyíregyháza Spartacus FC (Tv: M4 Sport)
16.00: MTK Budapest–ETO FC Győr (Tv: M4 Sport)
18.30: Fehérvár FC–Újpest FC (Tv: M4 Sport)
November 24., vasárnap
13.00: Paksi FC–ZTE FC (Tv: M4 Sport)
15.30: Ferencvárosi TC–DVTK (Tv: M4 Sport)
17.45: DVSC–Kecskeméti TE (Tv: M4 Sport+)
A LABDARÚGÓ NB I ÁLLÁSA | M | Gy | D | V | L–K | Gk | P |
1. Ferencvárosi TC | 11 | 8 | 2 | 1 | 19– 8 | +11 | 26 |
2. Paksi FC | 12 | 7 | 2 | 3 | 24–16 | +8 | 23 |
3. Puskás Akadémia | 12 | 7 | 2 | 3 | 20–14 | +6 | 23 |
4. MTK Budapest | 12 | 7 | 1 | 4 | 20–13 | +7 | 22 |
5. Diósgyőri VTK | 13 | 6 | 4 | 3 | 15–14 | +1 | 22 |
6. Újpest FC | 13 | 5 | 4 | 4 | 17–12 | +5 | 19 |
7. Fehérvár FC | 13 | 4 | 3 | 6 | 19–21 | –2 | 15 |
8. Nyíregyháza Spartacus | 13 | 4 | 3 | 6 | 17–21 | –4 | 15 |
9. ETO FC Győr | 12 | 3 | 5 | 4 | 14–16 | –2 | 14 |
10. Zalaegerszegi TE | 12 | 3 | 3 | 6 | 16–19 | –3 | 12 |
11. Debreceni VSC | 12 | 2 | 3 | 7 | 15–24 | –9 | 9 |
12. Kecskeméti TE | 13 | 1 | 2 | 10 | 7–25 | –18 | 5 |